Talajhő hasznosítása

Fűtés / Hűtés

Magyarországon már hagyománya van a talaj hőjének hasznosításának. Főleg ipari, mezőgazdasági területen alkalmazzák ezt a megújuló energiaforrást. Alacsony energiafelhasználású lakóházaknál gépi szellőztetés van beépítve, mivel a légtömörség nagyon jó, muszáj a friss levegőt pótolni. Amennyit befújunk, annyit ki is kell szívni. A bejuttatott levegő hőmérséklete meghatározó energiafogyasztás szempontjából, ezért alkalmazzák a talajhőcserélőt, ami előmelegített, illetve előhűtött levegőt biztosít. Valószínű, hogy egyre több szerepet fog kapni a talaj hője, mind az energiatakarékosság, mind a szigorodó energetikai szabályok miatt. Gyakorlati megvalósulása több féle lehet. Például, a levegő előmelegítése közvetlenül a talajhőcserélőben, ami több méter, akár több tíz méter műanyag cső lefektetése a ház körül a föld alatt, 1,5m-2m mélységben, vagyis a fagyhatár alatt. Ennél a módszernél olyan problémák merülhetnek fel, mint a kondenzáció, amit különböző vízelvezetési technikákkal meg tudnak oldani, illetve a nedves közeg hatása a baktériumképződés lehet. Ezt az újabb gyártmányoknál kiküszöbölték egy antibakteriális bevonat segítségével. Másik lehetőség a levegő előmelegítése közvetítőközeges talajhőcserélővel. Ennél a módszernél nem a levegőt juttatjuk a csőbe, hanem közvetítő közeget keringetünk benne, amiből ellenáramú folyadék/levegő hőcserélővel nyerjük ki az energiát. Ezzel kikerüljük az első példában említett problémákat. Bármelyik fent említett megoldást választjuk, biztosak lehetünk benne, hogy 40-50%-os energia megtakarítást érünk el, ráadásul nem csak új épületeknél lehet alkalmazni, hanem régiek felújításakor is. Az anyagi ráfordítás még a drágábbik verziót tekintve sem haladja meg az egymillió forintot. Van ezeknél egy komplexebb és természetesen drágább technológia, a talajhővel működtetett hőszivattyús fűtés, ami szintén egyre elterjedtebb.

Pécs lehet az első zöld város Magyarországon

Fűtés / Hűtés

 Pécs az új biomassza-blog üzembehelyezésével 100%-ban megújuló energiaforrásból fedezi a város teljes távhőellátását. A Pannonpower Holding Zrt. fejlesztésében valósul meg a beruházás, a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításával. Magyarországon a lágyszárú biomassza energetikai felhasználásának kiváló lehetőségei vannak. A mezőgazdaságnak remek lehetőség kínálkozik egyrészt a mezőgazdasági melléktermékek értékesítésével, másrészt közvetlenül energia növények termesztésével, és ezzel biztos piacot tudhatnak magukénak. A biomassza értékét az adja, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki a használatukkal. Általában 1 éves ciklusonként termelhetők, így megújuló energiaforrásként működnek és a fenntarthatóságot segítik elő. A szén-dioxid csökkentés sajnos nem valósítható meg a használatuk által, mert elégetésükkor szennyezik a levegőt, amit viszont kitermelésük előtt tisztítanak, ezért nevezik az ilyen növényeket zéró kibocsátásúaknak. A rossz hír az, hogy az energiaigény növekszik, a terület, ahol termelni lehet, az adott. Tehát hosszútávon ez sem jelent megoldást a problémára. Arról már nem is beszélve, hogy a talaj meddig bírja ezt a fajta kizsigerelést, amit mi mezőgazdaságnak hívunk. Mindenesetre ez egy jó kezdeményezés, reméljük, hogy beválik!

Nyáron is jó a hőszigetelés

Fűtés / Hűtés

 A jó hőszigetelés nem csak télen, de nyáron is segít a komfortos lakás kialakításában. A megfelelő vastagságú hőszigetelés a téli gázszámla kordában tartása mellett a nyári villanyszámlára is jótékony hatással van. A jól szigetelt épületekben a meleg csak lassan jut el a falakig, ezért egész nap kellemes hűvös marad a lakás. Még a legnagyobb kánikulában sincs szükség klímaberendezésre, így megtakarítható a hideg előállításához szükséges jelentős mennyiségű áram költsége, és zsebünkbe maradhat a beruházási és az éves karbantartási díj is - állítja Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője.
A hőszigetelés azokon is segít, akik már felszerelték a klímájukat. A jó hőszigeteléssel lényegesen kevesebb energia-befektetésével is elérhető a kívánt hőmérséklet, és ez pedig további megtakarítást jelent. Ma már több elektromos energiát fogyasztunk nyáron, mint télen. Nem mindegy, hogy a nyári csúcsot (a napi fogyasztási rekord 6320 megawatt) milyen erőművi kapacitással tudjuk lefedni. Ha kevesebb hideg energiát használunk nyáron, az gazdasági és környezetvédelmi szempontokból ugyanolyan kedvező, mint a kisebb fűtési energia télen – mondja Kruchina Sándor.

Hőszigetelés minden alaphoz

Fűtés / Hűtés

KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ ÚJRAHASZNOSÍTOTT TERMÉK HULLADÉK ÜVEGBŐL! VAN OLYAN ÉPÍTŐANYAG A PADLÓRÉTEGRENDEKHEZ, AMI ENERGIÁT TAKARÍT MEG, OPTIMÁLIS HŐSZIGETELŐKÉNT HAT ÉS KELLEMES KLÍMÁT BIZTOSÍT A HELYISÉGBEN? A VÁLASZ IGEN! A GEOCELL_® HABÜVEG EGY MAGAS MINŐSÉGŰ ÚJRAHASZNOSÍTOTT TERMÉK, RÉGI ÜVEGBŐL, AMELY A SZILÁRD ALAPOZÁSHOZ SZÜKSÉGES MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTI A  LEGJOBB ANYAGTULAJDONSÁGOKKAL. A GEOCELL_® HABÜVEG ÁTVESZI A KAVICSFELTÖLTÉS DRÉN FUNKCIÓJÁT, TERHELHETŐ ÉS EGYIDEJŰLEG BIZTOSÍTJA A TALAJ FELÉ A KÜLSŐ HŐSZIGETELÉST. 

ZSENIÁLISAN EGYSZERŰ ÉS HŐHIDMENTES PADLÓFELÉPÍTÉS  EGY LÉPÉSBEN. 

 MAGAS HŐSZIGETELŐKÉPESSÉG
  Lambdaérték: 0,08 W/mK  tömörített feltöltésként

TEHERHORDÓ
  A tömörítés mértékével szabályozható a terhelhetőség

 A KAPILLÁRIS HATÁST MEGSZAKÍTJA
  A felfelé jövő nedvesség ellen véd és elvezeti a vizet

 TARTÓSAN STABIL
  Ellenáll az öregedésnek, bomlásnak, tűznek, baktériumoknak,  fagynak, savnak, nedvességnek   és a rágcsálóknak

 KÖRNYEZETBARÁT
   Egészségbarát, kiválóan alkalmas padozatnak és a gyártás során energiahatékony

IDŐ- ÉS KÖLTSÉGTAKARÉKOS
   Kevesebb illetve rövidebb munkafázis, a beépítés során fagygát elmaradása

GEOCELL_®  forradalmasítja a konvencionális padlórétegrendeket és egyszerre helyettesíti a kavicsfeltöltést, a tisztasági réteget és az XPS-lemezt. Az alapozást/pincét körbevevő hőszigetelés egy zárt ernyőszigetelést képez; a szokásos, építéstechnikailag költséges fagygát elhagyható. A GEOCELL_® így egy homogén, hőhídmentes külső hőszigetelést formáz. Egyes esetekben megfelelő tömörítéssel az alaplemez erősségét  optimalizálni lehet.

