.png)
Itt a tavasz! Így cseréljen nyílászárót!
A tavasz beköszöntével újra kezdetét veszik a lakóépületek energetikai korszerűsítését célzó munkálatok. Ezek közül évek óta a legnépszerűbb a nyílászáró csere. Nem véletlen, hiszen nyílászáróinkon keresztül szökik el az otthon melegének mintegy 20-25 százaléka. Cikkünkben hasznos tanácsokkal szolgálunk az új ablakok kiválasztását illetően.
Először térjünk ki azokra az alapfogalmakra, amelyekkel biztosan találkozni fogunk vásárlás során, és amelyeknek döntő szerepe lesz a választásban. Nem csak megmagyarázzuk ezeket a kifejezéseket, de a velük kapcsolatos leggyakoribb buktatókat, és vásárlóbutító trükköket is számba vesszük.
Légkamra
Ezzel a kifejezéssel csak műanyag nyílászáróknál találkozunk. Mivel a levegőnek is jelentős a hőszigetelő értéke, ezért a műanyag ablakkeretek belseje üreges, azaz több légkamrára van osztva. A légkamrák száma határozza meg a szerkezet hőszigetelő tulajdonságát. Míg régebben a 3 és 5 légkamrás modellek közül választhattunk, addig újabban szinte teljesen eltűntek a 3 légkamrás szerkezetek, immár az 5 és 7 légkamrás kereteket kínálják a gyártók és kereskedők.
A légkamrák számának növekedése azonban egyben profilvastagodással is kell, hogy járjon. Sajnos ez nem minden esetben, illetve nem minden gyártónál van így. Egyre-másra találkozhatunk olyan gyártmányokkal, amelyek 7 légkamrával csalogatják ugyan a kedves vásárlót, ám ezen keretek profilvastagsága nem tér el az 5 légkamrás szerkezetétől.
Tulajdonképpen annyi történt, hogy a gyártó ugyanabba a vastagságba belesűrített még 2 légkamrát. Ettől a termék hőszigetelő értéke ugyan nem nőtt, de több pénzt lehet elkérni érte. Ezért vásárlás során minden alkalommal győződjünk meg erről az „apróságról”. Kötelességünknek érezzük azonban kihangsúlyozni, hogy a fentebb említett megtévesztés a hazai neves gyártókra nem jellemző, leginkább nevenincs, feltűnően olcsó, silány minőségű ablakoknál fordulhat elő. Ha a nyílászárócsere célja a fűtési energia megtakarítása (és mi más lehetne), akkor messziről kerüljük a márka nélküli termékeket!
„U” érték, vagy „k” érték: hogyan teszteljük le?
A két betű ugyanazt az értéket jelöli. Gyártónként változhat a megjelölés, de ma már legtöbben az U értéket tüntetik fel. Ez az érték az ablakok üvegeire vonatkozik, azon belül is a hőátbocsátási tényezőt határozza meg. Minél kisebb az értéket jelölő szám, annál kisebb az adott üveg hőátbocsátási tényezője, azaz annál nagyobb a hőszigetelő értéke. A legtöbb helyen 1,4 vagy 1,1 U értékű üveget kínálnak a kereskedők, ennél magasabb értékkel rendelkező üveget már nemigen lehet találni a piacon. Ritka, és meglehetősen drága az egyes gyárak kínálatában szereplő 0.7, vagy 0.5 U értékkel rendelkező háromrétegű üveg. Abban megegyezhetünk, hogy a leggyakoribb 1,1-es – kétrétegű – üvegek már képesek kielégíteni a legmagasabb igényeket is, kivéve persze, ha passzívházat akarunk építeni. A rétegek közti argon, vagy krypton gáz biztosítja a megfelelő hőszigetelést.
Vásárlóként meglehetősen nehéz megállapítani, hogy a választott ablakaink üvege megfelel-e mindazoknak a követelményeknek, amelyeket az értékesítő mond, vagy amiről a nyílászáró leírása tanúskodik. Egy dolgot azonban tehetünk. A legtöbb gyár úgynevezett bevonatos üvegeket kínál. Ez azt jelenti, hogy a tűző nap általi átmelegedéstől óvja az ablaküveget egy hővisszaverő bevonattal. Ennek a bevonatnak a meglétét egy egyszerű öngyújtó segítségével le tudjuk ellenőrizni.
