Kérdés: Építkezni fogok és érdekelne, hogy egy 100 nm-es passzívház sacc per kábé mennyiből hozható ki kulcsrakészen, átlagos felszereltséggel? (Passzyve)

Energiadoki válasza: 
Az első minősített passzívház 28 mFt-ból készült el 126 nettó négyzetméterrel. Tessék kiszámolni, mennyi volt a fajlagos bekerülési (beruházási) költség. Én voltam a felelős műszaki vezető ennél a háznál.

Kérdés: Szalmabála ház építésén gondolkodom? Mennyire bevált ez a módszer Magyarországon? (Némethiné)

Energiadoki válasza: 
Vannak úttörők, Ertesy Attila, Medgyasszai Péter, több házat is maguk mögött tudhatnak. Érdekes, de számomra alternatív megoldásnak mutatkozó eljárás. Főként azoknak ajánlom, akiknek a birtokán annyi szalma marad, hogy valóban nem tud mit kezdeni vele. Mindenesetre sokkal jobb, mint eltüzelni. Ez utóbbi esetben csak egyszer melegedünk mellette, és a megkötött CO2 is vissza kerül a légkörbe, míg az utóbbi esetben hosszú évekig élvezhetjük és büszkélkedhetünk vele. Tudomásom szerint passzívház is készült már szalmabálából. Mindenképpen célszerű szakavatottak bevonása a projektbe. Sokkal olcsóbb nem hiszem hogy lesz az épület, hiszen egy átlagos méretű ház falszerkezeteinek tégla-költsége alig több, mint 10 %. Sok sikert hozzá, szívesen végigkisérnénk a projektet, ha elindul. Sőt, energetikai szakértői felügyelettel is tudnánk segíteni.

Kérdés: Kedves doki! a norvég elektromos fűtőpanelokról mi a véleménye? Mert a honlap szerint ugyanannyiba kerül, mint a fa meg a gáz. (Kalahári)

Energiadoki válasza: 
Kedves Kalahari!
Szkeptikus vagyok.

A honlapra egy csetelés után (közben) kukkantottam rá. Kivert a víz. Emlékezetből: „… a működése annyira tökéletes, hogy 1/3 energiát vételez a villamos hálózatból és ugyanannyi hőenergiát ad le, mint a hagyományos elektromos fűtőberendezés.” Aztán valahol összegzi lejjebb, hogy ezért a villamos áram 1/3 árával lehet számolni.” Így jön ki a végeredmény, 45 Ft/kWh kontra 12 Ft/kWh fűtési energia.

Számomra meglepő. De nem az én dolgom az innováció értékelése. Abból a nagyon kevés információból, amit a honlapon be lehet gyűjteni, arra lehetne következtetni, hogy a dugaljból 1 egységnyi villamos áramból 3 egységnyi hőenergiát állít elő. Ezt pedig hőszivattyúnak kellene hívni. Tudomásom szerint egy ügyesen összeállított vezérlés a lelke a rendszernek és elektromos fűtőbetét adja le a hőenergiát. És sehol a környéken egy árva hőszivattyú. Márpedig a termodinamika törvényeit kellene előszedegetni, szívesen tanulmányoznám ennek a villamos fűtésnek a Carno körfolyamat ábráját. Mármint hol van az a bevitt fizikai munka, amelynek eredményeként 3x hőenergia szabadul fel. Innen ered a szkepticizmusom. A fűtőpatron esetében jó közelítéssel elmondható, hogy egy az egyben átalakítja a villamos energiát hőenergiává. Tehetünk elé bármilyen vezérlést, az átalakítási tényező 1:1.

Biztosan jobb az épületen belül hasznosuló hőenergia a speciális vezérlés miatt, de ettől az energiaátalakitási tényezője még mindig 1:1. Tehát nem találom a legnagyobb jóindulattal sem azt a bizonyos harmadoló tényezőt.

A hő a hőfejlesztő berendezésekből konvekció és sugárzás útján szabadul fel. Ha magas a felületi hőmérséklet (olajradiátor) akkor magasabb lesz a sugárzás részaránya, aminek egy része elnyelődik a falakban, bútorokban, kevésbé lesz belőle a levegő felmelegítésével együtt érezhető hő. Ha viszont alacsonyabb a sugárzás részaránya, kevesebb hőmennyiség kerül olyan helyre, amit mi emberek nem érzünk, nem tapasztalunk meg, viszont több hasznosul konvekcióval, hatékonyabb a levegő melegítése, mint az olajradiátoros társáé. Én megmaradnék a filing verziónál, biztosan kitűnő műcserépkályha, vagy modern hőleadó absztrakt szobadísz készíthető vele, azonban a lakásom fűtését nem cserélném le erre a megoldásra. Kiegészítő fűtésként biztosan szuper.

