Pellet gyártó üzem Cegléden

Fűtés / Hűtés

Kardos László elmondta: a gyár évi 50 ezer köbméter rönkfát dolgoz fel, a pellet előállító gépsorának kapacitása évi 15 ezer tonna fűtőanyag. Közölte: ezzel a termékkel “táplálják” a cég által kifejlesztett Lenes kazáncsaládot és az alternatív tüzeléstechnikára specializálódott olasz La Nordica és az Extraflame cégcsoport import kazánjait. Ezek a kazánok 30-40 százalékkal olcsóbban működnek mint a mai áron számolt gázüzemelésűek, a 0,5-1,5 millió forint bekerülési költség 2-3 éven belül megtérülhet - tette hozzá.

Kiemelte: a tervek szerint az új üzemből kikerülő pellettel évi 2.500 háztartás fűtése oldható meg, a nagyfogyasztókkal is kalkulálva évi hozzávetőleg 21 millió köbméter földgáz kiváltása válik lehetővé. Ez a mennyiség ugyan elenyésző a hazai gázfelhasználásban, ám a környezetbarát technológia évi 8.000 tonna
széndioxid kibocsátástól mentesíti a levegőt - utalt rá a szakember.

A ceglédi üzem a 8 éve alakult Lenes Kft. és a szintén ekkortól működő Agrofa Kft. 2 évvel ezelőtti egyesüléséből kialakult csoport tulajdona. A cégcsoport évi 2 milliárd forint forgalmat könyvelhet el, és 250 munkatársat alkalmaz. Az üzem beruházási költségei számítások szerint 6-7 év alatt térülnek meg - mondta Kardos László.

forrás: mti

Miért pont hőszivattyú?

Fűtés / Hűtés

Amikor eldőlt, hogy építkezni fogunk és megvettük a telket fel sem merült bennünk a kérdés, hogy mivel akarjuk megoldani a fűtést.

Terveket azonban szőttünk, kalkuláltunk. Az anyagi és egyéb lehetőségeket vettük számba és ekkor ért minket az első kellemetlen meglepetés. A biztosra ígért gázbevezetés elmaradt és érdeklődésünkre sem tudtak semmi bíztatót mondani a jövőt illetően. Mindeddig fel sem merült bennünk, hogy a fűtést ne gázzal oldjuk meg, mint ahogy az hazánkban úgy általában lenni szokott.

Jött a lehetőségek számba vétele.

Természetesen azzal indítottunk, hogy igyekeztünk kideríteni mikor lehet bevezetni a gázt, de ahány helyen érdeklődtünk annyi féle választ kaptunk. Minden jel arra mutat azonban, hogy ha csoda nem történik akkor bizony esélytelen, hogy időben bekössék telkünkre a gázt.

Tartályos gáz

Az alternatívák között is első helyen a gázt vettük számításba. A tartályos gázt, amit aztán rövid úton el is vetettünk. A tartályt ingyen telepítik, ám nagyságrendileg háromszor annyi lenne a gáz ára, mint a vezetékes földgázé.

Villany fűtés

Meglepő, de egyesek szerint reális alternatíva. Nagyon olcsón telepíthető falra szerelhető mini radiátor szerű fűtőtestek léteznek, melyek mindenféle modern technológiával működnek és forgalmazóik állítása szerint nem gazdaságtalanok. Főleg a működésbe helyezés, karbantartás egyszerűségét emelik ki és az ezen spóroltakat állítják szembe a drágább működési költségekkel. Továbbá a gázárak további emelését és megbízhatatlanságát hozzák fel a villanyfűtés melletti érvként. Valójában azonban hosszú távon tervezve nem éri meg. Éjszakai áramot is kalkulálva olyan kétszeres fűtési költségről írnak a fórumozók a gázhoz képest. Ezt a forgalmazók szerint rendkívül jó hőszigeteléssel lehet a gáz fűtés költségeinek környékére csökkenteni. Minket nem győzött meg és a villanytól (villanyszünet és áram ára) való függőség sem nyugtat meg minket. Csak nagyon-nagyon jó hőszigetelésű házaknál lehet reális alternatíva, mert ott a beruházáson spóroltak lassan térülnének meg a gáz esetén.

Fa és egyéb bio fűtés

Azon túl, hogy életvitelünkhöz nem nagyon illenek az emberi munkát igénylő fűtési megoldások elsőre nem vetettük el. Nem áll tőlünk messze kézzel tüzelni, de ezt csak kandalló formájában gondoltuk esetlegesen megvalósítani. Léteznek azonban különféle lehetőségek, mint például a faelgázosító kazán, melyhez akár puffer is alkalmazható ezzel elkerülve a napi sokszori tüzelési igényt. Beruházási költség tekintetében nem tűnik vészesnek, talán egy kicsit drágább csak a gázkazánnal megoldott fűtésnél. Ellenben az üzemeltetési költségek nagyon kedvezőek, olcsóbban ki lehet hozni a ház fűtését, mint a gáz esetén. Ami miatt végül elvetettük az a lustaság és saját magunk ismerete. Nem mindegy milyen fát tüzel az ember, nem mindegy mikor rak a tűzre, nehezen szabályozható a hőmérséklet és persze egy hosszú hétvége alatt rettentően lehűlne a lakás. Ez egy igen mobilis, kisbabát tervező családnál csak vészmegoldás lehet.

A szénnel és egyéb fűtőanyaggal való manuális tüzelést hasonló okokból vetettük el.

Hőszivattyú

Ez mindig is közel állt hozzánk. Környezettudatos, természetet szerető és védő emberekként mindig is szimpatizáltunk a környezetbarát megoldásokkal. A hőszivattyúról is hallottunk már és vágyálomként fel is merült bennünk, de a hallomásból ismert riasztóan magas beruházási költségek miatt és persze saját anyagi lehetőségeink miatt soha sem számoltunk vele komolyan. Persze az rettentően csábító, hogy az üzemeltetési költsége nagyon alacsony és idővel megtérül, de annak aki amúgy is részben hitelből építkezik ez sovány vigasz. Nekünk annál is inkább az, mert nem szeretünk eladósodni. Nem is szoktunk. Csak a lakás miatt és most az építkezés miatt voltunk és vagyunk hajlandóak eladósodni. Még autót is inkább használtan vettünk készpénzben, mintsem hogy hitelt vegyünk fel rá.

