Veszélyes hulladék

Megújuló Archívum

 A UNEP normái szerint veszélyes hulladék az, amely maga, vagy bármely bomlásterméke az emberi életre, az egészségre, illetve az élővilágra közvetlenül vagy közvetve károsító hatást fejt ki. Magyarország évente 2,5 millió tonna veszélyes hulladékot termel, melynek kevesebb, mint harmadát kezelik kielégítően. Mivel ezek az anyagok a vízben, a talajban és a légtérben bárhol előfordulhatnak, mindenkit veszélyeztethetnek. Az összes hazai veszélyes hulladék 65 százaléka az északkelet-délnyugat irányú "ipari tengely" mentén keletkezik. A veszélyes hulladékok 56 százaléka az alumíniumgyártás mellékterméke, a vörösiszap. A háztartásokban is egy sor olyan anyagot használunk, amelyek idővel veszélyes hulladékká válnak. Néhány ezek közül: barkácsolási segédanyagok: oldószerek (terpentin, aceton), festék, hígító, pác, lakk, ragasztó, gitt, hézagtömítő, felületjavító anyagok.Háztartási vegyszerek: spiritusz, petróleum, fényezőviasz, cipőkrém, folttisztítók, rez­es ezüsttisztító, maróanyagok (hypo, sósav, szalmiákszesz), dugulásoldó folya­dék, fotóvegyszerek, kozmetikumok. Háztartási dolgok: higanyos hőmérő és lázmérő, gyógyszermaradék, írógépszalag, hibajaví­tó festék, alkoholos filctoll, elem, akkumulátor, fénycső, motorolaj, fáradt olaj, sütés utáni égett olaj, azbeszttartalmú fékbetét, eternithulladék. Kerti anyagok: rovarirtó-, rovarriasztó-, gombaölő-, gyomirtó-, rágcsálóirtószer. Az egykori Nyugat-Németországban évente 450 millió darab elemet adtak el, ebből 400 millió cink/karbon és alkáli/mangán elem, a többi higany/ezüst tartalmú volt. Elhasználódva 19 ezer tonna veszélyes hulladékká váltak, válnak. Az újratölthető nikkel/kadmium akkukból. 300 tonna kelt el évente, míg 200 ezer tonna ólmot az autóakkumulátorokba adtak el.