Az épületek fedésekor, feltöltéskor a méretezésénél a statikai terhelés egy jelentős tényező. A GEOCELL_®  minden körülmény között egy könnyebb és környezettudatosabb építőanyag, semmilyen a környezetre ártalmas anyagot nem tartalmaz, vízálló, öregedésálló, bomlásálló, tűzálló (A1 osztály) és majdnem határtalan kialakítási lehetőséget biztosít az építészeknek / tervezőknek.

A GEOCELL_® könnyű feltöltéssel a tartószerkezeti vastagság egy átjárónál vagy mélygarázsnál egyértelműen karcsúbbra méretezhető. A GEOCELL_® habüveg feltöltése és statikailag szükséges tömörítése után azonnal lehet aszfaltozni. Aszfaltozáskor elválasztó réteget és egy kavics/homok réteget lehet beépíteni.

GEOCELL_® ezzel a leghatékonyabb megoldást kínálja az összes járható tetőre!

Construma nagydíjat kapott az Austrotherm Zenit®

Fűtés / Hűtés

 Az Austrotherm Zenit® nevű terméke megkapta az idei Construma nagydíját. A hazai fejlesztésű és gyártású, innovatív hőszigetelő anyagot az úgynevezett fordított rétegrendű lapostetőkben lehet alkalmazni – mondotta Kruchina Sándor, az épületek speciális hőszigetelésben piacvezető Austrotherm Kft. szakértője. Ezekben a szerkezetekben a nagy szilárdságú, nedvességálló hőszigetelés a vízszigetelés fölé kerül. Így a sérülékeny vízszigetelés védett lesz a külső behatásoktól. Ez a megoldás a hagyományos szigeteléseknél biztonságosabb, és kedvező hatású a tető élettartamára. Fordított tetőszigetelést passzívházaknál eddig még nem lehetett alkalmazni, mivel az ehhez szükséges, nedvességálló hőszigetelő lemezek nem álltak rendelkezésre a megfelelő vastagságban. Az új fejlesztésű Austrotherm Zenit® azonban már olyan, speciális hőszigetelő lemez, ami kiváló hőszigetelő tulajdonságait tartós nedvességhatás mellett is megőrzi, így alkalmas a fordított rétegrendű tetők hőszigetelésére. A terméket a maximális 35 centiméteres vastagságban alkalmazva a tető hőátbocsátási tényezője eléri azt az értéket, ami kielégíti a passzívházak követelményeit – tájékoztatott Kruchina Sándor.

Fűtés az emberi test melegével

Fűtés / Hűtés

 Akár az emberi test leadott hője is kifűthet egy házat? Nem a fantázia világa, hanem valóság - állítja Kruchina Sándor, az épületek speciális hőszigetelésben piacvezető Austrotherm Kft. szakértője. Újra emelkedőben van a kőolaj ára, és egyre biztosabbnak tűnik, hogy a készletek nem végtelenek. Szerencsére vannak már olyan technológiák, amelyekkel, akár harmadára, tizedére csökkenthetők a fűtési költségek. A 12 cm vastag hőszigeteléssel megoldható már, hogy a havi gázszámla ne legyen több, a 2004-ben kifizetett összegnél. Ha pedig az elkövetkező évekre is gondolunk, úgy tovább apasztható az energia fogyasztás. Ma már Magyarországon is hat minősített passzívház, és számos hasonló színvonalú épület áll, amelyek olyan mértékben szigeteltek, hogy elhagyható belőlük a hagyományos értelemben vett fűtés. Nem vezetik be a gázt a telekre, nincs kémény a házon. Nincs is szükség fűtésre, hiszen a lakók által leadott hő szinte teljes mértékben fedezi a ház fűtési energiaigényét. Egy ilyen passzívház építését még az unokáink is meg fogják hálálni – véli Kruchina Sándor, az Austrotherm szakértője.

Milliós megtakarítások zsírégetéssel

Fűtés / Hűtés

Állati eredetű zsírégetésből nyer energiát mostantól az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. hódmezővásárhelyi gyára. A december 3-án átadott, Európai Uniós beruházás új, vegyes tüzelésű kazánjának köszönhetően az eddig nehézkesen hasznosítható hulladék felhasználásával évente 2,7 millió m3 gáz kiváltására lesz lehetőség. A biomassza segítségével így ezentúl 40 millió forintot spórolnak meg egy évben a száz százalékban állami tulajdonú cégnél.2600 tonna zsír - ennyi állati eredetű hulladékot hasznosítnak újra éves szinten az ATEV hódmezővásárhelyi gyárában. A 260 millió forintos, fele részben uniós támogatással létesült beruházás során új, zsír és földgáz tüzelésére alkalmas égővel felszerelt vegyes tüzelésű kazánt építettek be, az egyik pusztán gáz tüzelésű kazán helyére. A meglepő ötlet a társaság alaptevékenysége miatt szinte adta magát. Az állati melléktermékek feldolgozása során ugyanis jelentős mennyiségű állati eredetű zsír keletkezik, aminek további értékesítése nehézkes, tárolása drága. A zsír hőértéke viszont köztudottan magas, ráadásul megújuló energiaforrásnak, azaz biomasszának számít. Az ATEV először két fűtőolaj tüzeléssel működő üzemében, Debrecenben és Solton váltott át a környezetbarát technológiára, majd két évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a bevált módszert - az elmúlt évek földgáz felhasználásának korlátozásait figyelembe véve - Hódmezővásárhelyen, a gyár hőigényének olcsóbb és "zöldebb" biztosítása érdekében is meghonosítják. A beruházással évente annyi földgáz kiváltására lesz lehetőség, mellyel 2700 háztartás egész éves villamos energia ellátását lehetne biztosítani, de az állati eredetű zsiradék ilyen irányú hasznosítása persze csak ipari célkora lehetséges. Az ATEV célja a projekttel elsősorban az volt, hogy a megújuló energiaforrás felhasználásával csökkentse a környezeti hatásokat, továbbá hozzájáruljon a feldolgozás energiahatékonyságának növeléséhez.

Fókuszban az indirekt és puffer tárolók

Fűtés / Hűtés

Megbízhatóságuk és ár-értékarányuk, miatt kedveltek a hazai gyártású, HAJDU indirekt fűtésű forróvíz-. és puffer tárolók. Ez derül ki egy most végzett piackutatás eredményeiből. A felmérés során arra kerestek egyebek mellett választ, hogy több világmárkával összehasonlítva, mennyire ismertek ezek a jellemzően megújuló energiás rendszerekben használt magyar termékek, milyen a részesedésük az eladásokból. A piackutatókat érdekelték a vásárlói igények, szempontok és azok az érvek is, hogy mi alapján preferálnak egy-egy árut vagy márkát. Több száz kis-, és nagykereskedőtől, valamint kivitelezőtől kértek, az ország különböző pontjáról véleményt. Kiskereskedők és a kivitelező cégek válaszadóinak több mint 40 százaléka a Hajdu indirekt fűtési forróvíztárolókat az első helyen jelölte meg ismertségük alapján. A megkérdezettek többsége elégedett a termékek minőségével. Úgy fogalmaztak, hogy: „Jó áron vannak, kevés a meghibásodás”. A kereskedők magasra értékelték az egyszerű szerelhetőséget, a gyors felfűthetőséget, a megfelelő alkatrész ellátást. A puffer tárolók aránylag új termékek. Ezek az eszközök kiegyenlítik a hőtermelő, vagy a rendelkezésre álló energia és a hőigény időbeli eltérését. A kereskedő és a kivitelező cégek nagyra értékelték a Hajdu termékek egyszerű szerelhetőségét, és azt is, hogy könnyű hozzájuk szakembert találni. A Hajdu puffer tárolók is ár/érték arányukkal utasították maguk mögé a többi külföldi márkát. Érdekes tapasztalatnak bizonyult, hogy a vásárlói döntések meghozatalában 63-70 százalékban, meghatározó az értékesítő szaktanácsa.