Tartsuk az ablak üvege elé az öngyújtót. Ha nem pont szemből nézzük a visszatükröződő lángot, hanem kicsit oldalról, akkor kétrétegű üveg esetén összesen 4 darab lángot fog visszatükrözni az üveg. Két-két lángpárt látunk az ablaküvegben. Ez a két réteg miatt van. Ha azonban hővisszaverő bevonattal van ellátva az üveg, belülről nézve a második láng színének el kell térnie a többitől. Általában sötétebb, vörösebb, vagy ciklámen színű. Ha minden láng azonos színű, lemaradt a bevonat az ablakról, ez esetben pedig aligha éri el a leírásában szereplő hőszigetelő értéket.
Hasznos tanácsok a beépítéssel kapcsolatban
Mivel a lakásfelújítások nagy részét évek óta a nyílászárócsere teszi ki, ezért sajnos nem csak a gyártás területén jelentek meg a kontárok, hanem a beépítő cégek között is akad jó néhány. Az alábbi útmutatót betartva azonban nagy eséllyel elkerülhetjük őket, de legalábbis számonkérhetőek lesznek a későbbiekben:
1. Ha csak tehetjük, a gyártó cég szakembereivel végeztessük el a munkát. Még így is előfordulhat, hogy kellő szakértelem híján fog hozzá a kiküldött „mester” a munkához, azt azonban sikeresen elkerüljük, hogy a gyártó és a beépítő egymásra mutogassanak egy későbbi reklamáció során. Bevett szokás ugyanis kis hazánkban, hogy senki sem képes elismerni saját felelősségét, a vásárló pedig a két cég között őrlődve végül feladja a szélmalomharcot, és inkább mélyen a zsebébe nyúlva egy harmadik – immár szakértő – beépítő segítségével hárítja el a hibát. Ha viszont a beépítő a gyártó cég alkalmazottja, vagy alvállalkozója, akkor intézzék csak el egymás között a dolgot, és bárki is hibázott, végezzék el a garanciális javítást.
2. Minden esetben írjunk szerződést az elvégzendő munkáról. Ez többek között azért is fontos, mert a beépítő cégek általában foglalót kérnek, sok megrendelő pedig képes anélkül odaadni a nem jelentéktelen összeget, hogy meggyőződött volna a munkát elvállaló cég valós kilétéről és szakértelméről. A szerződés egyértelműen azonosítsa be a megrendelőt és a beépítőt, hogy egy későbbi reklamáció során ez ne lehessen kérdés. Továbbá feltétlenül foglalja magába az előre kialkudott árat módosítás lehetősége nélkül, valamint a foglaló pontos összegét. Az elvégzett munkáról mindenképpen kérjünk számlát, ennek hiányában ugyanis problémás lesz egy esetleges reklamációt érvényesíteni. Itt jegyezzük meg, hogy a nyílászárókra 5 év kötelező alkalmassági idő vonatkozik, tehát ennél alább ne adjuk!
3. A beépítés során végig legyünk jelen! Ez nem azt jelenti, hogy a másik szobában nézzük a tévét, hanem azt, hogy kísérjük figyelemmel a munkát. Ha nem értünk hozzá, az sem baj, csak érezhető legyen a jelenlétünk, ezzel ugyanis megakadályozhatjuk, hogy valamit „véletlenül kifelejtsenek” a beépítés során. Ilyen lehet például néhány tokrögzítő csavar, vagy a résszigetelő, ezek ugyanis később nem látszanak, viszont súlyos ezreket fognak kihúzni a zsebünkből a fűtési szezon minden hónapjában! A munka végeztével nézzük át a nyílászárókat, és csak azután fizessük ki a teljes vételárat, ha mindent rendben találtunk.
Demeter Kornél
Forrás: www.ingatlanmenedzser.hu
Lélegző kerámia tetőcserép
Fontos tudni, hogy a jó minőségű kerámiacserepek kiégetésénél apró kapillárisok (légcsatornák) keletkeznek, amelyekben nagy sebeséggel megy végbe a nedvességáramlás. Így a csapadékból illetve a párából származó nedvesség, hamar a "múlt homályába" merül. Erre a tulajdonságra szokták azt mondani, hogy a cserép lélegzik. Ennek következtében javul a tetőtér téli-nyári klímája és igy jótékony hatást gyakorol a pénztárcánkra.