Persze azért számba vettük az előnyöket, hátrányokat és nagyon egy oldalra billent a mérleg.

Hátrányoknál ugyanis csak a magas beruházási költség nyom igazán sokat a latban, de még talán az sem akkora tétel, mint azt egyébként gondoltuk. Korábban úgy gondoltam 5-10 millió forint környékén indul egy ilyen beruházás, ami már olyan nagyságrend, amit ha akarnánk sem tudnánk pluszban felvállalni. Ennél azonban előzetes tájékozódásom alapján jelentősen kedvezőbb árakat olvastam. Simán 5 millió alatt marad a beruházás költsége és ugyan az internetes fórumok nem a legprecízebb tájékozódási lehetőségek, de az ott olvasottak alapján én most reménykedem benne, hogy 2-3 millió forint körül ki lehet építeni a rendszert. Ráadásul a gázos fűtési rendszer költségei sem lennének alacsonyak, kezdve a gáz telekre bevezetésétől, a gázkazánon, kéményen és engedélyeken át sok mindenig. Ezek mind nem kellenének hőszivattyú esetén, ami igen pozitív, hisz korábban ezek árával már kalkuláltunk. A költségek tehát kezdenek átcsúszni a már vállalható tartományba. További ellenérv, hogy csak padló és falfűtés jöhet igazán számításba a hőszivattyú esetén. Nem tudom miért van így, de majd utánanézek. Azonban annak ellenére, hogy mi radiátorral számoltunk nem lenne különösebb problémánk a padló, vagy falfűtéssel sem. Persze ennek költségei valószínűleg eltérnek a radiátoros megoldás költségeitől, de hogy merre és mennyivel az még kérdés marad. Majd ennek is utána kell nézni, illetve kérdezni.

A költségeket ráadásul talán lehet csökkenteni pályázaton nyert pénzzel, vagy különféle kedvezményekkel. Ez már egyértelműen a mérleg pozitív nyelve, mint ahogy az ezt követő tényezők is.

Függetlenné válnánk a gáztól és viszonylag jól kalkulálhatnánk a fűtési költséggel, amivel hosszú távon ugyebár pozitív lenne a pénzügyi mérleg. Felfogható tehát akár befektetésnek is.

Jól szabályozható, kényelmes és folyamatos fűtést biztosít. Nem hűl ki a lakás, olyan hőfokot állítunk be, amit szeretnénk. Mivel nincs semmiféle égés nem kell emiatt pluszban mindenféle követelménynek megfelelni (szellőzők, kémény...) és persze semmi munka nincs vele. Nem kell a tüzet rakni.

Melegvíz szintén ezzel biztosítható, amin további összegeket lehet spórolni. Nem kell bojler, vagy legalábbis nem akkora, mint egyéb megoldások esetén. A hőszivattyú nem csak fűteni tud a hideg időben, de melegben hűteni is tudja a házat. Nem vagyunk légkondi pártiak, sem az autónkban nincs, sem az új házba nem terveztünk, de ez a módja a lakás hűtésének szimpatikus. Ráadásul ha neadj isten idővel mégis légkondit szereltetnék leendő házunkba ahhoz képest mindenképen jelentős megtakarítást jelent.

No és persze a hőszivattyú környezetbarát és egészséges. Tisztára, mintha marketingszöveget írnék. El is vette az eszem és kiböktem a páromnak, hogy én ilyet akarok!

Hát nagyjából itt tartunk most. Álomszerű terveknél és pénzügyileg nem alátámasztott elhatározásoknál.

Ha minden jól alakul, akkor hőszivattyúnk lesz, azzal fogjuk a fűtést megoldani. A következő lépés az, hogy mindennek jobban utána kell nézni. Leginkább persze az anyagi rész az ami döntő lesz. Bármennyire is sok a pozitív a hőszivattyú mellett, azért az anyagias és reális énünk azt mondja, hogy ezt ötször meg kell még gondolni. Reméljük vállalható terhet fog csak jelenteni és akkor a blog egészen addig fog frissülni, míg az üzemeltetési tapasztalatokról is be nem számolok rajta.

Védjegy a hazai pellethasználókért

Fűtés / Hűtés

Nevezetesen: csak minőségi termékek nyerhessenek teret a hazai pelletpiacon. A pellet számos kiváló tulajdonsággal bíró energiaforrás: a 90 %-os hatásfok, a földgáznál hazai viszonylatban akár 35 százalékkal olcsóbb ár, az automatizálhatóság és a környezeti szempontok - miután elégetése klímasemleges -, megalapozzák e tüzelőanyag hazai sikerét. Ugyanakkor nagyon fontos tanulsága a hazai piacnak: nem minden pellet, ami annak látszik, és a silány minőség akár a készülékek meghibásodását is okozhatja. Érdemes ugyanakkor a készülékek megvásárlásakor is ellenőrizni, hogy valóban jó minőségű termékről van szó.

A minőségi anomáliák - sajnos - természetes velejárói egy induló piacnak, s bár általában nem a magyar gyártású termékekre, hanem az olcsón behozott, sok esetben kétes minőségű külföldi árura jellemzőek, mégis joggal rendíthetik meg a fogyasztói bizalmat. Noha ez lenne a legbiztosabb kapaszkodó, egyelőre nem létezik magyar szabvány. A minősített termékpálya rendszer bevezetését szintén feladataként határozta meg a Magyar Pellet Egyesület.

A Védjegyet pályázati úton nyerhették el a MPE tagjai bevizsgáltatott termékeikre , s egy évig jogusultak ezt használni. A háromtagú szakmai bíráló bizottság egy év elteteltével újra kiírja pályázatát, ám két kiírás között is felülvizsgálhatja a Védjegy használatának jogosságát. Az esetleges minőségi romlás, vagy éppen kezeletlen fogyasztói kifogások miatt meg is vonhatja a Védjegy használatot az adott terméktől.

