.png)
Az Év Háza 2011
Idén negyedik alkalommal megrendezett Év Háza pályázaton 40 induló közül választotta ki a zsűri Földes László és Balogh Csaba által tervezett családi házat, ami Nagykovácsiban épült fel. Az idei nyertes küllemében egy modern városi ház ötvözve hagyományos népi elemekkel. Ez utóbbi a tornácot foglalja magába, de mivel ezt acélból építették, az „Acéltornácos ház” becenevet kapta. Nem csak díszítőelemként funkcionál, hanem az épület energiahatékonyságában is szerepet játszik. Nyáron leárnyékolja az ablakokat, télen, amikor kisebb szögben süt a nap, akkor beengedi a napfényt az egész nappaliba. A falak 55 centiméteres bontott téglából épültek, a nyílászárók számát lecsökkentették a szükségesre, hogy ne tegye tönkre a klímaháztartást. A tetőszerkezet vastag hőszigetelést kapott, mivel a hőveszteség 40%-a ott megy el, emellett a szellőztetésről is gondoskodtak. A galérián helyet kapó dolgozószoba a legnagyobb melegben is kellemes hőfokot tud tartani. A tájolásra is odafigyeltek, így összességében a nyári kánikulában sem igényel hűtést a fűtési igénye pedig alacsony. A gépesítés mérsékelt, a 130 négyzetméter alapterületű ház építési költsége 30 millió forint körül volt. Szép arányú terek, sok természetes fény, jó minőségű anyagok, ez a józan ész építészete. Szenzáció nélküli eredetiség.
Épületenergetikai felújítások a hazai energiafalók ellen
A WWF természetvédelmi szervezet és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium június 27-én kerekasztal-beszélgetést szervezett az épületenergetika jeles képviselőinek jelenlétével. A rendezvény célja az volt, hogy a hazai épületenergetikai felújítások akadályait elhárítsuk. Az átlagos magyar épületek energia-fogyasztása pedig igencsak szükségessé teszi ezeket a felújításokat. Mindez persze nemcsak az ingatlanok pénzügyi terheit csökkentené, de a károsanyag-kibocsátást és az ország földgáz-függőségét is mérsékelné.
Az épületenergetikai felújítások felgyorsításához nem elegendő a jó kormányzati szándék. A sikerhez a pénzintézetek, energiaszolgáltatók, energiafogyasztók, építőipari vállalatok és más szereplők szoros együttműködésére van szükség. A WWF és az NFM korábbi, márciusi rendezvénye európai szinten ültette egy asztalhoz a legfontosabb szereplőket. Június 27-én pedig ennek folytatásaként, a magyar EU elnökség hivatalos eseményeként újabb kerekasztal-beszélgetés zajlott, amely a hazai érintettek közötti kooperációt kívánta elősegíteni.„Az épületenergetikai programokban sok a lehetőség, de sok a kockázati tényező is. Ezek feltárásáról szól a mai nap” - mondta Kaderják Péter, a Regionális Energia Kutató Központ vezetője. A hétfői kerekasztalra azok a hazai szervezetek fogadták el a felkérést, akik érdemi részvétele nélkül Magyarországon az épületenergetikai felújítások hatékony végrehajtása nem képzelhető el. A kerekasztal résztvevői három panelben vitatták meg a felújítások előtt álló akadályokat és megoldási lehetőségeket. A panelek során többek között az alábbi kérdésekre kerestünk választ:
- Hogyan látják az energiaszolgáltatók, az energiafogyasztók és pénzintézetek a hazai épületenergetikai programok helyzetét?
- Mi akadályozza elsősorban az épületek tömeges felújítását? Mi szükséges ezen akadályok elhárításához?
- Milyen lépéseket látnának szívesen a többi érintettől? Mit tudnak ők ajánlani az egyszerű és átlátható épületenergetikai programok kidolgozása és végrehajtása érdekében?