Utólagos hőszigeteléssel, vagyis alátétszigeteléssel könnyebb kézben tartani a fűtési költségeket, de legjobb előre gondolni erre is. Az utólagos hőszigetelés feltétele, hogy a tető átszellőztetett hideg tetőként működjön, ezért a be és kiszellőzést meg kell oldani. Az utólagos hőszigetelést háromféle módon szokták elvégezni: egyrészt ismeretes a szarufák közötti, másrészt a szarufák alatti és végül a szarufák feletti szigetelés. Minden esetben a meglévő réteg felépítése határozza meg, hogy melyik módszert választják. A leggyakrabban mégis a szarufák közötti szigetelést alkalmazzák, melynek során általában rostos szigetelőanyagot tesznek a szarufák közé. Külön rögzítésről ebben az esetben tehát nincs szó. Ha a szarufa felett páraáteresztő fólia van, akkor a szarufa teljes mélységét ki lehet tölteni szigetelőanyaggal, mert így nem kell az attól tartani, hogy az anyag átnedvesedne, ám nem árt tudni, hogy korábban nem volt forgalomban páraáteresztő alátéthéjazat, ez csak az utóbbi négy-öt évben jelent részbeni felhasználást.
A magas tetők ácsszerkezetei nem mindig kedveznek az előre gyártott anyagoknak. A szarufák távolsága nem szokott egyforma lenni, néha még egy tetőn belül sem azonos. Az ilyen esetekben többnyire jelentős anyagveszteséggel kell számolni, bár ma már létezik olyan szálas hőszigetelő anyag, mely esetében nem egyenlő szarufa közökkel is lehet gazdaságosan szigetelni. Nem elhanyagolható az sem, hogy a könnyű, szálas anyagok nem formatartók, és "belógnak". Ilyenkor a szarufák mellett hiányzik a hőszigetelő anyag, hőhíd keletkezik. Ezek a hibák kiküszöbölhetők a speciálisan a magas tetők hőszigetelésére alkalmas elemekkel. Mivel az előírások mindig a hőátbocsájtást akarják csökkenteni, a szükséges hőszigetelő réteg vastagsága függ az anyag hővezetési tényezőjétől. Ha jobban szigetel az anyag, kisebb vastagság is elegendő, de mindenesetre célszerű a tíz centiméteres hőszigetelő elem használata, négy-öt centiméter vastag, kiegészítő, szarufák előtti hőszigeteléssel.
Utólagos hőszigetelés
Régebbi épületeknél általában hiányzik ez a páraáteresztő fólia, itt tehát nem valósítható meg az előző eljárás, hiszen a nedvesség átjárná a szigetelést. Ezért a szellőzés érdekében mintegy két centiméteres rést illik hagyni a szigetelőanyag fölött és az eresznél a beszellőzést is biztosítani kell, ezért az eresznél be kell avatkozni. A legjobb szigetelést azok az ék alakúra kiképzett merevtáblás anyagok biztosítják, ugyanis ahhoz, hogy a szigetelőanyag jól rögzíthető legyen, fontos, hogy néhány tíz milliméterrel szélesebb legyen, mint maga a szarufák közötti távolság.
Említettünk még két másik, szintén elterjedt szigetelési módszert. A szarufák alatt általában akkor hatékony a szigetelés, ha ez más módon - a szarufák között - nem oldható meg a szarufák mélysége miatt. Van olyan szakember, aki nem tartja jó megoldásnak a szarufák alatti szigetelést, mert nem lehet szakszerűen kivitelezni. Az utólagos hőszigetelés a tetőfedés megbontása nélkül ugyanis nem megoldható. Elméletben azonban az eljárás igen egyszerű: a szarufákra lemezből készült tartókat szerelnek, s ezekre szúrják fel a szigetelőanyagot. Szarufák feletti szigetelésre pedig leginkább új építésű épületeknél kerül sor, utólagos szigetelésre ritkábban használják. A módszer hatásfoka kiváló, mivel a tetőre kívülről szögelnek fel olyan nyomásálló kőzetgyapot csíkokat, melyek közé szintén kőzetgyapot alapanyagú paplant fektetnek, így a szigetelési rendszer egy összefüggő külső burkolatot alkot. Ennek a megoldásnak két nagy előnye van. Egyrészt esztétikailag kedvező, hogy a szarufákat nem takarja el a belső burkolat, és ez nagyon attraktív. Másrészt, a hőszigetelést nem szakítja meg az ácsszerkezet, tehát hőhídmentes szigetelést lehet kialakítani.
