Kuba már a jövőben jár?

Érdekességek

0 Hozzászólás EDDIG

 Döbbenetes filmet láthat, aki eljön a Közösség ereje című film vetítésére. A sok nyomasztó és világvégével sokkoló, fenyegető film után végre megjött egy dokumentumfilm Kubáról. Nem alternatívákat, lehetőségeket látunk, hanem egy országot, ami a Szovjetunió összeomlása után kínjában átalakította magát valami olyanná, amerre lassan az egész világnak el kell majd mozdulnia.

forrás: magyarenergia.hu

Időpont: április 22. csütörtök 18:30-tól 22 óráig
Helyszín: Iparművészeti Múzeum, földszinti Galéria


18.30 - 19.30
Rövidfilmek inspiráló városi kezdeményezésekről
Bogotai remények (30'), Komposztáló társasházak (5'), Kertészek vagyunk (20'), Pereskedésből utcabál (5')

19.30 - 20.00
Fair Trade Büfé, A Fair Világ szövetségével

20.00 – 21.00
A közösség ereje (53') c. film magyarországi premierje.
Izgalmas dokumentumfilm Kubáról és az olajválságból kivezető utakról.

"Amikor Közép-Európában már több országban folyamatban volt a 'rendszerváltás', Kuba egy másfajta problémával nézett szembe: a Szovjetunió nem tudta folytatni az "energiasegélyt" és 'elzárták az olajcsapot'. Azóta a kubai népnek sikerült átmennie egy nagyon fontos 'átalakuláson’, és olyan mezőgazdaságot létrehoznia, ami nem függ a fosszilis energiaforrásoktól.”

21.00 - 22.00
Beszélgetés a filmről:

Tavaly még a Nemzetközi Energiahivatal bejelentette, hogy a világ egy komoly hiányhelyzetben találhatja magát már 2015 körül. Ez rohamosan növekvő árakhoz fog vezetni, és lehetséges korlátozásokhoz. Amikor a klímaváltozás miatt a fosszilis energiaforrások használatát amúgy is radikálisan csökkenteni kell, a kubai példa segít abban, hogy időben készüljünk fel a szükséges társadalmi átalakulásokra. Valódi a veszély vagy inkább csak vészmadaraknak a riázgatás?

Vendégeink:
- Takács-Sánta András , ökológus, Védegylet
- Balaci Adrian, kutató, kreatív igazgató „Durgá-Vishnu Dévá” (Társadalom- és Környezettudatos Üzlet- és Vállalkozásfejlesztési Kft.)
- Moderátor: Vida Viktor, Védegylet

Klímabarát borkóstoló a beszélgetés alatt, a Wekerlei Bortár támogatásával.

Házigazda:
- Zöld Fiatalok Egyesület
- Védegylet, Global Projekt munkacsoport

A premiervetítés a TÜKÖRBEN A VILÁG KIÁLLÍTÁS ÉS PROGRAMSOROZAT kiemelt programja!

1. A filmről: "Amikor Közép-Európában már több országban folyamatban volt a 'rendszerváltás', Kuba egy másfajta problémával nézett szembe: a Szovjetúnió nem tudta folytatni az "energiasegélyt" és 'elzárták az olajcsapot'. Azóta a kubai népnek sikerült átmennie egy nagyon fontos 'átalakuláson’, és olyan mezőgazdaságot létrehoznia, ami nem függ a fosszilis energiaforrásoktól.

Az 'olajcsúcs' dátumáról régóta vitatkoznak, de tavaly még a Nemzetközi Energiahivatal is bejelentette, hogy a világ egy komoly hiányhelyzetben találhatja magát már 2015 körül. Ez rohamosan növekvő árakhoz fog vezetni, és lehetséges korlátozásokhoz.

Amikor a klímaváltozás miatt a fosszilis energiaforrások használatát amúgy is radikálisan csökkenteni kell, a kubai példa segít abban, hogy időben készüljünk fel a szükséges társadalmi átalakulásokra.

Ahogy Kuba mutatta, ebben nem csak veszélyek vannak, de lehetőségek is. A film magyar változatának terjesztésével az a célunk, hogy minél több közösségi kezdeményezésnek adjunk egy olyan eszközt, amivel egy szélesebb körű tervezést tud kezdeményezni."
http://www.powerofcommunity.org/cm/index.php

2.
Gyökér Róbert: A számok fogságában, A kubai egyenlet megoldása http://klimabarat.hu/node/199

3.
Kiss Tibor cikke: Alkalmazkodás a csökkentett fosszilis energiaellátáshoz – Kuba, mint példa.
http://www.klimabarat.hu/node/90

4.
Balaci Adrian: A közösség ereje?
„A Hülyeség Kora”(The Age of Stupid) című film után arra jutottam, hogy talán ha valóban ennyire buták vagyunk, végül is megérdemeljük mindazt a szenvedést amit a saját fejünkre hozunk, csökönyös mondhatni stupid hozzáállásunkkal! Az említet film egy pontján egy Egyesült Királysági helyi kis-közösség kél fel, és bátran felveszi a harcot a támadókkal. Ez esetben a támadok a zöldek, akik minden jel szerint a Globális Klíma Változás illetve az Energiaszegénység zászlaja alatt, meg akarják fosztani a kisvárosi közösséget a megszokott hagyományos városi és mezei látvány esztétikai értékétől. Elvetemült módon meg csúfítanák az erdős-mezei tájat szélerőművekkel, és a csinos cserepes háztetőket idegen-üvegszerű napelemekkel.

Végül, a közösség ereje győzött.

A zöldberuházást előmozdító család kétségbeesve és tehetetlenül szemléli miként is vágják maguk alatt az ágat, embertársaik, a közösség és a hagyomány nevében.