A 30 tagot számláló Magyar Pellet Egyesület, bízik abban, hogy az elmúlt két évben jelentős fejlődésen keresztülment hazai pelletágazatot e Védjegy program is hozzásegíti, hogy az olasz, osztrák, német pelletpiacokhoz hasonlóan dinamikusan növekvő, elégedett és hűséges fogyasztói táborra leljen itthon is. Ezzel a hazai alapanyagból, hazai munkaerővel megtermelt helyben maradó energia termelésére alapozó pelletágazat a foglalkoztatás-növelés és vidékfejlesztés jelentős eszközévé válhat, mint Nyugat-Európában

forrás: MPE

Hőszivattyú

Fűtés / Hűtés

Egyes levegő-víz hőszivattyúkat légkazánnak titulálnak, bár a víz-víz hőszivattyúkat nem nevezik vízkazánnak
Működésének előfeltételei:

• alacsony hőfokú fűtési rendszer - minél kisebb az előremenő hőfok, annál gazdaságosabban működik,
• legyen megfelelő energiaforrás - a legjobb a felszíni víz, aztán a szonda, majd a talajkollektor, végül a levegő.

A hőszivattyúk önállóan igen buta készülékek, nem képesek a teljesítményüket változtatni, csak annyit tudnak, hogy működnek, vagy nem. attól lesznek okosak, hogy elektronikus vezérlőt kapnak, lesz "agyuk". A kompresszorok induláskor nem kapnak elég olajat, mert álláskor az lecsurog, mint az autóban. Lassan-lassan elkopnak, ha percenként be-ki kapcsolgatjuk. Ezért ezt a kapcsolási számnak nevezett értéket alacsonyan kell tartani. A kapcsolási számot csökkenteni puffertároló beiktatásával lehet egyszerűen. Nem kell megijedni, mert egy kompresszor általában 80 000 beindítást visel el emlékeim szerint, tehát az élettartama igen hosszú.
A következő fontos szám a COP (Coefficient of performance), amely megmutatja, hogy egységnyi betáplált elektromos energiának hányszorosát képes előállítani a készülék. Ebbe nem számolják bele a rendszer működéséhez szükséges szivattyúk teljesítményét. Ha beleszámoljuk, akkor kapjuk meg a valóságos munkaszámot, ami 3-5 körüli. Ha az elektromos energia árát vesszük fegyelembe, kiderül, hogy nappali (normál) áramról járatva hőszivattyús rendszert, gázár alatti üzemköltségek jönnek ki. Említsük meg itt a GEO-TARIFÁT is, ami még gazdaságosabbá teszi a gép működtetését.
Ezen felül gondoljuk végig azt is, hogy a hőszivattyú hűteni is tud, akkor a gáz és klíma berendezés házasításával szemben alig kerül többe a beruházás egy új épület esetében.

forrás: nap-kollektor.hu

Mi a hőszivattyú?

Fűtés / Hűtés

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
 
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
 
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
 
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
 
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűtettjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
 
A kép leírása:

1. A direktgázosító hőszivattyú: egy környezetbarát folyadékkal feltöltött vízszintesen elhelyezett kollektoros rendszer. Amely meghajtó energia nélkül képes a földben rejlő energiákat a hőszivattyús berendezéshez eljuttatni.
2. CO2-szonda, a föld mélyébe fúrt szondák. Amelyek cseppfolyós széndioxiddal vannak feltöltve a lent rejlő hőenergia által gáznemű állapotba kerülnek, amelyek a szonda belső falán feljutva a sürítőhöz magukkal viszik a bennük tárolt hőenergiát. A hőszivattyú sűrítése után ismét cseppfolyós halmazállapotúvá válik, lecsorogva a szonda aljára a folyamat újra indul. A hőszivattyú ez által rendkívül gazdaságosan képes a föld mélyében rejlő hőenergia kinyerésére.
3. Levegő-vizes hőszivattyú: a bennünket körülvevő légtér -150C fok hőmérsékletig rendelkezik annyi energiával, hogy a hőszivattyú ezt gazdaságosan képes kinyerni otthonunk fűtésére.
4. Talajvizes hőszivattyú: mindenképp szükség van 2 db a talajvíz rétegeit használó kútra, amelyek kellő mennyiségű víz mellett biztosítják a hőszivattyún keresztül otthonunk melegét vagy akár a nyári időszakban az energiatakarékos hűtését.
5. Mélyfúrásos hőszivattyú: a mélybe nyúló szondákban egy fagyálló folyadék és víz keverékét keringtetjük, amely a föld
   mélyében rejlő energiát juttatja el a hőszivattyúhoz, így biztosítva kellő energiát otthonunk fűtéséhez.

Vékonyrétegű napelemek: az "új" technológia

Fűtés / Hűtés

Egy korábbi bekezdésben már részletesen volt szó a kristályos napelemekről, és ott a témát csak részben érintve ígértem egy összefoglalót a vékonyrétegű (thin-film) technológiákról. Mivel a napelempiacon az utóbbi időkig legdinamikusabban fejlődő területéről van szó, és pl. First Solar révén több bejegyzés is érintette a témát, ideje egy rövid összefoglalónak. 

A lényegi különbség a vékonyrétegű és a kristályos napelemek között a félvezető réteg gyártási eljárása - és az ebből fakadó eltérő kinézet is, ahogy a képen a Sharp hostesse kedvesen be is mutatja nekünk.

A félvezető réteg a kristályos napelemnél mindig szilícium, ahol nagy tisztaságú tömbökből vágnak le lapokat (ezek a napelem cellák), amiket sorbakötve hermetikusan lezárnak (általában  laminálással). Ez a japán hölgy mögött lévő modul, látszanak is az egyes cellák, azaz szilícium lapok és az azokat összekötő aluminium csíkok.