Magyarországon a tömeges épületenergetikai felújítások előtti akadályok lebontása több szempontból is nagy jelentőséggel bír. Mindenekelőtt, épületeink rendkívül energiafalóak: Budapesten egy átlagos lakás energia-fogyasztása duplája egy hasonló bécsi lakásénak. „Legolcsóbban úgy tudunk energiát spórolni, hogy növeljük az épületek energiahatékonyságát” – mondta Pálvölgyi Tamás, a BME egyetemi docense. Hazánk összes primerenergia-fogyasztásának mintegy 40%-át épületekben használjuk el. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentéséhez komoly épületenergetikai beruházások szükségesek. A lakóingatlanokkal és középületekkel kapcsolatos pénzügyi terhek meglehetősen megnövekedtek az utóbbi időben, ezen az épületenergetikai megtakarítások számottevő mértékben enyhíthetnek. Ezek a fejlesztések emellett hozzájárulhatnak hazánk mai jelentős földgáz-függőségének mérsékléséhez is. Mindezek megvalósulása, a megfelelő támogatás hitelkonstrukciók hiányában nehezen képzelhető el. „Valós információkon alapuló, kiszámítható, hosszú távon is stabil támogatási rendszerre lenne szükség” – mondta László György a Főgáz Zrt. termékfejlesztési projektmenedzsere. Ezt erősítették meg a banki szféra képviselői is, akik nagy potenciált látnak az épületenergetikai beruházásokban. Ugyanakkor szükségesnek tartják a biztosítékok rendszerének megfelelő kialakítását is. Ezen felül a pénzügyi szektorban azt tapasztalják, hogy a lakossági ügyfelek számára nem állnak rendelkezésre a megfelelő információk, így a programokba való bekapcsolódásuk is bizonytalan. „A rendezvényen megerősítést nyert a hasonló fórumok iránti igény. A WWF az elhangzott megállapítások alapján a jövőben továbbra is katalizátorként kíván működni, és hasonló jellegű rendezvényeket szervezni, az aktuális kérdések megvitatására” - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.
Átadták a Nyugat-Balaton legújabb zöld szállodáját
Napkollektoros és hőszivattyús energiaellátású négycsillagos hotel nyílt Vonyarcvashegyen. A részben uniós forrásból megépült Zenit Hotel Balaton étteremmel, muzeális értékű boros pincével, konferencia- és wellness központtal és egyedülálló balatoni panorámával várja környezettudatos gondolkodású vendégeit. A megnyitón beszédet mondott Manninger Jenő, a Zala Megyei Önkormányzat elnöke, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Nagy örömömre szolgál, hogy megyénk és a Balaton régió egy ilyen szép projekttel gazdagodott. Különösen nagyra értékelem a magyar tulajdonosok igényes szemléletét, vendég- és természetbarát hozzáállását, valamint elhivatottságát az objektum és annak környezete iránt.”
A bemutatott fejlesztés Fodor Márk igazgató rövid tájékoztatása szerint egy hosszú távú, folyamatos, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás harmadik üteme. Ennek keretében először 2007 szeptemberében a Vonyarcvashegy, Helikon utca 22. szám alatt fekvő étteremmel ellátott műemléki apartman-ház felújítása és korszerűsítése történt meg, mind a férőhelyek számát, mind azok színvonalát tekintve. A turisztikai fogadóképesség javítása és a férőhelybővítés eredményeképpen a Keszthelytől néhány km-re fekvő Helikon Taverna besorolása 3 csillagossá vált és többfunkciós, 130 fős konferenciateremmel bővült. Az erdőszéli fekvés, a nyugodt, csendes környezet, a balatoni panoráma a modern rendezvényteremmel párosulva az üzleti szféra számára is komoly vonzerőt jelent. A mintegy félmilliárd Ft összköltségű, szintén európai uniós forrásból is támogatott második ütem célja a panzió további bővítése és 4 csillagos szállóvá fejlesztése volt, ami szintén májusban fejeződik be. Az új épületben összesen 35 szoba, családi összenyitható szobák, lakosztályok valamint egy tágas wellness-részleg kap helyet medencével, gyermekmedencével, jacuzzival, szaunákkal, jégkabinnal, tepidáriummal, vinoterápiás, kozmetikai, masszázs kezelőkkel és panorámás napozóterasszal. A szobák fali hűtő-fűtő rendszerrel készültek, így a klímaberendezés káros hatásaitól mentesen lesz télen meghitt meleg, nyáron kellemesen hűvös a lakóegységekben. A harmadik ütemben – melyet a Környezet és Energia Operatív Program nyertes pályázata támogatott - ezzel párhuzamosan a hotel energetikai rendszerének kialakítása, energiatakarékos üzemeltetésének biztosítása és zöld energiával való ellátása történt meg napkollektoros és hőszivattyús rendszerek bevezetésével.
A projekt megvalósulásának eredményeképpen a megújuló energiahordozó felhasználás növekszik a régióban, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 27 tonna lesz évente, továbbá gazdaságosabbá válik a használati melegvíz, a fűtés, valamint az uszoda vizének fűtése, hőn tartása télen és a nyári időszakban egyaránt. A tulajdonosok a közeljövőben napelemek beszerzését is tervezik. A Zenit Hotel Balaton megnyitóját rövid tesztidőszak követi, hogy május utolsó hétvégéin teltházzal fogadhassa az első vendégeket.