„A Közösség Ereje” című film, a közösséget, egy másik kultúrában egy másik gazdasági kontextusba helyezi.

Az alkotók felteszik azt a kérdést, hogy mi történik akkor ha a hűtőben nincs ott a sült fél-pulyka, amit már senki sem akar megenni, mert maradéknak számit.

A Szovjetunió összeomlása, az Amerikai - Kubai konfliktus, arra kényszeríti eme sziget lakóit, hogy újra feltalálják önmagukat.

Akarva akaratlanul kísérleti nyúllá válnak.

Gondolkozz globálisan, cselekedj helyi szinten- mondja a film egyik interjú alanya.

Ahhoz hogy ehhez a tudatállapothoz hozzásegítsem magukat, had soroljak fel pár adatot és gondolatot, arról a válságról mely minden jel szerint itt van a küszöbünkön, de ő maga is csupán átmenet két másik vállság között, a gazdasági vállság illetve a klíma változás vállsága közt.

Áttekintés
A fosszilis energiahordozók kitermelésének üteme már legfeljebb csak pár évig képes lépést tartani a növekvő kereslettel, állítja több olajipari szakértő, az olajipar úgy tűnik félrevezeti a világot amikor még több évtizedes növekedési potenciálról beszél. Maguk az olajcégek és az energiaügynökségek azt állítják a magas árrakat spekulációs nyomás okozza, nem a valós hiány.

Viszont többek szerint az olajkitermelés nem harminc-ötven év múlva, hanem néhány éven belül eléri csúcspontját, és onnantól nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel(túlnépesedés), ami az olajfüggő világgazdaság összeomlását vonhatja maga után. A világ legnagyobb, nemzetközi energiaügynöksége, az International Energy Agency (IEA) 2006-ban megváltoztatta a korábban még több évtizedes növekedést jósoló előrejelzését, és öt éven belül olajválságot jelzett előre.

A világgazdaság jelenleg napi 87-89 millió hordó olajat igényel, és a kereslet évente 1,8 százalékkal növekszik, elsősorban India és Kína miatt. Az előrejelzések szerint 2020-ra eléri a napi 115 millió hordót.

Többek szerint is, annak a valószínűsége hogy képesek leszünk kielégíteni a napi 100 millió hordónyi igényt, nagyon alacsony. A következő 10 év ennélfogva különösen fontos.

Kérdés hogy mire is számíthatunk társadalmi szinten ha ez valóbban bekövetkezik a közeljövőben, és hogy felkészülten várjuk, vagy tehetetlenül szemléljük majd miként hullik szét korábbi szép álmunk. Mi történne ha az olajkitermelők ráébrednének túl későn, hogy tévedtek, és meg próbálnák maguknak megtartani a maradékot?

Rossz hír az olyan országoknak min például Magyarország is, amelyeknek nincs saját kitermelése és ezért importfüggőek. Az energiakrízis energiakatasztrófába is torkollhat.

Ahogy a filmből is kiderül, a kubaiak okosan, bátran és szervezetten cselekedtek, és sikeresen átálltak az önfenntartásra, amikor 1989-ben egyik napról a másikra elmaradtak a szovjet olajszállítmányok. Vannak akik azt állítják hogy több más, fosszilis energiahordozóval is helyettesíthetjük majd a hiányzó olajat.

A gondok csak ott jelentkeznek hogy ezek a módszerek környezetrombolóak és nem elég hatékonyak. Előrejelzések szerint 2020 is csak 1 millió hordó olajnak megfelelő mennyiséget tudnak majd termelni, a szénből előállított folyékony üzemanyagból. Az olajipar jelenleg napi 1 millió hordó olajat nyer ki olajhomokból. Nagyon nehéz kitermelni, az előrejelzések szerint 2015-ig legfeljebb napi 2,5 millió hordóra növekedhet az aránya.

Magyarországi kitekintő
Az EU jelenleg energiaszükségleteinek 70%-át importálni kényszerül, ami 2020-ra már 90%-ra nőhet. Magyarország földgáz szükségletének 79 %-át importálja, a teljes fogyasztás 62 %-át a Gazpromtól vásárolja, miközben az Ukrajna és a Gazprom közötti árvita és a bizonytalanság felfele hajtja az árakat. A magyar lakosság 80 % jövedelmének több mint 10 % az energiaszámlára költi, a hideg hónapokban, egy átlag nyugdíjjal rendelkező lakos akár jövedelmének 40-60% is.

Energiaválság a közelmúltban- a 2008-as közép-ázsiai energiaválság
A 2008-as közép-ázsiai energiaválsághoz hozzájárult a hihetetlenül nagy hideg, az élelem és a nyersolaj árának emelkedése is. Egyes hírforrások szerint több mint két millió embert veszélyeztetett éhínség. Tádzsikisztánban volt a legnehezebb a helyzet, de az energiaválság Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztán is érintette.

Előrejelzések
A Világbank szerint súlyos energiaválság fenyegeti öt-hat éven belül Kelet-Európát és Közép-Ázsiát. 2030 Oroszországnak és Közép-Ázsiának több földgázt és kőolajat kell importálnia, mint amennyit exportál. Az Európai Unió évek óta próbálja csökkenteni a Gazprom orosz földgázkonszerntől való függőséget, viszont amilyen mértékben csökkenni fog Oroszország nyomásgyakorló képessége a jelentés szerint, olyan mértékben fog erősödni a közép-ázsiai országoké.

Mindezek után, mit tegyünk mi, ma, itt? Fektessünk be eszeveszett módon több euró ezer milliárdokat új gáz- és olajforrásokba, a vezetékek modernizálásába?

Vagy kövessük „A Közösség Ereje” forgatókönyv példáját?

forrás: www.vedegylet.hu