Geotermális energia

Fűtés / Hűtés

 A termálvíz már régóta népszerű az emberek körében, gondoljunk csak egy melegvizű fürdőkre a régi időkben. Magyarország nagyon szerencsés helyzetben van ebből a szempontból, mivel igen sok termálvíz készletünk van, ráadásul vékony a földkéreg, ezért feleannyit kell lefúrni hasonló fokú vízért, mint más országokban. Itthon már 12 városban alkalmaznak geotermális fűtést. 1800-2000 méter mélyről nyerjük, majd használat után megszűrve visszajuttatjuk a földbe. Egy kútból átlagosan 400 lakás fűtését lehet megoldani. Miskolcon minden várakozást felülmúló, 110-120 celsiusfokos termálvizet talált a PannErgy 2300 méter mélységben, aminek hozama 5000 l/perc. Így nem csak fűtésre, hanem villamosáram előállítására is lesz kapacitás. Izlandon 100 éve használják a termálvizet lakások, utak, járdák fűtésére, elektromos áram előállítására és használati melegvízként. Szlovákiában, Olaszországban, Szlovéniában még üvegházak fűtésére is használják. A lényeg, hogy Magyarország az élvonalban van termálvíz mennyiség szempontjából, amit persze ki is kellene használni és ez nem csak gazdaságilag lenne előny, de még a környezetünket is megóvná.

Vissza vagy előre a fafűtéshez?

Fűtés / Hűtés

A fatüzelésnek van jövője - állítja  Dedéné Novotni Anna, a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. vezérigazgatója. Cége, a HAJDU, 2010-ben megjelent a fatüzelésű kazánok piacán. A fatüzelésű kazánok reneszánsza, több okra vezethető vissza. Egyrészt a félelem attól, hogy mi történik ha elzárják a gázcsapokat, s erre sajnos az elmúlt években már nem is egyszer volt példa. 
A másik, hogy a fatüzelésű kazánok ma már olyan hatékonyan és környezet barátként dolgoznak, amennyire a technika mai fejlettségi foka azt lehetővé teszi. Van aki kiegészítő hőtermelőként, van aki egyedüli fűtőkészülékként alkalmazza ezeket a berendezéseket.
Azonban az utóbbi időben ezek, mint ahogy a HAJDU kazánok is, már nem csak önállóan, hanem puffertárolóval kombinálva biztosítják a lakás hőellátását.
Alkalmazhatók családi házak, műhelyek, különböző gazdasági épületek,mezőgazdasági üzemcsarnokok, üvegházak gravitációs és szivattyús fűtésére. A különböző teljesítményű kazánok nem csupán fa, hanem egyéb szilárd tüzelőanyagok elégetésére is alkalmasak. Így fűthetők fekete- és barnaszénnel, brikettekkel, különféle tűzifákkal, fahulladékokkal, ágnyesedékkel valamint pellettel, ugyanis az utóbbi időben a HAJDU megkezdte a kazánokhoz opcionálisan rendelhető tartozékként a pellet égők értékesítését. Jórészt ennek is köszönhetően, nemcsak környezet kímélők,hanem rendkívül gazdaságosan is termelik a hőt. A biomassza kazánok (különösen napkollektorral párosítva) beszerzéséhez pályázni lehet a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram keretében - mondotta Dedéné Novotni Anna.

Geotermikus energia

Fűtés / Hűtés

 A geotermikus energia a Föld hőjéből származik. A Föld középpontja felé haladva, kilométerenként átlagosan 30 celsius fokot emelkedik a hőmérséklet. Ez a fajta energia korlátlanul áll rendelkezésünkre, kiapadhatatlan, valóban megújuló. Hasznosítható a fürdőkben, üvegházak és épületek fűtésére, villamosenergia termelésre, használati melegvíz előállítására. Nem szennyezi a levegőt, kitermelése gazdaságos. A geotermikus fűtés beruházása 5 év alatt megtérül. Franciaországban több, mint 200000 lakás fűtését váltották ki ezzel a módszerrel. Magyarország kivételesen jó helyzetben van e téren, hévíz készletünk körülbelül 500 milliárd köbméter, amiből 50 milliárd kitermelhető. Az átlaghoz képest Magyarországon 1 km mélyen  már legalább 60 fok , 2 km mélyen pedig 100 fok fölött van a hőmérséklet. Ezt figyelembe véve Magyarország geotermikus nagyhatalom, a potenciális energiamennyiség az USA és Kína mellé emeli országunkat. A különbség az, hogy mi nem hasznosítjuk olyan mértékben, mint a két említett ország. A Hun utcai lakótelepen már 2009 telén ezen módon fűtöttek a lakók megelégedésére. Közvetlen kapcsolatból tudom, hogy egy 35 négyzetméteres lakás fűtése és melegvíz ellátása havonta 5000 Ft alatt van. Az állam is támogatja a megújuló energia használatát, hiszen az Áfa 25% helyett, januártól csak 5%. Az unioval közös vállalásunk szerint, 2020-ra 20%-ra kell emelni a megújuló energia részarányát a felhasználásban.  

Alternatív fűtés, alternatív megoldásokkal

Fűtés / Hűtés

Az energiaárak emelkedése a fűtési szezonban azonnal érezhetővé válik. A lakás kifűtése megint többe kerül. Ilyenkor rögtön felmerülnek az alternatív fűtési megoldások alkalmazhatósági kérdései. Így a hagyományos, szilárd fűtőanyagok (erről januári számunkban már írtunk) vagy a napenergia felhasználása. A gáz és elektromos (fűtő-hűtő klíma) energiát felhasználó fűtések alternatíváját jelentő korszerű fűtésrendszer ismertetésével szeretné lapunk is Olvasóinkat tájékoztatni az alternatív fűtési lehetőségekről. Cikkünkben egy szilárd fűtőanyaggal működő kazán és a lakóház fűtését szolgáló egyéb berendezésekből álló rendszert ismertetünk.