Három építkezési lehetőség az alternatív technológia híveinek
Egyre népszerűbbek az alternatív technológiával épült házak, amik energiatakarékosabbak is. Nézzünk ezek közül három típust! A betonépületek ma már nem annyira számítanak újdonságnak, hiszen elég régóta építenek így irodaházakat, lakóparkokat. Ma már családi házakat is építenek ezzel a módszerrel. Ezek vázbeton szerkezettel és beton külső falakkal rendelkeznek. Van, amikor magát az elemet készen hozzák, van, hogy a helyszínen öntik ki. Ez a módszer nagyon jó megoldást jelent arra nézve, hogy a teherhordó falakat kiváltsuk, így a térkialakításnál nagyobb szabadságot kapunk. Az anyagi ráfordítás lényegesen magasabb, mint a többi változat esetében, viszont az élettartam hosszabb és az épület rendkívül biztos és igényes. Szigetelésként 20 cm kőzetgyapotot használnak. A beton előnye, hogy télen nem hűl le, nyáron nem melegszik fel olyan könnyen, mint a tégla. A másik érdekes módszer, a könnyűszerkezetes építkezés, amitől még sokan idegenkednek, pedig külföldön már régóta előszeretettel alkalmazzák. Az árát tekintve nagyjából megegyezik egy téglaház árával. Az igényesebb kivitelezésnél nem gipszkartont, hanem gipszrostot használnak, amitől a falak erősebbé válnak. Egyik előnye, hogy nagyon energiatakarékos, valamint a szendvicsfalak keskenységének köszönhetően egy átlagos méretű háznál akár egy szobányi területet is nyerhetünk. Másik előnye, hogy rendkívül gyorsan fel lehet építeni, 1 nap alatt állnak az előre legyártott falak és a tetőszerkezet is rá kerül, majd egy hét múlva kívülről kész az egész ház. A harmadik út a prokoncept technológia. Lényege, hogy a Neopor zsalutéglából kirakják a falakat, és azt három soronként kiöntik grafitszemcsés betonnal. A szemcsék hőtükörként viselkednek, ezért 30%-val jobb a hőszigetelése. A falazati elem hőátbocsátása fele a hagyományos falakéhoz képest, de ez még tovább fokozható akár a negyedére. Ezzel a rendszerrel szintén nyerhetünk egy szobányi területet, hiszen a falazat csak 25 cm vastag. Az építkezés teljesen tisztán zajlik, az elemek ragasztó nélkül összepattinthatók. A gyártó 50%-os fűtés megtakarítást ígér. A tartósságát tekintve németországi példát lehet felmutatni, ahol a legrégebbi ilyen típusú ház 50 éves és a polisztirolon nem látható öregedés jele. Tehát íme három választási lehetőség a sok közül, mindegyik energiatakarékos, kérdés mire van keretünk.
A passzívház és a zöldtető kombinációja
Tobias Weiss és Gernot Reisenhofer osztrák tervezők nevéhez fűződik a zöldtetős passzívház kombináció. Ez az épületegyüttes egy domboldalon helyezkedik el, teraszos a kialakítása, aminek köszönhetően gyönyörű panorámája van minden lakásnak, és a zöldtető miatt teljesen tájba illő. A passzívház építésének kritériumai is megvannak. A domboldal biztosítja a védelmet minden oldalról, vagyis természetes szigetelőréteget alkot, a hőveszteség elhanyagolható. Déli fekvése és hatalmas üvegfelületei biztosítják a téli napfény melegének hasznosítását, nyárra viszont az árnyékolókkal oldják meg a kellemes hőmérsékletet. Az árnyékoló maga, napelemből van kialakítva, tehát nem csupán az a szerepük, hogy ne engedjék be a hőt. A speciális elhelyezkedés és a lapos tető miatt nagyon oda kellett figyelni a vízszigetelésre és a vízelvezetésre. A lakók az összegyűjtött esővizet a WC lehúzásához és öntözéshez használják.
Színváltós tetőcserép
A Massachusetti Egyetem hallgatói előálltak egy olyan ötlettel, ami által a tetőcserép nyáron hűt, télen fűt. A hajzselében találták meg azt a komponenst, amit ha vízzel kevernek megváltoztatja a színét. Így meleg időben kifehéredik, ezáltal visszaveri a napsugarak 80%-át, hidegidőben fekete lesz, amikor is elnyeli a sugarak 70%-át. A cserépnek a Thermeleon nevet adták.