A vékonyrétegeknél a félvezető réteget kémiai (CVD-technológia) vagy fizikai lecsapatással (sputtering) közvetlenül az üvegre, vagy akár más hordozó felületre viszik fel. Látszik is a jobb oldali modulokon, hogy egységesen bevont felületről beszélünk, a halvány csíkok valójában utólagos, lézeres bevágások a filmrétegen, ami a kedvezőbb volt-amper arányok beállítása miatt szükséges.

A félvezető filmréteget és az alapanyagot a gyártási technológia határozza meg, jelenleg az elterjedt és már tömeggyártásban lévő vékonyrétegű technológiák a következők: 

• aSi-µSi, azaz amorf szilícium és mikromorf szilícium: ez a ma használt technológiák közül az egyik nagyon elterjedt, sok cég vágott bele az utóbbi időkben ilyen technológiájú gyártásba. A félvezető réteg itt is szilícium, mint a kristályos napelemek esetén, azonban nem kristályos tömbökből, hanem szilán gázból (SiH4) állítják elő, nevezetesen kémiai reakció során a hidrogént leválasztják a szilíciumról, ami így lerakódik az üvegre - vagy más felületre, pl. műanyagra, fémre is akár. Viszonylag kis hatásfokú technológia, aSi 5-6%-os, µSi (ami az aSi továbbfejlesztett változata) 7-8%-os.
• CdTe, azaz kadmium-tellurid technológia: a másik fő technológia, de itt egy gyártó kezében (First Solar) koncentrálódik a termelés döntő része - olyannyira, hogy ma már ez a cég a világ legnagyobb gyártója évi 1.2 GW kapacitásával, ők a napelemek Google-je. A First Solar speciális, VTD gyártási technológiát (nagy hőfokú porlasztást) használ a gyártásban. Óriási szériában nagyon olcsón tudják előállítani 7-9% hatásfokú napelemeiket.
• CIGS, CIS, azaz réz-indium-gallium-diszelenid és réz-indium-diszelenid: a vékonyrétegű technológiák legújabbja, csak idén került igazán tömeggyártásba. Nagyon sok cég fejleszt ilyen gyártási módokat, mivel 9-12%-os hatásfokot is el lehet érni az ilyen napelemekkel. Azonban egyelőre nem sikerült igazán olcsó gyártási módot találni (a legtöbb cég fizikai porlasztást, azaz sputtering-et használ), márpedig a First Solar példája mutatja, hogy az alacsony gyártási költség a kulcs a piac megszerzéséhez. 

Léteznek még más vékonyrétegű technológiák is (pl. műholdakon használt indium-gallium és egyéb ritka fémek ötvözete, ami most a világcsúcs 3 rétegben - persze iszonyat drága előállítással), azonban tömeggyártásban, azaz kapható modul formájában a fentiek a ma vékonyrétegű technológiái. A jövő technológiái (pl. organikus és fényérzékeny-festett megoldások) egy új bejegyzést megérnek majd.

Érdekes egyébként, hogy milyen lassan és nehezen fogadta el a piac a vékonyrétegű megoldásokat: az aSi technológia 70-es, más vékonyrétegű megoldások a 80-as, 90-es évek óta ismertek voltak, azonban 3 évvel ezelőtt kezdődtek az első komolyabb telepítések: és ehhez az kellett, hogy a kristályos piacon a nagytisztaságú cellákból ellátási hiány lépjen fel. Ráadásul a napelem-piac konzervatív is: csak akkor hitték el, hogy a vékonyrétegű modulok hosszú távon is a kristályoshoz hasonlóan megbízhatóan működnek, ha látták, hogy a 70-80-as évek fejlesztései és tesztmoduljai a mai napig is működőképesek. Ezért mondhatjuk, hogy a vékonyréteg "új" technológia, de csak a nagyobb piacon - valójában régóta itt van.

Mivel kisebb a hatásfokúk, a vékonyrétegű napelemeknek nagyobb terület (és több rögzítés) kell, mint a kristályos moduloknál. A hatásfok kérdést sokan sokféleképp magyarázzák, de nem döntő a napelemes rendszereknél: a két döntő tényező a $/W ár és még inkább a $/kWh, azaz mennyiért lehet 1 kWh áramot előállítani vele.

Nyilván az alacsonyabb árú napelemmel olcsóbb lesz 1 kWh áram. És a vékonyréteg ebben nagyon jól szerepelt, mivel akár 30-40%-kal is alacsony áron került piacra, mint a kristályos - amit a plusz 20%-os rögzítési költség mellett is gazdaságos alternatíva volt, és a 2007-es 5% körüli részesedése jövőre már 30%-os részesedést jósoltak a teljes szolár piacon a vékonyrétegű technológiáknak.

Azonban jött a válság, és a kristályos gyártók gyilkos árversenybe kezdtek - ahol elolvadt a vékonyrétegű modulok árelőnye. Mivel több rögzítés és nagyobb területet igényel, így jellemzően nagy beruházásoknál, főleg napelem erőműveknél alkalmazzák a vékonyréteget. Azonban ez a piac a finanszírozás visszaesésével is összezuhant, ráadásul a kristályos gyártók árversenyéhez nem tudták tartani 30-40%-os árelőnyüket, így jelenleg szinte csak First Solar modulokat érdemes telepíteni - mert ott van meg még az az árelőny, ami gazdaságos $/kWh árakat hoz. 

Hosszú távon még komoly tartalékok vannak a vékonyrétegű gyártásban, főleg a jelenleg horribilis gyártásberuházási oldalon. Az alapanyagok olcsók és bőségesek, így a jövőben még további árcsökkenés várható, ami újra a vékonyrétegű megoldások piaci bővüléséhez vezethet. És még egy előnyük miatt is: a vékonyrétegű napelemek kevésbé érzékeny a hőmérséklet emelkedésre, mint a kristályos modulok, amik 50-60 fok fölé hevülve akár 20-30%-kal is csökkent teljesítményt adnak. Ez majd a napelemek forró égövben való elterjedésénél lesz fontos, azonban ezek a területek ma még nagyon kicsi és alig fejlődő piacnak számítanak - pedig hosszú távon ott érné majd meg igazán a napenergiával való áramtermelés.