A régi vegyestüzelésű kazánok lényegében alkalmasak a jelenlegi alternatív fűtőanyagok: fabrikett, fapellet, energiafű pellet, fahulladék elégetésére is. Igaz ezek a régi kazánok a hasított keményfa, és szén elégetésére méretezettek, de a fenti anyagokkal még jól üzemelnek. A korszerű szilárdtüzelésű kazánok azonban főleg az úgymond "hulladék" tüzelőanyagoknak az elégetésére lettek kialakítva. Ezt a fenti anyagoknak a tökéletes égését biztosító tűzterüknek, huzatszabályozó rendszerüknek és a korszerű anyagokból készült vizes egységeiknek köszönhetjük.
Ezekben a kazánokban szalmabálát, energiafűbálát, gallyfát, ölfát, fabrikettet és pelletet is el tudunk égetni, sőt a tüzelőanyagot elgázosítva, egyes típusok tökéletesen hasznosítják azokat. Ezekkel az olcsóbb, kevesebb előkészületet igénylő tüzelőanyagokkal már takarékoskodhatunk.
A keletkező nagyobb hőmennyiséget a relatív nagy felületű kazánelemekkel adja át az abban lévő hőátadó folyadéknak, pl. víz. Ez egyben a hátrányuk is, mert gyorsan felfűtik a vizes kazánelemekben tárolt vizet, és ha az a benne tárolt hőt nem képes leadni ugyanolyan gyorsan a lakásnak, akkor a víz, felforr, az áramlása megáll, a vizes fűtés így nem működik. A ma alkalmazott kis térfogatú lapradiátorokban eleve kis vízmennyiség fér, a korszerű fűtéscsövek is lényegesen kisebb átmérőjűek a régi csöveknél. Például egy 300 m3-es légterű lakás fűtésrendszerében csak ~100 liter víz van! A kazán víztere is kb. ekkora; a 200 liter vizet pedig gyorsan felforralhatja.
A korszerű alternatív fűtések kazánjai ezért egy közbenső egységre, puffertartályra termelik a hőt, azaz annak a vizét melegítik először fel. A puffertárolók lényegében egy nagy bojlerhez hasonlítanak, azzal a különbséggel, hogy nem bennük hevítjük fel a vizet, hanem a meleg vizet (és ezzel a keletkező hőt) gyűjtjük össze bennük. A puffertárolók több száz esetenként egy-két ezer liter vizet tárolnak.

Puffer megoldások

Egyes változatokba közvetlenül kerül bevezetésre a meleg víz, és a még hideg áramlik vissza a kazánba. A fűtőtestek is ebből a közös vízmennyiségből táplálkoznak. Ebben az esetben a kazánnak és a fűtésrendszernek közös víztere van.
Másik megoldásként a kazánok vízterében felhevített folyadék egy hőcserélő spirál közvetítésével melegíti fel a puffertároló vizét. Így a kazánok víztérfogata lecsökkenthető, és az intenzív hőleadás miatt gyorsan felmelegítik a rendszert a folyadék felforrásának veszélye nélkül. Egy ilyen hőcserélős puffertartályba további hőcserélő spirállal csatlakozhat a napkollektorokban felmelegedő víz is. A puffertárolók, hőcserélős tárolók ma már több forgalmazó cégnél is rengeteg változatban beszerezhetők.
A kazán és a hőtároló között egy keringtető szivattyú biztosítja a folyadék áramlását. Ugyancsak keringtető szivattyú áramoltatja a hőtároló és a lakásban elhelyezett fűtőtestek között a fűtést biztosító folyadékot. Az egész rendszer működését a fűtésszabályzó automatika vezérli, ezzel biztosítható a fűtött helységek hőmérséklete, a kazán és a keringtető rendszerek egyidejű vezérlése mellett.
Alternatív megoldás a nyomás alatti hőcserélő, melynél minden rákötött csőszakasz 4-5 bar nyomással szállítja a fűtővizet, ezért csak keringtető szivattyús rendszerekhez alkalmas. Ez az autó hűtőradiátorhoz hasonló szerkezet, azzal a különbséggel, hogy két különálló vízteret látunk vele el. A kazán felől érkező meleg folyadék a hőcserélő nagy aktív felületén, vagy az alkalmazott hőátadó közeg segítségével (MOL Thermol 32 hőközlő olaj) a hőjét átadva, lehűlve visszafolyik a kazánba, a hőcserélő másik ágán a fűtésrendszerben lehűlt víz felmelegszik az átvett hőtől, és visszaáramlik a radiátorok felé.
Két fő kialakításuk van, a csöves és a lemezes hőcserélők. A korszerű hőcserélők meglepően kis méretű 40-50 cm maximális hosszúságú készülékek. A nagy átfolyási ellenállás miatt minden esetben az adott rendszerhez hidraulikailag méretezni kell ezeket a készülékeket.

Feltöltő folyadékok

A kazánok vizes elemeit az intenzív égés miatt csak megfelelően lágy vízzel lehet feltölteni. A csapvíz erre nem alkalmas, mert elősegíti a vízkő lerakódását a kazánokban és a berendezésekben. (Ezért lágyítják (calgonizálják) a mosógépekbe folyó csapvizet is). Emiatt teljesen lágy kémhatású, semleges vízzel, ún. ioncserélt vízzel kell feltölteni a kazánokat.
Az ioncserélt vizet vegyipari kiszerelő cégeknél lehet nagy mennyiségben beszerezni. Egy közepes fűtésrendszer esetén is 1-2 m3 mennyiség beszerzése szükséges. A szakcégek, megrendelésre a helyszínre szállítják egy tartálykocsival az ioncserélt vizet, és mennyiségmérőn keresztül, szivattyúval feltöltik a vízteret. Ezt elősegítendő a vizes elemek (kazán, puffertároló) egy-egy pontján célszerű menetes csatlakozású csapot (töltő-ürítő csap) beszerelni, és ide csatlakoztatni a feltöltő szivattyú tömlőjét.
A hagyományos fűtésrendszerek zömmel a fűtött épületen belül működnek, amíg üzemelnek addig nem fagynak le. De ha a tetőn kialakított napkollektorokkal tesszük környezet kímélőbbé a fűtésünket, máris jelentkezik a fagyveszély. Ezt már a kezdetleges napkollektorok esetében is fagyálló folyadékkal való feltöltéssel próbálták ellensúlyozni. Ma már válogathatunk a feltöltő anyagokban minőség és pénztárca szerint.
Alkalmazhatunk diatermikus olajat, közismert elnevezése a transzformátor olaj, dermedéspontja -40 °C körüli. (Hazai gyakorlatban a szénhidrogén származék MOL TO 35K transzformátorolaj.)
Használhatunk autóhűtő folyadékot, azaz a glikol (1,2-dihidroxi-etán mono-etilén-glikol 94-98 %-os töménységben) és desztillált (ioncserélt) víz bizonyos arányban kevert elegyét. A bekevert glikol mennyisége szabja meg a folyadék fagyáspontját, ami éghajlatunkon -30 °C körüli legyen.

Napkollektorral rásegítve

A lakóépület tetején elhelyezett napkollektorokkal hazánkban évente átlag 1000 kWh/m2 energiát termelhetünk, ez mintegy 35 000.-Ft áramdíjat jelent! Megkülönböztetünk vákuumcsöves és sík napkollektorokat, a fűtési rendszerekhez azonban megfelelőbb a sík napkollektor. A napkollektorban termelt hő felmelegíti a hőátadó folyadékot, majd az a hőcserélős puffertartályban átadja a hőjét a fűtési rendszer vizének.
Ugyan önállóan nem képes a fűtéshez szükséges összes hőmennyiséget megtermelni, de jelentősen lelassítja a puffertartályban tárolt melegvíz kihűlését, így a kazánnak kevesebb hőt kell termelnie. Ha keringtető szivattyút is beiktatunk a napkollektoros kiegészítő fűtésrendszerünkbe, akkor még nagyobb hatásfokkal segítjük a fűtési rendszerk működését.
A radiátoros rendszernél elősegíthetjük az egyes helységek különböző hőmérsékleten tartását a radiátorokra szerelt hőfokszabályzós (termosztát) szeleppel. A szabályzást kiegészíthetjük a kazánhoz a lehűlt vizet visszavezető csőszakaszra szerelt termosztátos szeleppel, amelyik ha a visszatérő víz túl hideg, egy mechanikus áttétel segítségével megnyitja a kazán huzatajtaját, és így elősegíti a tüzelőanyag maradékának elégetést is.
A bemutatott rendszer csak egy a lehetőségek közül. Ma már számtalan rendelkezésre álló gyártmány teszi lehetővé a saját alternatív, költségkímélő fűtési rendszerünk kialakítását. Tessék számolni és nekivágni!