Az ötletet a lávalámpáktól vették, amik a hőmérséklet hatására változtatják a színüket. Jó az elgondolás, de csak az eleve így gyártott termékeknél működik, ami azért probléma, mert a meglévő házaknál nagy költséget jelentene a cserép lecserélése. Ezért most megpróbálják elérni azt, hogy szórópisztolyba zárják az anyagot ami így már a kész házaknál is alkalmazható.
Nem is olyan régen, 1997-ben Steven Chu, a fizikai Nobel-díjas amerikai energiaügyi miniszter javasolta, hogy a háztetőket fessék fehérre az egész világon. Ezzel az eljárással 20 éven belül megtakaríthatnánk 1 évnyi szén-dioxid kibocsátást. A terv ott bukott el, hogy ami nyáron jó, az télen nem. Nem valószínű, hogy mindenki lefestette volna a cserepét évente kétszer.
Mindenesetre a zselés megoldás ezt kiküszöböli a szíváltó képességének köszönhetően, és remélhetőleg egy hosszú élettartamú és piacképes termék lesz a végeredmény, ami felveszi a versenyt a drága napelemmel és napkollektorral.
Dubai környezetbarát beruházás tervei
A világ egyik legnagyobb környezetbarát fejlesztése, amibe Dubai belefogott. Amint megszokhattuk már, Dubai mindig valami elképesztő, meghökkentő, monumentális tervekkel rukkol elő. A mostani elképzelés 55 milliárd $-ba kerül, és 82 négyzetkilométer területen fekszik. Ennek 73%-át parkosítják, ami a legnagyobb közparkot eredményezheti. Az elképzelés négy téma köré épül fel.
1. Természet Háza, ahol parkok, kertek, állatkert, kutatóközpont, szállodák, szabadidős létesítmények és klinikák épülnének.
2. Emberiség Háza, ami a múzeumoknak, kiállításoknak, karitatív szervezeteknek ad otthont.
3. Tudományok Háza, egy központ könyvtárral, mecsettel, egyetemmel.
4. Kereskedelem Háza, ebben a részlegben bankok, üzletházak, irodák és oktatási intézmények kapnának helyet.
Mitől környezetbarát? Csakis megújuló energiaforrásokat használnak, főként napenergiát, így semmilyen káros anyag kibocsátása nem szennyezi a levegőt., ezért kapta a "zero emission" vagyis "zéró kibocsátású" jelzőt.
Aerogél, szuper szigetelés
A szigetelés nem lehet trendi, de fontos. Az elmúlt években láttunk ugrásszerű újítást, az olcsóbb, vékonyabb, lélegző anyagok megteremtését.
Még mindig nem létezik az „egyetlen” szigetelés, amely rendelkezik az összes kiváló tulajdonsággal, de az aerogél az egyik legígéretesebb versenyző. Ez a fura anyag rendelkezik az összes szilárd porózus közül a legalacsonyabb testsűrűséggel, és nem szabad kihagyni a hihetetlen hőszigetelő képességét sem. A közelmúltban két cég is kifejlesztett olyan aerogél lapokat, amelyeknek telepítése már-már gyerekjáték.
Az aerogélt a NASA találta fel saját űrhajóihoz, de valójában Samuel Stephens Kistler egy fogadást követően találta fel 1931-ben. A találmány egy zselés anyagból készült, de a folyékonyt komponenst levegő helyettesíti – így valójában az anyag 99 százaléka levegőből áll. Vékony, jól szellőzik, tűzálló, nem szívja magába a vizet, és nagyon erős, figyelembe véve, hogy a súlya csekély.
Az alacsony hővezető képessége teszi kiváló szigetelőanyaggá. Tulajdonképpen begyújthatja a forrasztólámpát az egyik oldalon és az nem éget lyukat, de nem is melegszik fel annyira, hogy a túloldalon levő gyufa lángra kapjon.
Sajnos az anyag még mindig meglehetősen drága, ha egy átlagos háztulajdonos szemszögéből vizsgáljuk árát. A NASA már számtalan projektjénél használta ezt a szigetelést, beleértve a Mars Rover-t is. Az Aspen Aerogel és a Thermoblok terméke már kapható kereskedelemben.
Az aerogél hatékony anyag olyan felújítások során, ahol számít a méret. Hihetetlen R-értéke és vékonysága miatt ez az egyik létező legjobb szigetelőanyag. Reméljük, hogy az ára is hamarosan csökkeni fog, elérhetővé válva a nagyközönség számára is.
forrás: altenergia.hu
További cikkeink...
1. oldal / 2
A friss hírek szállítója a Hir.ma hírportál.