Épül a világ legnagyobb naperőműve: 2GW Kínában

Fűtés / Hűtés

Ez elképesztő méret, csak hogy érzékelni lehessen, hogy ez mekkora méretnek számít a napenergia iparban, s összehasonlításként:

* a most létező legnagyobb napelem erőmű 60MW-os, ez Spanyolországban található. Ez annak 33-szorosa lesz. A legnagyobb napelem telepítések listája itt olvasható.
* másik összehasonlításként: Paks 4 reaktora 1760 MW teljesítményű. Ez 2 GW azért kiemelkedő, mert eddig naperőművek csak lokális, kis termelésben vettek részt, meg se közelítették az atomerőművek termelését. Úgy tűnik, hamarosan ez se lesz igaz.

Iskolafűtés megújuló energiával Nyíregyháza-Sóstóhegyen

Fűtés / Hűtés

Gerda István, a Nyírtávhő Kft. igazgatója az átadáson elmondta: földgáz helyett faaprítékból készített pellettel fűtik az intézmény kazánját, napkollektorok segítik az iskola melegvíz-ellátást, illetve napelemek biztosítják az elektromos áramot.

Az önkormányzati tulajdonú kft. 34,5 millió forint költségből alakította ki az oktatási intézmény megújuló energiával működtetett rendszerét, s ahhoz pályázat alapján 14 millió forint támogatást kapott az uniós fejlesztési alapból.

Tóth Illés, a társaság műszaki igazgatója közölte: a hőtermelés átalakításával egyidejűleg korszerűsítették a kazánház szabályozó rendszerét, termosztatikus szelepekkel látták el a radiátorokat, így mód nyílik a helyiségenkénti igényeknek megfelelő fűtöttség biztosítására, a használaton kívüli termek szükségtelen hőfelhasználásának megakadályozására.

Az iskola az új rendszerrel energiaköltségének tanévenként a 25 százalékát takarítja meg, több, mint kétmillió forintot spórolhat a pelletfűtésű kazánnal, szelepes radiátorokkal, a napkollektorok és napelemek működtetésével.

A sóstóhegyi mintaberuházás tapasztalatai alapján - folytatta Tóth Illés - további 4-5 nyíregyházi oktatási intézményben szeretnék kialakítani a megújuló energián alapuló fűtést. Az újabb beruházások megvalósítására is pályáznak, s külön örvendetesnek tartják, hogy a megváltoztatott uniós kiírások szerint ezentúl már 60 százalékos mértékű forrást nyerhetnek el a fejlesztésekhez.

Giba Tamás Nyíregyháza alpolgármestere arról tájékoztatott, hogy nem véletlenül Sóstóhegy lett a helyszíne a mintaberuházásnak. Ebben a városrészben ugyanis jelentős a családi házak száma és szeretnék, ha a magánlakások közül is egyre több áttérne a megújuló energia használatára.

Megemlítette továbbá, hogy a távfűtéses iskoláknál is törekszik a nyíregyházi önkormányzat arra, hogy csökkentse a hőfelhasználást. Ennek érdekében korszerűsítik, szabályozhatóvá teszik a fűtésrendszereket, illetve szigetelik az épületeket, s ajtókat, ablakokat is cserélnek. A helyhatóság éppen a közelmúltban döntött hét oktatási intézmény mintegy 300 milliós felújításáról, amelyhez - a pályázati forrásokhoz - 140 millió forint saját erőt biztosítanak.

Pellet és brikettgyártósorok EU támogatásból!

Fűtés / Hűtés

Az októbertől megjelenő népszerű pályázat: “Mikrovállalkozások fejlesztése 5000 fő alatti településeken” kitűnően alkalmas pellet vagy brikettgyártó üzemek létrehozásának támogatására.  A megejelenést nem kell megvárni, hiszen a tavalyi rendelet alapján lehet idén is benyújtani a pályázatot.  Október elején tehát már kész pályázati anyagot kell benyújtani, árajánlatokkal, tervdokumentációkkal.

A pályázat segítségével műszaki berendezések és eszközök beszerzéséhez, ingatlanépítéshez és -korszerűsítéshez, valamint minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetéséhez igényelhetnek forrást a mikrovállalkozások. Az elnyerhető támogatás összege 1 és 50 millió forint között lehet, ezen belül a kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésre maximum 5 millió forint a minőségirányítási rendszer bevezetésére maximum 2 millió forint számolható el. A már megszokott feltételek szerint itt sem a teljes projektösszegre nyerhető el a támogatás: hátrányos helyzetű térségekben a teljes elszámolható kiadás 65 százalékára, egyéb esetben 60 százalékra lehet pályázni.

A pályázat kedvezményezettjei olyan cégek lehetnek, amelyek a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény alapján mikrovállalkozásnak minősülnek, azaz 10 dolgozónál kevesebbet foglalkoztatnak, és az éves árbevételük nem éri el az 500 millió forintot. Fontos feltétel az is, hogy – mivel a vidékfejlesztési támogatás kizárólag az 5000 fő alatti településen, vagy 100 fő/km² népsűrűség alatti területekre irányul - a vállalkozások ilyen területen kell, hogy megvalósítsák az érintett beruházásaikat.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) tükörpályázatához képest jelentős könnyebbség, hogy a pályázó cégeknek nem kell legalább két lezárt üzleti évvel rendelkezniük, tehát induló vállalkozások is ringbe szállhatnak a forrásokért. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy tevékenység tekintetében akad néhány terület, amely kizárásra került a támogatásból; ilyenek a mezőgazdasági tevékenység, a turisztika, bányászat, jármű- és üzemanyag-kiskereskedelem, nagykereskedelem, valamint a pénzügyi vagy ingatlanforgalmazási szolgáltatás.

A GOP technológiafejlesztési pályázatához hasonlóan, itt is szükséges árbevétel-növekményre vállalást tenni. A főszabály az, hogy a pályázat benyújtásának évében tervezett bázis árbevételhez képest a következő három évben realizált összárbevétel el kell hogy érje a megítélt támogatás 1,2-szeresét.