forrás:www.ezermester.hu

A hővisszanyerés művészete

Fűtés / Hűtés

Az energia megmaradás törvénye szerint a magasabb energiatartalommal rendelkező közeg hőenergiát ad le az alacsonyabb energiájú közegnek. Az elsőszámú "ellenség" a nagy hőmérséklet-különbség. Minél nagyobb az épületeink belső hőmérséklete és a külső léghőmérséklet között a különbség, az energiaáramlás hőenergia formájában annál nagyobb lesz. Például ha 22 °C van a lakásban, odakinn pedig -8 °C, akkor a hőfokkülönbség 30 °C. Egy átlagos méretű családi ház energiaigénye 120-160 kWh/m2/év nagyságrendű. Bár ez az érték az üzemeltetéshez szükséges energiát is tartalmazza, úgymint használati melegvíz, vagy a fűtési rendszer működtetéséhez szükséges villamos energia (keringető szivattyúk stb.), ezzel szemben a passzívház energiaigénye mindösszesen legfeljebb 15 kWh/m2/év.

Bérces Balázs
forrás: ezermester.hu

Fűtés melegvizes kandallóval

Fűtés / Hűtés

A központi fűtés érdekes példája a következő műszaki megoldás, amelynek elvi működése azonos az etázsfűtéssel. A hőtermelő egység a tűztér tűzrácsába a kandallóba van beépítve, a tűztér hátfalával párhuzamosan. mint egy hőcserélő csőregiszter. A hőcserélőt nyílt és zárt tűzterű kandallóba egyaránt beépíthetjük. Sőt utólag is beépíthető hagyományos rendszerű falazott kandallókba. A hőcserélőt és a kandallót is a fűtési igénybevételre méretezik.

A meleg vizes fűtőberendezés másik kialakítási lehetősége, ha az épület központi fűtési hálózatára kötjük a kandallóban termelt meleg vizet.

Elő- és utószezonban így megoldható a teljes fűtés, télen a kiegészítő fűtés és a hőcserélőkön keresztül a teljes melegvíz-ellátás. Utóbbi alkalmazása csak rendkívüli esetben javasolható, mert megépítése költséges. A korszerű fűtési rendszerek fejlesztésének eredményeként kandallókat, főként kandallóbetéteket ma már az összes energiahordozó-fajtához (fa-, szén- és gáztüzeléshez) gyártanak. Különösen érdekes a gázüzemű kandalló. Ennek két változata ismert. Az egyik, hogy zárt tűzterű kandalló üvegezett ajtójú égőterében ég a gáz; a fűtés légcsatornákon keresztül és sugárzó hővel történik. A másik, hogy a nyitott vagy zárt kandallók alternatív égőtérrel, zárt égőrendszerben, meleg vizes központi fűtési kazánként üzemelnek. Megjegyezzük, hogy a hazai szabványok a nyílt égőterű kandallókban gázfűtést nem engedélyeznek, míg a zárt tűzterű kandallók üzemeltetése ha a gázhasználatra vonatkozó előírásokat teljesítik lehetséges.

forrás: http://tuzimado.hu

Kültéri fűtés

Fűtés / Hűtés

Ma még sokan luxusberuházásnak tekintik a kültéri fűtéssel kapcsolatos technikai megoldásokat, azonban ezek alkalmazása praktikus szempontból is megfontolandó. Ilyen a télen jó szolgálatot tevő járdafűtés, kocsilehajtó fűtés.

A járdafűtés jó használatot tesz a fagyos napokon, mivel bekapcsolása után röviddel leolvasztja a járdára hullott havat, a ráfagyott jeget. Hogy miért jobb, mint egyszerűen letakarítani a havat? Először is a frissen hullott hó valóban könnyen eltávolítható, ez azonban már nem mondható el a kissé olvadtról, esetleg az újra visszafagyott latyakról. Lejtős kocsibeállókon különösen fontos a csúszásmentes felszín.

Ugyanez elmondható ott is, ahol idős ember van a családban, aki már nehezebben mozog, könnyebben csúszik el a síkos felszínen.

Valóban csúszásmentes felületek a hó eltakarításán kívül vagy erős sózással, vagy rendszeres homok-faforgács kiszórással érhetők el. Előbbi károsítja a növényeket, utóbbiak látványa pedig nem túl esztétikus az olvadást követően. A járdafűtés technológiája nagyrészt megegyezik a fal- és padlófűtés kiépítésével, amiről novemberi számunkban már olvashattak. Ahogy a falba, úgy a járdába is hajlékony rögzítő sínek, és polietilén csőregiszterek kerülnek, amelyekkel tökéletesen követhető a fűteni kívánt felület alakja. A műanyag csövek hőtágulása miatt kialakuló repedések speciális üvegszálas háló beépítésével kiküszöbölhetőek. A járdafűtés kiépítésének költsége je lentősen függ annak felületétől, hiszen minél nagyobb területre építjük ki a rendszert, annál alacsonyabb az egy négyzetméterre jutó fajlagos költség. Egy 40-50 m2-es kocsibeálló jégmentesítő fűtésének megépítési költsége 20 000 forint/m2 ár körül mozog. A beépített extrák függvényében ez az összeg persze jóval magasabb is lehet. Az árat befolyásolja, hogy milyen csősűrűséggel, milyen vastagságú csövekkel számolunk (vékony 5 mm-es, vagy 20 mm-es), valamint milyen vastagságú a beton, illetve arra kerül-e még egyéb burkolat. A járdafűtést kapcsolhatjuk kézileg (ez a gyakoribb – már amennyire gyakorinak lehet nevezni napjainkban a kocsibeállók, teraszok, járdák fűtését), vagy egy beszerelt jegesedés érzékelő is beindíthatja a rendszert. A járdafűtés bekapcsolásakor a felület olyan hőmérsékletűre melegszik, hogy azon rövidesen megkezdődik az olvadás. A járdafűtési rendszer egy hőcserélő szivattyúval van leválasztva a ház fűtési rendszerétől, aminek három oka van. Egyik, hogy felesleges olyan magas hőmérsékletű fűtőfolyadékot áramoltatni a rendszerben, mint a szobák fűtéséhez, hiszen az olvadás ennél jóval kisebb hőmérsékleten is megkezdődik. A másik dolog, hogy míg télen a ház fűtésrendszere folyamatosan be van kapcsolva, addig a járdafűtést csak időszakosan kell működtetni, a ráhullott hó, vagy ráfagyott jég leolvasztásakor. A különválasztás harmadik oka abból adódik, hogy a kültéri burkolatokat fűtő rendszerekben fagyálló folyadék kering, hiszen amikor nem használjuk, akkor tiszta vízzel való feltöltés esetén szétfagynának a csövek. A modern fűtőregiszterek és elosztócsövek, melyek kültéri járdafűtésre és beltéri padlófűtés kialakítására egyaránt alkalmasak, kémiai összetételükből adódóan nagyon strapabírók. Ez azt jelenti, hogy 60 °C-os tartós üzemi hőmérsékleten és 4,5 bar tartós üzemi nyomáson üzemelve 50 év az élettartamuk. Fűtött járda kialakításakor, a működésének hatékonysága érdekében különösen fontos a burkolat vízelvezetésének megoldása.