A tető hőszigetelése az épület lakhatósága és az energiafelhasználás csökkentése miatt szükséges. De az állagmegőrzés is éppen ennyire fontos, így ha nem akarjuk, hogy páralecsapódás, penészesedés jelentkezzen a mennyezeten, akkor hőszigetelnünk kell a tetőt. A nagyobb hőszigetelő-anyag vastagság pedig minimális többletköltséggel jelentős energia-megtakarítást eredményez. Külföldön van példa arra, hogy a hőszigetelés vastagságának jelentős megnövelésével olyan drasztikusan lecsökkentik a ház energiaveszteségét, hogy a fűtési rendszer minimálisra csökkenthető, vagy akár el is hagyható.
Cellulóz hőszigetelés
Alkalmazási terület
Tetősík
Tetősíkok szigetelésekor a legnagyobb előnyt abban tudja nyújtani a technológia, hogy ülepedés- és résmentesen oldja meg a hőszigetelési feladatot. Tetősíkok hagyományos szigetelése esetén a legnagyobb problémát a szigetelőanyag ülepedése és a gondatlan kivitelezés okozza, ami igen jelentős hőveszteséget okozhat. Ezen esetekben is hatékony segítséget nyújt a befújásos technológia.
Padlástér
Mint köztudott, a legnagyobb hőveszteség általában a tetőtérben észlelhető. Itt az egyik legfontosabb alapfeltétel, hogy résmentes szigetelés legyen, és ne legyenek közötte kisebb-nagyobb hőhidak. Befújásos technológiánk használata a szigeteletlen és a rosszul szigetelt padlásterek esetében igen magas ár/érték mutatót eredményez.
Könnyűszerkezetes épületek
Az ilyen kivitelezéssel készült épületeknél a befújt cellulózszigeteléssel érhető el a leghatékonyabb hőszigetelés, mely résmentes és ülepedés biztos.
Befújásos gépi technológia
Az itt látható speciális befújógéppel történik a hőszigetelés.
Előnyei más anyagokkal szemben
Legfőbb előnye az ülepedés biztosság és résmentes kitöltés. Ezt a Coloradóban levő Denver Egyetem kísérlete is igazolja:
Két teljesen azonos, az előírásoknak megfelelő könnyűszerkezetes házat építettek fel ugyanabban a környezetben.
Az egyik épület homlokzatát és padlásterét befújt cellulózszigeteléssel, a másikat ásványi gyapottal szigetelték, melyeknek az U értéke teljesen megegyezett.
3 hét folyamatos mérés után megállapították, hogy a befújt cellulóz technológiával szigetelt ház 26,4 % - kall kevesebb fűtési energiát használ fel, mint az ásványi gyapottal szigetelt épület.
Ez a jelentős különbség a résmentes kitöltésre vezethető vissza, mely kiemelkedő hatással van a szigetelés összteljesítményére.
Kiváló hőszigetelési érték
Nem csupán az alacsony hővezetési képesség az, amellyel a cellulóz kitűnik. A cellulóz-szigeteléssel a legszűkebb sávok és rések is kitöltődnek. Ennek valóban egy hézag- és hőhídmentes hőszigetelő réteg az eredménye.
Kiemelkedő napsugárzás elleni védelem
A cellulóz-szigetelés magas hőtároló képessége jelentősen késlelteti a sugárzó Nap melegének hőhatását. A tetőtérben emiatt éjjel is hűvös marad, Ön zavartalanul pihenhet.
A hőszigetelés U értékéhez hasonlóan ez a felmelegedési mérték is méretezhető. Ezt a késleltetett felmelegedést hőfokcsillapításnak nevezik, és órában adják meg, hogy a külső sugárzó hő hatása mikor éri el a belső teret. Minél nagyobb a csillapítás, annál később kezd a belső tér felmelegedni.
Páraszabályozás
A cellulóz-szigetelés különlegessége, hogy hőszigetelési értékének csökkenése nélkül képes nedvesség felvételére, majd annak leadására. Ezzel a nedvességtároló és leadó képességgel a belső tér páramennyiségét szabályozza. Felújításnál vagy kiszellőztetés nélküli tetőtér-szigetelésnél a cellulóz nedvességtárolóként működik. A szálas szigeteléseknél megszokottakkal ellentétben ez kiegészül még egy jó párafékező és szélzáró tulajdonsággal, amely a szerelt építési módnál jól kihasználható. Összefoglalva elmondható, hogy a papír - szigetelés korszerű befújási technológiával a legmagasabb helyiségklíma igényeket úgy elégíti ki, hogy egyben energiatakarékos és természetes is.
A friss hírek szállítója a Hir.ma hírportál.