A beérkező projekt javaslatokat pontozásos rendszerben értékelik. Az elbírálásnál értékelik, hogy

• az üzleti terv alapján a projekt megtérülhet-e;
• indokolt-e a tervezett fejlesztés;
• milyen előnyökkel jár a beruházás, főleg a szakképzettség, a minőségirányítás, a megújuló energia-hasznosítás, a foglalkoztatás-bővítés tekintetében;
• mekkora az érintett település lélekszáma, illetve hátrányos helyzetű térségben valósul-e meg a beruházás.

Érdemes már most megkezedeni a felkészülést, mert nagy az igény és csak annak van esélye, aki időben benyújtja a megfelelően előkészítet támogatási kérelmét.

GYÁRTÓSOR árajánlattal kapcsolatban kérje segítségünket, kitűnő partnerekkel rendelkezünk, segítünk az előkészítésben!

A támogatási kérelmek szakszerű elkészítésében a palyazatihirek.eu-t üzemeltető NLC Tanácsadói Csoport Kft. munkatársai is közreműködnek.

Tatabánya saját kezébe vette fűtőerőművét

Fűtés / Hűtés

A város és az energetikai társaság megkezdi a tervezett fejlesztések előkészítését, melyek egyszerre javíthatják az erőmű hatékonyságát és csökkenthetik a környezet terhelését. A tulajdonosváltás azonnali haszna a fogyasztók számára, hogy az fűtési elő- és utószezonban a hődíj több mint harmadával, 35 százalékkal csökken.
Lezárult a Tatabányai Fűtőerőmű megvásárlása, az ELMIB Energetikai Zrt. és Tatabánya Város önkormányzata kifizette a társaság 3,6 milliárdos vételárát a Magyar Villamos Művek Zrt-nek. Az ELMIB és Tatabánya Önkormányzata tavaly írta alá az adásvételi szerződést az állami energiacéggel, a megállapodás értelmében a Fűtőerőmű többségi, 51 százalékos tulajdona került a városhoz, míg az ELMIB Energetikai Zrt. 49 százalékos tulajdona mellett üzemelteti, szakmai tudásával segíti a mintegy száz főnek munkát adó társaságot.

Tatabánya városa az ELMIB együttműködésével a korábban kötött megállapodás értelmében megkezdi a városi fűtési rendszer korszerűsítését. A város a fűtőerőmű nyereségének jelentős részét a távfűtési rendszer korszerűsítésére, az egyéni hődíj-mérés kialakítására, az egyedileg szabályozható fűtés kiterjesztésére használja fel, ezzel megteremtve a lehetőségét annak, hogy a lakosság megtakarítást érhessen el energiaköltségein.  Tatabánya Önkormányzata ezen kívül 35 százalékos kedvezményt kíván adni a hődíjból a fűtési elő- és utószezonban.
Az ELMIB Csoportban Tatabánya olyan partnert talált, amely a hosszú távú együttműködést és a fejlesztéseket helyezi előtérbe, magánbefektetőként is szem előtt tartva a közösségi célok megvalósítását. Az ELMIB olyan fejlesztéseket tervez a Tatabányai Fűtőerőműben, amelyek növelik a létesítmény hő- és villamosenergia-termelésének hatékonyságát, és ezzel a távfűtés versenyképességét. A társaság megkezdi a térség energiamérlegének elkészítését, hogy felmérje, milyen lehetőségek rejlenek a megújuló energiahordozók felhasználásában.

A Tatabányai Fűtőerőművet 2004-ben állították át szénről gáz alapra. Az ELMIB Csoport Tatabányán is folyamatosan keresi a helyi, zöldenergiára épülő decentralizált energiaellátás kialakításának lehetőségét is. A megújuló forrásokra épülő energiatermelés ugyanis hosszú távon mindenképpen olcsóbb az importált energiánál, a rövidebb szállítási útvonalak, a kisebb környezetterhelés mellett fontos szerepe van az energiafüggőség csökkentésében és az ellátás biztonságának növelésében is.

Az ELMIB csoport Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő, hazai tulajdonban lévő energetikai társasága, mely teljes körű, a térségi adottságokhoz alkalmazkodó, környezetbarát szolgáltatásokat nyújt az önkormányzatok, állami intézmények és a vállalatok számára az ország egész területén. Tevékenysége az energiával kapcsolatos szolgáltatások széles körét öleli fel: megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléssel, energiakereskedelemmel és gázelosztással, közvilágítási és belsővilágítási rendszerek korszerűsítésével és üzemeltetésével, valamint intézmények komplex energetikai korszerűsítésével egyaránt foglalkozik.

Átadták Európa egyik legnagyobb levegőkazánnal működő épületét Budapesten

Fűtés / Hűtés

A tulajdonosok, üzemeltetők, mint sok más háztulajdonos nem volt megelégedve a szolgáltatással.
Magas árak, rendkívül drága készenléti díj, kiszolgáltatottság, függőség, a lakások, épületek elértéktelenedése, stb.
A Ciszterci Rend főapátja megelégelte, hogy a távfűtés összes hátrányát, veszteségét vele akarják megfizettetni. Mint rendkívül tanult ember (37 évig Rómában élt II. János Pál pápa hű barátjaként), megvizsgálta a jelen és jövő lehetőségeit és úgy döntött, leválik az Aga utcai épületnél a távfűtésről.

A levélre, amit küldött a Távfűtő Műveknek, kapott egy nyomdafestéket sem tűrő választ.
- Szó sem lehet róla, több milliós kártérítést kell fizetnie a Távfűtő Művek ott lévő rendkívül értékes berendezéseiért. Különben sincs joga leválni. Egyáltalán hogyan képzeli? Különben is ők előre tudják, hogy bármi másra akar áttérni, mint a távfűtés, az csak rosszabb lehet, stb.

- Amikor az alkotmánybíróság megvétózta a Távfűtő Művek lobbyját, akkor kaptunk egy levelet, hogy ha alternatív energiára akarjuk kiváltani a rendszerüket, azt csak a következő módon tehetjük:
Az épület alatt, mellett a talajhoz nem nyúlhatunk.
Olyan tüzelő berendezést nem építhetünk be, ami füstöl. (Tehát egyedi gázkazán kizárva.)
A helyszínen nincs elég elektromos energia, tehát azt használni nem lehet.