Nagy Z. Róbert

forrás: ezermester 2000

Pellet gyártó üzem Cegléden

Fűtés / Hűtés

Kardos László elmondta: a gyár évi 50 ezer köbméter rönkfát dolgoz fel, a pellet előállító gépsorának kapacitása évi 15 ezer tonna fűtőanyag. Közölte: ezzel a termékkel “táplálják” a cég által kifejlesztett Lenes kazáncsaládot és az alternatív tüzeléstechnikára specializálódott olasz La Nordica és az Extraflame cégcsoport import kazánjait. Ezek a kazánok 30-40 százalékkal olcsóbban működnek mint a mai áron számolt gázüzemelésűek, a 0,5-1,5 millió forint bekerülési költség 2-3 éven belül megtérülhet - tette hozzá.

Kiemelte: a tervek szerint az új üzemből kikerülő pellettel évi 2.500 háztartás fűtése oldható meg, a nagyfogyasztókkal is kalkulálva évi hozzávetőleg 21 millió köbméter földgáz kiváltása válik lehetővé. Ez a mennyiség ugyan elenyésző a hazai gázfelhasználásban, ám a környezetbarát technológia évi 8.000 tonna
széndioxid kibocsátástól mentesíti a levegőt - utalt rá a szakember.

A ceglédi üzem a 8 éve alakult Lenes Kft. és a szintén ekkortól működő Agrofa Kft. 2 évvel ezelőtti egyesüléséből kialakult csoport tulajdona. A cégcsoport évi 2 milliárd forint forgalmat könyvelhet el, és 250 munkatársat alkalmaz. Az üzem beruházási költségei számítások szerint 6-7 év alatt térülnek meg - mondta Kardos László.

Hőszivattyú

Fűtés / Hűtés

Ingyenes energia a környezetből

A hőszivattyú a leginkább jövőbe mutató, legkörnyezetbarátabb és legenergiatakarékosabb fűtési megoldás, mellyel hűteni, melegvizet előállítani, sőt az épület optimális levegőztetését is biztosítani lehet. A rendszer kevés elektromos energiát fogyaszt, az energiaigény mintegy 3/4-ét képes a földben, talajvízben és levegőben tárolt napenergiából fedezni. Ez annyit jelent, hogy 1 kWh bevezetett elektromos energiából mintegy 4 kWh fűtési energiát szolgáltat.

Hőszivattyú – a jövő választása

A hagyományos, fosszilis energiahordozókra alapozott fűtési megoldások a folyamatosan emelkedő energiaárak miatt egyre kevésbé jelentenek jövőbiztos választást. Ezért különösen az új építésű házak esetén érvényes, hogy olyan fűtési rendszer kiépítésében érdemes gondolkozni, mely 10-20 év múlva is „megéri az árát“ és nem ró irreális energiaköltségeket a háztartásra. A fosszilis energiahordozók elégetésével széndioxid keletkezik, nem így a hőszivattyúknál, melyek a természetes környezeti energiát fűtik fel magasabb hőmérsékletre, méghozzá elektromos áram - a legtisztább hagyományos energiahordozó - felhasználásával. Tény, hogy az áram egy részét szénerőművek állítják elő, melyek kétségtelenül jelentős széndioxid-kibocsátók, de még ezzel kalkulálva is elmondható, hogy hőszivattyús fűtéssel kb. 50%-kal kevesebb közvetett CO₂ terhelés éri Földünket, mint fosszilis energiahordozókkal történő, hagyományos fűtés esetén.

Utánozhatatlan előnyök

A hőszivattyú

• csökkenti az elsődleges (pl. kőolajból, földgázból származó) energia igényt, hiszen a fűtési energia 75%-át a környezet biztosítja,
• nagyságrendekkel csökkenti az épület rezsiköltségét, üzemeltetési költsége minden létező fűtési rendszerénél alacsonyabb,
• régi- és újépítésű épületekben egyaránt létesíthető,
• csökkenti a széndioxid kibocsátást, környezetbarát és energiatudatos fűtési megoldás, 
  hosszú élettartama miatt valós, alacsony energiafelhasználása miatt belátható időn belül megtérülő alternatívát jelent a hagyományos fűtőrendszerek mellett.

A fordított hűtőszekrény

Ha röviden akarjuk megértetni a készülék működését, legjobb, ha a hűtőszekrény példáját hívjuk segítségül. A hőszivattyúban minden ugyanazon elv szerint történik, mint a hűtőben, azzal a különbséggel, hogy fordítva, és természetesen sokkal nagyobb méretekben. A hőszivattyúban egy ún. munkaközeg, rendszerint hűtőközeg cirkulál. Ez az, ami egy hőcserélőn (párologtatón) keresztül felveszi az energiát a hőforrásként használt közegből. Ezután egy szivattyú összenyomja, sűríti a hűtő közeget. Ennek során növekszik annak nyomása és hőmérséklete, illetve átmegy gázhalmazállapotba. Ezután a komprimált hűtőközeg a második hőcserélőbe (párologtatóba) kerül. Itt a fűtési rendszeren keresztül magas hőmérsékleten leadja a felvett energiát, és ismét folyékony állapotba megy át. Ezután történik a túlnyomás megszüntetése, és a hűtőközeg visszakerül a ciklus elejére. A hűtőszekrényben az egész jelenség fordítva játszódik le, hiszen belül felveszi, míg kívül, a hűtőrácson keresztül leadja a hőt.

Jósági fok: a legjobb

Ahhoz, hogy a készülék működjön, szükség van valamennyi elektromos energiára. A rendszer hatékonyságát az ún. munkaszámmal, elterjedt kifejezéssel élve a „jósági fokkal” jellemezzük (COP=Coefficient of performance), ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéséhez felhasznált teljesítménynek. Ez a szám a hagyományos fűtési rendszerek esetén általában 1 alatti érték, ugyanis - különösen a régi, elavult fűtési rendszereknél - a felvett energia korántsem 100%-ban hasznosul hőként a működés során. Nem így a hőszivattyúnál, ami egységnyi felvett teljesítményből többszörös hasznos teljesítményt produkál. Ha például egy hőszivattyús fűtési rendszer hatékonysága, azaz COP-értéke 4,2 és a szükséges fűtési teljesítmény 12 kW, akkor a működéshez szükséges villamosenergia-fogyasztás (12/4,2) mindössze 2,86 kW körül várható.

Föld, víz és levegő, avagy a lehetséges hőszivattyús rendszerek

A berendezés a talajból, a talajvízből és a levegőből egyaránt felveheti a működéséhez szükséges hőt. A levegőből történő hőfelvétel előnye, hogy nem igényel akkora befektetést, mint a talajból/talajvízből történő hőfelvétel, hátránya ugyanakkor, hogy a levegő rossz hőfelvevő képességének köszönhetően nagy mennyiségű légátmogzatást igényel (azaz nem igazán hangtalan), másrészt fűtőteljesítménye a levegő hőmérsékletének csökkenésével együtt csökken. Ezzel szemben Földünk optimális hőtároló, a talajfelszínhez közel a hőmérséklet egész évben csaknem állandó (8-12 °C között van). Amennyiben a talaj a hőleadó közeg, egyszerűsödik és biztosabbá válik a helyzet, hiszen a fűtés a külső hőmérséklet ingadozásától és évszaktól függetlenül állandó hőmérsékletű közegre alapoz. Persze az is tény, hogy egy ilyen rendszer megfelelő színvonalú kiépítése magasabb beruházási költséget jelent, mint a levegős hőszivattyú telepítése.

