Szibériai Tigris

Érdekességek

0 Hozzászólás EDDIG

A Szibériai Tigris

A Szibériai-, vagy más nevén az Amur tigrisek (Panthera tigris altaica) a világ legtestesebb nagymacska ragadozói. A kifejlett hímek súlya akár a 300 kg-ot is meghaladhatja. Elsősorban Kelet-Oroszország nyírerdőiben élnek, bár észlelték már Kínában és Észak-Koreában is őket.

Becslések szerint 400 - 500 egyed él a vadonban, és a legutóbbi elemzések szerint, ezek a számok stabilak. Az északi erdők sűrűek, ökoszisztémájukhoz jól tudtak alkalmazkodni a tigrisek. Régi legendák szólnak e nagymacskák erejéről és bátorságáról. Az utolsó száz év folyamán a vadászat, az erdőrombolás miatt számuk erőteljesen lecsökkent, (több száz populáció halt ki), talán 5-7000 egyeddel is. Az orvvadászok nem csak a trófeák végett ejtenek el tigriseket, hanem az olyan testrészeikért is, mellyeket a hagyományos kínai orvoslás használ. Minden ötödik egyed veszélyeztetett, és emiatt védelmi programok alakultak megmentésükre. Ezek következtében az orvvadászat csökkent valamelyest, de még mindig jelentős veszélyt jelent a szibériai tigrisekre. Az állatkertekben jóval gyakoribb, ugyanis köszönhetően a trópusi tigriseknél olcsóbb tartásának (nincs melegház-igénye), az állatkertek többnyire ezt az alfajt választották. 

A tigris hímek egyedül élnek, és a medvékhez hasonlóan nagy vadászterületre van szükségük. Ezt vizeletükkel, végbelük mirigyváladékával, jellegzetes tereptárgyakon ejtett karmolásokkal jelölik ki. Új területre érve, felágaskodva mélyeket szimatolnak, így tudják meg járt e arra vetélytársuk. 

Sok mérföldet járnak be, hogy aztán (általában 5 naponta) elejtsenek egy-egy nagyobb zsákmányt, általában növényevő patásokat. Ezekből aztán 40-50 kg húst is megesznek egy alkalommal, a tetemhez visszajárnak. Nappal a tigrisek álcázásként használják jellegzetes csíkos szőrzetüket, ami első látásra kirívónak tűnik, de a száraz, narancssárgás árnyalatú fűben nagyon jól el tud rejtőzködni és a vadászás közben lopakodni. A talajhoz lapulva, szinte kúszva haladnak mind közelebb áldozatukhoz, hogy egy alkalmas pillanatban macskamód vetődjenek rá, torkukat átharapva. 

Hírnevük ellenére a legtöbb tigris emberkerülő, néha azonban történik baleset. Általában ez akkor fordul elő, ha az egyed beteg és képtelen a vadonban táplálékot szerezni magának. Ilyenkor élőhelyéhez közeli településekre is bemerészkedik, mint erről többször beszámoltak Indiában. Másrészt sajnos az ember maga is felelős ezért, ha erdőirtással, hagyományos vadászterületének felszámolásával ilyen helyzetet teremt.

103 napos vemhességet követően, 1-2, de általában 2-3 kölyök látja meg a napvilágot. Születéskor súlyuk 780-1600 gramm, szemük csak a második héten nyílik ki. A kölykök három hónapos korukig szopnak, szilárd táplálékot már a második hónaptól kezdve fogyasztanak, körülbelül másfél éves korukban válnak önállóvá. A nőstény egyedül neveli utódait, akik féléves koruktól követik anyjukat a vadászatok során is, azonban általában két-három éves koruk között hagyják el végleg a szülőterületüket. A kölykeit nevelő anya messze elkerüli a hímeket, mert azok megölhetik a kicsinyeket. Bár több kölyke is születik, többnyire csak kettő marad életben, egy hím és egy nőstény, feltehetően a versengés miatt, amely főleg az azonos nemű testvérek között kifejezett. Ők egy ideig az anyjuktól való elválás után is együtt maradhatnak. Az ivarérettségüket három-négy éves korukban érik el. Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a tíz évet, fogságban azonban húsz  évnél is tovább élhetnek.