Csak azt tudnám, mi köze van a Távfűtő Műveknek ahhoz, ha már őket elhagyja valaki, mivel fűt, mivel boldogul.
Gázkéményt mi sem akartunk, mert a gáz pár év múlva elérhetetlen áron lesz, ha egyáltalán lesz. Pellet kazánnal sem akartunk fűteni, mert az lassan ugyanolyan drága, mint a gáz. Ugyanakkor mindenre kényes. Pernyés füstöt ereszt, elszaporodnak a rágcsálók a pellet tárolóban, ha nedves lesz a tüzelőanyag, leáll a berendezés, stb. A pelletet előre kell kifizetni az fűtési szezonra, viszonylag nagy tárolót kell biztosítani, ami sehová nem fért volna el az épületben.
Főapát Úr erős volt és nem hagyta magát sem ijesztgetni sem megfélemlíteni.
Kiadta az utasítást.

- Tessék a korszerű Alpha-InnoTec levegőkazános fűtési rendszerre átállni, tessék a szerelést elkezdeni. - Mondta ezt két gerinc műtét között, miközben a beteg ágyán feküdt. (Nagyon régen találkoztam ennyire szerény, nagy tudású, kedves emberrel.)
Külföldi rendkívül jó mutatók alapján az Alpa-InnoTec kültéri levegőkazánokat rendeltük meg a svájci-német gyárból. A gyár a megrendelést követő 30 napon belül szállította a csúcsminőségű levegőkazánokat.

Közben folyamatosan ment a küzdelem a hatóságokkal.
Főapát Úr és jobb keze, Dr. Kocsis Anna jogász győzött. A beszerelést megkezdhettük.
(Köszönjük Főapát Úrnak és Dr. Kocsis Annának, hogy végig keményen ellenállt a nagy okos hatalmasságoknak.)

Főapát úr kemény és tájékozott volt, nem hagyta magát eltántorítani. Nem az az ember, akit akár a Távfűtő Művek, akár a helyi hatalmasságok meg tudnak félemlíteni.
Pedig a Távfűtő Művek kitett magáért. Mindent kitalált, hogy ne lehessen leválni az elavult gazdaságtalan rendszerükről.
Több tíz millióra becsülte a rozsdás vastömeget, ami a Ciszterci Apátság budapesti épületét rendkívül gazdaságtalanul fűtötte. Közölte, ha leválnak a távfűtésről, az „értékes” szerelvényeik leszereléséért is több millió forintot kérnek. (Érdemes megnézni a fényképeken az „értékes” berendezéseiket.)

Mikor térül meg? Költségek.

Nézzék meg, ugyanakkor az elektromos áram árának változását. A gáz ára exponenciálisan, a villanyáram ára lineárisan nő. Áramot mindig, mindenből az emberiség elő tud állítani, a gáz egyszer csak elfogy. Akkor kezdünk majd kapkodni.

Levegőkazán a kertben
A levegőkazánokat akkor indítják el, amikor akarják, akkor fűtenek be, amikor akarnak, olyan hőmérsékletet csinálnak vele, amilyent akarnak.
Ha a Távfűtő Művek csak egy kicsit is akarná, tudna olcsóbban szolgáltatni. Nem kellene hozzá más, mint több hőszigetelés a vezetékekre, racionálisabb szabályozás a rendszerekre. Mikor? Mikor? Mikor gondolkozunk már végre, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy unokáink ne egy kifosztott lepusztult országban éljenek?

Miért gondolkoznak úgy az emberek, ha valami 3 év alatt nem térül meg, akkor már nem éri meg? Három év után már nem akarunk élni? Nem az lenne a fontos, hogy hosszú távon végre révbe jussunk?
Gondolják végig, a lakás, amiben most laknak, hány éves? Nem jobb lenne, ha az biztonsággal, hosszú távon energiatakarékos lenne? Nem csak a 3, de a 30 év is nagyon gyorsan elszáll, majd meglátják.

Napelempókháló dubai módra

Fűtés / Hűtés

 A Graft Lab építésziroda dubai épületegyüttesének lábánál elterülő furcsa képződmény első ránézésre leginkább futurisztikus medencék csoportjának vagy óriás pókhálónak tűnik. Közelebb érve azonban kiderül, hogy a perzselő sivatagban még ennél is csábítóbb jelenséggel van dolgunk: a Nap perzselő sugarait összegyűjtő napelemekkel, amelyek megoldják a lakópark energiaellátását. A Vertical Village (függőleges falu) névre keresztelt épületegyüttes házai leginkább egy golfütő fejére emlékeztetnek.A vegyes használatú létesítményben a lakások mellett mozi, étterem, szálloda, üzletek és színház kapott helyet. A tervezők úgy számolnak, hogy a megújuló energiák hasznosításának köszönhetően az épületegyüttes elnyeri majd a LEED arany fokozatú minősítését. A hatalmas napelem-mezőt úgy alakították ki, hogy az elemek automatikusan el tudnak fordulni, így maximalizálva az energiahatékonyságot.
Az óriás felületet kisebb, szabálytalan alakú mezőkre tagolták, így könnyebb kezelni a szerkezetet. Az építésziroda jól vizsgázott a fenntartható építés szabályaiból: a forró déli klímán ugyanis sikerült minimalizálniuk a beeső napsugarak okozta felmelegedést és maximalizálni a napenergia hatékony felhasználását.