Hőnyerés a talajból – talajkollektorral

Ennél a rendszernél több száz méter hosszú, különlegesen ellenálló PVC burkolattal bevont rézcsöveket, vagy polietilén csöveket fektetnek le a fagyhatár alatt, azaz kb. 1,2 méter mélyen, a földfelszínnel párhuzamosan. Nehézsége, hogy nagy alapterületen - nagyságrendileg a fűtött alapterület 2-3 szorosán - kell feltárni a telket a kollektor lefektetésekor, ezért alapvetően új építésű házak esetén ajánlható, amikor még a terep egyébként is rendezetlen. A kollektorban egy speciális, fagyálló folyadék (fagyásgátlóval kezelt víz) kering, ami a talaj hőjét a hőszivattyúba szállítja. Egy talajkollektoros hőszivattyúval kb. 20-30 Watt energia nyerhető, melyet több tényező - így a talaj minősége, nedvességtartalma, hővezetése - is befolyásol.

Hőnyerés a talajból – talajszondával

A talajszondás rendszer az egyik legnépszerűbb hőszivattyús eljárás, melynek létesítéséhez egy kb. 15 cm átmérőjű, 60-100 méter mély lyukat fúrnak a talajba. A szonda két U formájú műanyag csövet tartalmaz, amelyben – hasonlóan a talajkollektorhoz – fagyásgátlóval kezelt víz kering. 100 méterrel a talajfelszín alatt már egész évben állandó, kb. 10^oC-os a hőmérséklet, ami egész évben garantálja a megbízható működést.

Hőnyerés a talajvízből

A talajvíz optimális hőforrás, hiszen hőmérséklete egész évben csaknem állandó (8-12 °C között). Nincs másra szükség, mint két kútra: az egyikből kiszivattyúzzuk, a másikba visszavezetjük a talajvizet. A víz a párologtatón keresztül adja le a benne tárolt hőenergiát. A visszavezetett víz nem szennyeződik, káros anyag nem kerül bele, így nem rontja a talajvíz minőségét. Ezzel a rendszertípussal – ahogy valamennyi, a talajból nyert hőre alapozó hőszivattyús megoldással – a fűtéshez szükséges energiafelhasználás 3/4-e nyerhető ki a környezetből.

Hőnyerés a levegőből

A levegő, mint hőforrás mindenütt jelen van. Emellett az is előnyére válik, hogy hasznosítása nem igényel különösen nagy létesítési ráfordítást. A külső levegőt ventilátorok vezetik át a hőszivattyú párásító fokozatának hőcserélőjén és „megszabadítják” a benne lévő hőenergiától. Mivel a külső hőmérséklet csökkenésével csökken a kinyerhető hőmennyiség is, a különösen hideg napokban szükség lehet elektromos fűtésrásegítésre, ami pótolja a hiányzó meleget. Ez a hőszivattyús megoldás kétségtelenül olcsóbb, de hazánk éghajlatán, ahol télen nagy hidegek is előfordulhatnak, nem a legkockázatmentesebb választás.

Pénzügyi megtakarítás – az igazi vonzerő

A berendezés úgy von el energiát a környezetből, hogy közben nem károsítja azt, használata emellett hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez és a hagyományos energiahordozó készletek kíméléséhez. Fülünk mégis a rendszer mellett szóló anyagi érvekre a legérzékenyebb, melyekből figyelemreméltó felsorolás állítható össze:

• alkalmazása függetlenít a folyamatosan emelkedő nyersolaj és földgáz áraktól,
• üzemeltetése nem kíván tüzet, kazánt, olajtartályt vagy gázcsatlakozást,
• beépítésével maguk az építési költségek is csökkennek, nincs szükség kéményre, vagy tüzelőanyag tároló helyiségre,
• a hőszivattyú a hagyományos rendszereknél összehasonlíthatatlanul kisebb fűtési költséget okoz, ezáltal a rendszer magasabb beruházási költsége néhány éven belül megtérül,
• a hőszivattyús fűtés alacsony üzemviteli, energia és karbantartási költséggel üzemel,
• nem okoz további karbantartási, javítási, tisztítási vagy szolgáltatási költségeket (pl. kéményseprés),
• alacsony költségei könnyen áttekinthetők, kézben tarthatók, a rendszer élettartama rendkívül magas.

Fűtés, hűtés, melegvíz

Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Leginkább a padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő. Említést érdemel, hogy ezek a láthatatlan megoldások nem befolyásolják az épület esztétikumát, és helyet foglaló radiátorokra sincs szükség. A hőszivattyú használati melegvíz készítésére is felhasználható, a kinyerhető víz maximális hőmérséklete kb. 55 °C. Ha pedig jön a nyár, a folyamat megfordításával a hőszivattyú fűtés helyett hűtésre, az épület tökéletes klimatizálására is bevethető, ekkor ugyanis a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.

Panel-szigetelés

Fűtés / Hűtés

Hazánk 4.2 milliós lakásállományának ötöde, közel 800 ezer lakás paneles technológiával épült. Kevesen tudják, hogy a házgyári panelek és a paneles épületek rossz hőszigetelése elsősorban nem tervezési, hanem konstrukciós és gyártási problémákra vezethető vissza.

A hetvenes évektől kezdve a falpanelek elméleti hőátbocsátási tényezője 0,45-0,66 W/m2K közé esett. Ez természetesen csak elméletben volt igaz, hiszen a szendvicsszerkezetbe épített 7-8 cm vastag polisztirol vagy ásványgyapot szigetelés a panelszéleken megszakadt, ezért a falszerkezet erősen hőhidas volt. De a panelszerkezetek már kialakításuknál fogva sem lehettek hőhídmentesek, mivel a külső és a belső vasbeton kéreg egymáshoz való rögzítése értelemszerűen megszakította a magszigetelést. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a panelépületek külön külső felületképzést nem kaptak, valamint az, hogy a pontatlan gyártósorok hibás elemeket produkáltak. Mindezen problémák következtében ma már valóban kifejezetten energiapazarló falszerkezetekkel rendelkezik a hazai panelállomány, nem halogatható tehát tovább a korszerűsítésük.

Az első kérdés, amivel a felújítást tervező lakóközösség szembetalálkozik a hőszigetelő rendszer típusának és vastagságának meghatározása. A legelterjedtebb megoldás a polisztirol alapú hőszigetelő rendszerek (Baumit EPS rendszer) használata. A ma hatályos tűzrendészeti előírások szerint középmagas épületek (maximum 30 méteres legfelső használati szinti padlóvonal) esetén ezek a rendszerek is alkalmazhatók. Nem kell tartani a páratechnikai problémáktól sem, hiszen a javarészt vasbetonból készült falpanelek páraellenállása jóval magasabb a polisztirolénál.

Nehéz azonban pontos számítással meghatározni a szigetelőréteg vastagságát, mert a meglévő panelek valós hőátbocsátását a legtöbb esetben csak megbecsülni lehet. Általánosságban elmondható, hogy legalább 8 cm-es szigetelés-vastagsággal biztosítható a megfelelő fűtési-energia megtakarítás.

