Az energia megmaradás törvénye szerint a magasabb energiatartalommal rendelkező közeg hőenergiát ad le az alacsonyabb energiájú közegnek. Az elsőszámú "ellenség" a nagy hőmérséklet-különbség. Minél nagyobb az épületeink belső hőmérséklete és a külső léghőmérséklet között a különbség, az energiaáramlás hőenergia formájában annál nagyobb lesz. Például ha 22 °C van a lakásban, odakinn pedig -8 °C, akkor a hőfokkülönbség 30 °C. Egy átlagos méretű családi ház energiaigénye 120-160 kWh/m2/év nagyságrendű. Bár ez az érték az üzemeltetéshez szükséges energiát is tartalmazza, úgymint használati melegvíz, vagy a fűtési rendszer működtetéséhez szükséges villamos energia (keringető szivattyúk stb.), ezzel szemben a passzívház energiaigénye mindösszesen legfeljebb 15 kWh/m2/év.

Ennyi energia szükséges a transzmissziós és a légcserével járó veszteségek (épületszerkezeteken áthaladó hőenergia, és a jelenlévő természetes szellőzés) valamint az üzemeltetéshez szükséges villamos energia pótlásához. Belátható, hogy a passzívház esetében a felmerülő energiaigény töredéke az átlagos épületek energiaigényének.
Lássuk mi van az energiamérleg másik serpenyőjében. Épületeink belső energiáját növeli a bentlakók által leadott hőmennyiség. Egy felnőtt személy 210 W hőenergiát ad le óránként. A felkapcsolt világító berendezések csupán 8-12 %-át hasznosítják a felvett villamos energiának világítás formájában (a hagyományos wolframszálas izzó mindössze 2%-át), a többi energia hővé alakul, és bent marad az épületben. A háziasszony használja a főzőlapot a konyhában, mosogatógépet üzemeltet, vasalót használ. Az épületben működik hűtőgép, TV-készülék, számítógép és még számos más elektronikai eszköz, ami a működése közben termelt hulladék hővel növeli az épület belső energiáját, azaz meleget szolgáltat, akár csak egy mini-radiátor. Könnyen belátható, hogy az így kapott végeredmény elegendő lesz az egyenlőség másik oldalán, hogy egyensúlyt tartson az előzőekben felvázolt veszteségekkel. A passzívház-technológia megoldást ad sok olyan, a jelenlegi gyakorlat szerint épülő családi házaknál felmerülő problémákra, amikről a bentlakók nem is sejtik, hogy van kedvezőbb megoldás, amely az életminőséget javítaná.