Az építésnél dől el a fűtési költség

Fűtés / Hűtés

Környezetbarát álomotthonnal készülnek Japánban a szén-dioxid-mentes jövőre

Fűtés / Hűtés

Környezetbarát álomház épült fel Japánban a Tokiói-öböl partján: a napelemes tetőborítású, intelligens hűtőszekrénnyel, mindenre, illetve mindenkire figyelő érzékelőkkel felszerelt otthon a szén-dioxid-kibocsátástól mentes háztartások prototípusát testesíti meg.Áramellátását a tetőre szerelt napelemtáblák és a hátsó udvaron üzemelő fűtőanyagcellák biztosítják, az energia tartalékolásáért pedig a lítiumion-akkumulátorok felelnek. Forró vizet szállító csövek helyettesítik a padlófűtést, a tökéletes szigetelésnek köszönhetően pedig egyetlen csepp energia sem szivárog el. Mégsem ezek teszik olyan egyedülállóvá a Panasonic álomházát, hanem azok a berendezések, amelyek nem csak a lakók életét könnyítik meg, hanem a hatékony energiatakarékosságért is felelnek.
“Érzékelő berendezések követik nyomon a lakókat, ahogy egyik szobából átmennek a másikba, és biztosítják számukra a megfelelő hőmérsékletet - mondta el a bemutató sajtótájékoztatón Fumio Ohtsubo, a Panasonic csoport elnöke. - Ha valaki belép a konyhába, akkor az ottani lámpák automatikusan felgyúlnak. Ezzel párhuzamosan a nappali megvilágítása, a légkondicionáló és a televízió kikapcsol. A házban továbbá energiatakarékos mosógép és a lakók egyéni szokásaihoz igazodó hűtő is működik, amely automatikusan pihenő módra kapcsol, ha nem használják”.
Többek között az ilyen fejlesztéseinek köszönhetően lett a Panasonic az ország legkörnyezetbarátabb gyártója, maga mögé utasítva a Sharpot, a számítógépeket gyártó NEC-t és a Mitsubishi Electricet. Ez is azt mutatja, hogy a japán nagyvállalatok ma már egyre inkább a környezetbarát és energiatakarékos technológiák mellett teszik le a voksukat, így próbálnak kilábalni a gazdasági válság nehézségeiből.
A változtatások pedig sikeresek, ugyanis a legkelendőbb hazai termékek listájának első helyén tavasz óta a Toyota Prius hibridautója áll, utána pedig a Honda elektromos négykerekűje, az Insight következik. A Mitsubishi Motors már a teljesen elektromos i-MiEV fejlesztésével “gurult be” a versenyzők közé.
Az állam sem ül persze tétlenül, így amellett, hogy pénzügyi támogatással segítette a hibridautók eladásának fellendítését, még az úgynevezett ökopontrendszerrel is az energiatakarékosságra ösztönzi a fogyasztókat. A kormány célkitűzései között szerepel, hogy napelemtáblákkal fedeti be a középületeket, és sarkallja a megújuló energiaforrások használatát. Tokió már a koppenhágai klímakonferencia előtt ígéretet tett arra, hogy 2020-ra 25 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es évek szintjéhez képest. Ráadásul a távol-keleti ország 2012-ig 9,2 milliárd dollár támogatást kíván nyújtani a globális felmelegedéssel küzdő fejlődő országoknak.
Persze nem mindenki látja ilyen fényesen a hazai állapotokat. Vannak, akik azt mondják, hogy ha nem veszik figyelembe az újraerdősítés és a karbonkereskedelem előnyeit, akkor az ország károsgáz-kibocsátása valójában 1,9 százalékkal növekedett 1990 óta. Mások pedig úgy vélik, hogy a lakosságot nem túlzottan foglalkoztatja a globális felmelegedés problémája, és az ország sokkal többet tehetne a nemzeti karbonlábnyom csökkentése érdekében.
“Sajnos nem nagyon igyekeztünk, hogy teljesítsük a kiotói jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségünket - ismerte el a tudományos és technológiai tanács elnöke. - Azt mondhatjuk, hogy a kilencvenes évekkel kezdődően a japán életstílus elamerikanizálódott, amiből az következik, hogy elsősorban a lakosság életmódját kellene megváltoztatnunk”.

Csökkenteni kell a biomassza szerepét

Fűtés / Hűtés

 A megújuló energia magyarországi felhasználásán belül jelentősen csökkenteni kell a következő tíz évben a biomassza jelenlegi, mintegy 90 százalékos arányát 70 százalékra - mondta Dióssy László, a KvVM szakállamtitkára a III. Megújuló Energia Fórumon tartott előadásában.
 
A biomassza biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, növények, állatok, biotechnológiai iparágak biológiai eredetű terméke, illetve hulladéka, amelyet eltüzeléssel, gázosítással és egyéb módokon lehet energetikai célra hasznosítani. A szakállamtitkár kifejtette: a biomassza hasznosítása nem fenntartható módon történik, a felhasználását pedig a társadalmi összefüggéseket is figyelembe véve kell vizsgálni. Egyidejűleg nagyobb szerephez kell jutniuk más energiahordozóknak, például a szél- és a napenergiának.

Dióssy László hangoztatta: mindenképpen növelni kell az ország energiafelhasználásán belül a megújuló energiák jelenlegi, 6,5 százalékos részarányát. A cél, hogy 2020-ra gyakorlatilag megháromszorozódjon, vagyis 186 petajoule-ra nőjön, elérve a 15 százalékot, miközben az uniós elvárás 13 százalék.

A biomasszával szemben a jövőben nagyobb szerepet kap a megújuló energiaforrások felhasználásának összetételében a biogáz, a biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosítása, valamint nő a napenergia és a hulladékhasznosítás szerepe. Dióssy szerint a biomasszát csak korszerű technológia alkalmazásával, energiahatékony módon érdemes hasznosítani. Példaként említette az 5-10 megawatt teljesítményű komplex biomassza kiserőművek hálózatának kialakítását. Ígéretesnek nevezte a biogáz hasznosítását, ugyanis annak decentralizált termelése szinte mindenütt lehetséges mezőgazdasági melléktermékekből, de szennyvíziszapból is. Így a biogáz alternatívája lehet a földgáznak.

Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára arról beszélt, hogy a megújuló energia nagyobb mértékű alkalmazásának feltételei adottak az országban.
Jelezte: a bioetanol gazdaságos előállításához szükséges mennyiségű, évi 1,5-2,0 millió tonna gabona Magyarországon rendelkezésre áll.