Kérdés: Szalmabála ház építésén gondolkodom? Mennyire bevált ez a módszer Magyarországon? (Pintér)

Energiadoki válasza: 
Vannak úttörők, Ertesy Attila, Medgyasszai Péter, több házat is maguk mögött tudhatnak. Érdekes, de számomra alternatív megoldásnak mutatkozó eljárás. Főként azoknak ajánlom, akiknek a birtokán annyi szalma marad, hogy valóban nem tud mit kezdeni vele. Mindenesetre sokkal jobb, mint eltüzelni. Ez utóbbi esetben csak egyszer melegedünk mellette, és a megkötött CO2 is vissza kerül a légkörbe, míg az utóbbi esetben hosszú évekig élvezhetjük és büszkélkedhetünk vele. Tudomásom szerint passzívház is készült már szalmabálából. Mindenképpen célszerű szakavatottak bevonása a projektbe. Sokkal olcsóbb nem hiszem hogy lesz az épület, hiszen egy átlagos méretű ház falszerkezeteinek tégla-költsége alig több, mint 10 %. Sok sikert hozzá, szívesen végigkisérnénk a projektet, ha elindul. Sőt, energetikai szakértői felügyelettel is tudnánk segíteni.

Kérdés: Mivel lehetne csökkenteni a globális felmelegedés mértéklét? (Silye Ákos )

Energiadoki válasza: 
A kérdésen nagy koponyák dolgoznak és gondolkodnak. Nem veszem a bátorságot, hogy vindikáljam magamnak az előjogot arra, hogy beállítsam az álláspontomat egyedüli üdvözítő megoldásnak. Érdekes tények sorakoznak viszont egymás mellett. Tényként megállapítható, hogy az emberi tevékenység során jelentős mértékű ÜH-gáz kerül a légtérbe. Azonban emellett az emberi tevékenység nélkül is jelentős (befolyásoló) mértékű ÜH-gáz szabadul fel, pl a tundrákon a metán, a tűzhányókból a CO2, stb.

Azt is állítják egyesek, ha leállnánk (mi emberek) a fosszilis energiahordozók alkalmazásával, megszűnne a probléma. Mások meg azt állítják, hogy csak lassítani lehetne ezen káros folyamatokat. Hokiütő effektusként kerül felvetésre az elmúlt 100 év CO2 ppm tartalmának vizsgálata során a jelenség, miszerint 1950-től exponenciálisan emelkedik a légkör CO2 tartalma (Ha grafikonon ábrázoljuk, a gráf jellege hasonlít a hokiütőhöz). Mások pedig kimutatták hogy az ipari forradalom által okozott változás ugyan tetten érhető a CO2 időbeni változásának vizsgálatakor, azonban ha megfelelő távolságra visszatekintünk az időben, a mainál sokszor nagyobb CO2 tartalom is volt már, ráadásul ezek a pontok periodikusan váltogatják egymást. Tehát a FÖLD képes az öngyógyításra. (Ha a CO2 csökkenés az öngyógyítás kategóriájába tartozik.)

Konkrétabban: a felmelegedés oka az, hogy a Nap által földre sugárzott hőmennyiségből a légkör üvegház hatása miatt több marad a földfelszínen és légkörben mint annakelőtte. A felmelegedést azzal lehetne csökkenteni, ha vagy nem engednénk a Nap sugarait eljutni a földfelszínig, vagy az éjszakai órákban lehetővé tennénk a kisugárzását. Eddig ezt a légkör nélkülünk megoldotta az akaratunktól függetlenül. Tehát most okos emberek kellenének, akik ezt műszaki megoldásokkal megvalósítanák. (nano-széncsövek, szárazjég az óceánok fenekére, gázmosók a légkörben, stb)

Ugyanis egyre több ember fogja lakni a Földet, és egyre többen akarnak majd autóval járni, nyáron klímát használni (villamos áram és CO2 kibocsátás kapcsolata), télen pedig fűteni akarnak, hogy ők se fázzanak.

Szerintem nem a fosszilis energiahordozók ellen kellene boszorkány-üldözést szervezni, hanem arra kellene koncentrálni, hogy a növekvő igényeket ne a fosszilis energiahordozókkal elégítsük ki, és a meglévő felhasználást is jelentősen kellene csökkenteni. (pl. a meglévő épületállományunk 85-90 % energia-megtakarítási potenciállal rendelkezik). Aztán várjuk meg, hogyan dönt felőlünk Földanyánk.

Két bolygó találkozik: az egyik lakott a másik lakatlan.

Így köszönti a lakatlan a lakott bolygót: Szervusz barátom, mondcsak mi van veled, nagyon rosszul nézel ki !

A lakott bolygó válaszol:… ne is kérdezd, képzeld, beteg vagyok.

És mi a bajod ?

Humanitiszem van, válaszolja a lakott bolygó.

Erre a lakatlan bolygó elmosolyodik: … Á, ne aggódj, nem vészes, nekem is volt ! Hidd el, elmúlik !