A felújításokat végző szakembereknek számos tapasztalata van, legtöbbjüké szomorú. Általános megfigyelés, hogy a bekerülési költségek csökkentésének szándéka a minőség rovására megy. Legtöbb esetben nem komplett hőszigetelő rendszer építenek be, hanem a hőszigetelés a legolcsóbban hozzáférhető rendszerelemekből áll össze, ám ez így nem tekinthető rendszernek. Ebben az esetben ugyanis nem biztosított az egyes alkotóelemek együttdolgozása és összeférhetősége. Ám nagyobb baj, hogy ilyenkor mindenféle garanciális kötelezettség a kivitelezőt terheli, hiszen a gyártók a törvényben előírt minőségi garanciákat csak a teljes rendszerre vállalnak.

Különösen veszélyes lehet a költségek csökkentésének túlzott mértéke, amikor nem a célnak megfe

lelő, gyenge minőségű anyagok beépítését eredményezi, kiváltképp így van ez a szigetelés mechanikai rögzítését biztosító dübelek esetén. Gyakori költségcsökkentő fogás, hogy a hagyományos állványzat helyett függőállványokat használnak. Ezekben csak nagy szakértelem és tapasztalat birtokában végezhető jó minőségű munka, hiszen a tapaszolás és a színező vakolat felhordása egy munkamenetben nagy, egybefüggő felületek kialakításával szebb és műszakilag megnyugtatóbb eredményt ad.

Összességében elmondható, hogy a tervezőknek, a kivitelezőknek, a műszaki ellenőröknek és minden érintettnek fokozottan kell ügyelni arra, hogy a panelfelújítások az előírásoknak megfelelően, rendszerszemlélettel és megfelelő minőségben készüljenek.

forrás: hg.hu

Elektromos fali fűtőpanel: az egyértelmű választás !

Fűtés / Hűtés

Az elektromos fűtőpanelek hosszú idő óta népszerűek az építőiparban, mivel a kazánoknál lényegesen olcsóbban és egyszerűbben telepíthetőek. Általánosan elterjedt az a sztereotípia az elektromos fűtéssel kapcsolatban, hogy alacsony hatásfokkal működik. Ezzel szemben a tény viszont az, hogy az elektromos fűtőpanelek 100%-os hatékonysággal alakítják hővé az elektromos energiát. Az elektromos fűtés nem csak hogy a legtisztább fűtési mód, de ráadásul takarékos is, mivel összehasonlítva más fűtési módokkal sokkal alacsonyabb  bekerülési- és karbantartási költségekkel jár alkalmazása.

Az Adax VP10 fali fűtőpanelek nagy népszerűségnek örvendenek azon tulajdonosok és vállalkozók között, akik stílusos, helytakarékos, hatékony elektronikus fűtési rendszert keresnek elérhető áron. A VP10 fűtőpanelek bármilyen helyiség fűtésére alkalmasak. Költséghatékony megoldást jelentenek meglévő fűtésrendszerek kiegészítésére az otthon felújítása vagy bővítése esetén is. A működési költségek csökkentéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő szabályozhatóság. Ennek érdekébe minden modell pontos, elektronikus vagy mechanikus termosztát vezérléssel van ellátva.

forrás: www.fut.hu

Hőmennyiségmérés lakásonként

Fűtés / Hűtés

A távhő felhasználóinak régi igénye a lakásonként teljes önállóságot biztosító szolgáltatás. A fűtés esetében ez a megfelelő műszaki át-alakítás után eddig is biztosítható volt, de a használati meleg víz készítése korábban csak az épület egészére volt lehetséges, így csak az együtt mért hőenergiára vonatkozó költségosztás lehetett az elszámolás alapja.

A felhasználók egyéni igényeinek kiszolgálását, mint komplett rendszert a Főtáv Zrt.-vel egyeztetve dolgozta ki a Líra Kft. és a német Meibes és a hazai Temesi Kft által forgalmazott minihőközponttal tervezi megvalósítani.
A lakásban alkalmazható hőközpont a fűtési igények korlátlan kielégítésére alkalmas, a melegvíz-készítés esetében pedig két teljesítmény-kategóriában készül. A minihőközpont fogyasztók számára megmutatkozó legnagyobb előnye az egyéni igényekhez igazodó szabályozhatóság, a fűtés tetszőleges igénybevétele (akár nyáron is) vagy szüneteltetése, vagyis kialakítása esetében ugyanazt a szabadságot biztosítja a felhasználok számára, mint a hagyományos cirko-fűtés.
A minihőközpont biztosítja az egyedi szabályozást, a Főtáv Zrt. pedig biztosítja a szükséges energiát, valamint a felhasznált fogyasztás lakásonkénti mérését, elszámolását, akár távleolvasással is.
A minihőközpont egyaránt felhasználható meglévő épületek fűtési rendszereinek felújításánál a rendszer teljes átalakítása után, valamint új létesítmények kialakításánál. Alkalmazásával lehetőség van meglévő panelházak távfűtéses rendszerének egyedi, lakásonkénti mérésének kialakítására, vagy meglévő társasházak távhőre kapcsolására. Meglévő épületek esetén természetesen a jelenlegi központi fűtési rendszert teljes egészében el kell bontani, és helyette egy lakásonként önálló rend-szert kialakítani. Ebben a konstrukcióban a minihőközpont biztosítja az egyedi mérés, szabályozás feltételeit, a meleg víz előállítását. Meglévő épület átalakítása esetén a hőközpont és a szükséges átalakítások együttes költsége lakásonként 3-500 ezer forint között változhat. Az átalakítást természetesen az épület valamennyi lakásban el kell végezni.
Új létesítmények esetén pedig egyre inkább elvárás a társasházi lakások fűtési és használati melegvíz-ellátó rendszereinek kialakításakor a felhasznált hőmennyiség egyedi mérése, szabályozása és elszámolása.
A szolgáltató a minihőközpont energiaellátása és a mért fogyasztás elszámolás során a felhasználó igényeihez rugalmasan alkalmazkodik. Ennek részeként a Főtáv Zrt. ingyenesen biztosítja az egyéni hőközpontok mérő-berendezéseit, az épület meglévő hőköz-pontjában szükséges átalakításokat, a táv-adatleolvasáshoz és távműködtetéshez szükséges eszközöket, szerelvényeket. Természetesen lakásonként egyénileg köt szerződést a felhasználókkal, és az egyénileg fizetendő alapdíj mellett a lakásonként mért hőfogyasztás alapján állítja ki a számlát.

Meglévő épületben szükséges átalakítások

Jelenleg egy-egy lakásban több fűtési felszálló vezeték (strang) van. Ez az oka annak, hogy nem lehet egy lakást leválasztani a rendszerről. Ezeket a strangokat meg kell szüntetni, és az egymás fölötti lakásokhoz egy-egy szekunder felszálló strangot kell kiépíteni. Erre a vezetékpárra csatlakozik a lakást ellátó minihőközpont. Az átalakítást az épület valamennyi lakásában el kell végezni.
A minihőközpont rendszerbe állításával az eddigi melegvíz-hálózat - a teljes csőrendszer és cirkulációs rendszer - feleslegessé válik, azt meg kell szüntetni. Ezzel jelentős hibaforrás küszöbölhető ki, és költség takarítható meg. A melegvíz-ellátást a minihőközpontba épített hőcserélő helyben és folyamatosan biztosítja. A fűtési rendszer szekunder strangjának kiépítésével egy időben - a gépészeti rendszerek műszaki állapotára tekintettel - a lakás hidegvíz strangját is célszerű kicserélni. A felújított strangra csatlakoztatható a minihőközpont, amely tartalmazza a már a hitelesített egyéni vízmérőt is.