Mit tehetsz, hogy kevesebb legyen a veszélyes hulladék?
Ne vedd meg azokat a termékeket, amelyekből veszélyes hulladék lesz! Ha nem nélkülözhetők, csak keveset végy belőlük, és minél ritkábban használd őket! A szereket tartsd eredeti csomagolásukban, így mindig szem előtt van a kezelési utasítás. A palackokat, dobozokat jól zárd le, és olyan jól átszellőző helyre tedd, ahol mások, főképp a gyerekek és az állatok nem férnek hozzá! A veszélyes hulladékokat ne dobd a háztartási szemetesbe,  vécébe, ne is égesd el! A háztartási szemetet nem teszed veszélyes hulladékká, ha visszaküldöd ezeket a dolgokat a gyártóhoz. Kérd az önkormányzatot, hogy állítson fel helyi gyűjtőtartályokat! A veszélyes hulladékokat otthon jól zárható műanyagdobozban tárolhatod. Ezt soha ne fogd be más célra! Háztartási vegyszerek maradékait semmiképpen ne öntsd a lefolyóba! A megsemmisítésre ítélt vegyszer- és festékmaradványokat saját dobozukban keverd össze malterporral, fűrész­porral vagy homokkal! Az így megkötött anyagokat kettős, zárt nejlonzacskóban dobd a szemétbe! A kiégett fénycső higanyt tartalmaz, ezért semmiképp ne dobd a kukába! Inkább gyűjtsd külön helyen az elemekkel együtt, amíg megnyugtató újrahasznosításuk vagy lerakásuk megoldódik! A gyógyszerek, ha szemétdombra, vagy vízbe kerülnek, megmérgezik a talaj és a víz élővilágát. Gyűjtsd külön a következő gyűjtőakcióig, és soha ne add tovább másoknak! A fáradt olajat a nagyobb benzinkutak veszik át. Ott engedd le, vagy oda vidd a leengedett, elszennyeződött olajat. Így van rá esély, hogy megtisztítják és újrahasznosítják. A kerti mérgeket soha ne öntsd vízbe, földre! A felesleget add tovább annak, aki tudja használni! A vásárlási engedélyhez kötött növényvédő szereket azonban nem szabad így hasznosítani. Az itt felsorolt anyagokat tartalmazó szereket akkor se használd, ha ajándékba kapod őket: aldin, amitrol, arzén, azodrin, bidrin, chlordane, DDD, DDT, dieldrin, endrin, 2,4,5-T, heptaklór, hexaklór-benzol, higany, keltán, lindán, metoxklór, ovex, silamon, silvex, strobán, talllum, tedion, tiodán, toxofán. Ha nem kerülheted el, hogy veszélyes anyaggal dolgozz, húzz műanyag kesztyűt, vegyél fel szemüveget és légzésvédő maszkot! Az oxidáló- és a fehérítőszereket, például a Flóraszeptet, a hypót ne tartsd szalmiákszesz mellett, vagy savak közelében! A veszélyes szerek helyett próbáld ki az 5. fejezetben javasolt fehérítő- és fertőtlenítőszereket. A vegyszerek csomagolásait igyekezz tovább használni, tehát ugyanazzal az anyaggal újratölteni! Néhány kidobott szárazelem nagy mennyiségű szemetet tesz veszélyes hulladékká! Németországban a háztartási szemétbe került elemek okozta nehézfém szennyezésének negyede kadmium, fele higany. Olyan elem, amit a házi szemétbe dobhatnál, nincs! A szeméttelepeken lerakva az elemekben lévő savak lassan feloldják a fém nyersanyagot. Az oldott nehézfémek a talajba és a talajvízbe szivárognak. A szemétégetőkben elégetett veszélyes hulladék megmérgezi az építőanyagként egyébként még használható salakot. Az emlősökben a kadmium a vesében felhalmozódik, és működési zavarokat okoz. Már kis mennyisége is növeli a vérnyomást. A kadmium minden vegyülete nagy valószínűséggel rákkeltő, ha légzés útján kerül be a szervezetbe. Csontlágyulást és nyálkahártya-károsodást is okoz. Kadmiumot tartalmaz a cigarettafüst. A fém az emberből csak 10 év alatt ürül ki. A szerves higanyvegyületek zsírban jól oldódnak, emiatt feldúsulnak az idegrendszerben. A halak és a tengeri emlősök: a delfinek, a bálnák testében feldúsul a vízbe került higany, és általuk az emberbe is bejut. A cink kisebb töménységben létfontosságú, de nagyobb koncentrációban károsítja a növényeket. Az ólom zavarja az agyfunkciókat, a vérképző és kiválasztó szerveket. Csontokban raktározódik, innen felszabadulhat. Az ezüst elpusztítja a baktériumokat és esetenként a halakat is mérgezi. A nikkel belélegezve bizonyítottan rákkeltő. A mangán kis koncentrációban létfontosságú, nagy koncentrációban idegkárosító. Szinte mindegyik szárazelemben van higany. Azért teszik bele, hogy akadályozza az állás közben a lemerülést, ezáltal meghosszabbítsa az elem élettartamát. Az EGK országaiban manapság gyártott alkáli/mangán és ezüst-oxidos elemek 0,4 százaléknyi higanyt tartalmaz­nak. 1993-ra ezt az arányt 0,1 százalékra kívánják csökkenteni. Takarékoskodj az elemekkel, ne vegyél felesleges elektromos vackot! Sok olcsó termékbe beforrasztják a nikkel/kadmium akkut. Ha lemerül, az egészet el kell dobni. Ne végy ismeretlen beltartalmú "önműködő" masinákat! Magyarországon  sok magas higanytartalmú elem kerül a szemétlerakókba. Ne segítsd elő ezt a folyamatot: csak törvényes forgalmazóktól vásárolj elemet! A kimerült elemekből elvileg érdemes visszanyerni a fémeket, de a mellettük lévő többi anyagtól nehézkes elválasztani őket. Az ólmot, cinket, ezüstöt, nikkelt, kadmiumot tartal­mazó elemek újrahasznosításával próbálkoznak. Ennek első lépcsője a kimerült elemek visszagyűjtése! Sajnos még messze vagyunk attól, hogy ez általánossá váljon.

 A budapesti háztartások hulladékába évente 590 tonna elem kerül, a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat adatai szerint. Állj ki az elemek betétdíjas forgalmazása mellett! Ha ezt bevezetik, a gyártó felel a kimerült elemek további sorsáért. Minden munkahelyen, és otthon is lennie kéne egy műanyag veszélyes hulladékgyűjtőnek. Semmiképp ne legyen víz közelében a gyűjtő, talajvíz vagy csapadék se juthasson bele.

Az alumínium

Megújuló Archívum

Az alumínium könnyű, alaktartó, jó elektromos- és hővezető-képességű, korrózióálló, könnyen megmunkálható, sok célra használható fém. Azonban gyártása során minden tonna timföld előállítása közben legalább egy tonna veszélyes hulladéknak számító vörösiszap is keletkezik. Az előállításhoz szükséges kriolit (alumínium-fluorit) kohósítása során rengeteg fluor is felszabadul. A fluor a lebegő porral, illetve az élelmiszerrel az emberbe jut, ahol nagy mennyiségben növeli a csontok törékenységét. Mindezek mellett az alumíniumgyártás közismerten igen energiaigényes folyamat. Amíg italosdoboznak, csomagolófóliának, tubusnak, szórópalack alapanyagának használni az alumíniumot anyag-és energiapazarlást jelent, számos más felhasználási módja környezetkímélőnek tekinthető. A könnyűfém alapanyagú közlekedési eszközök a súlycsökkenés következtében jóval kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. 1990-ben a világ alumíniumkohászata 280 milliárd kWh áramot fogyasztott. Ebben az évben az Egyesült Államok 4,8 millió tonna, azaz fejenként 21 kg alumíniumot használt el. Ennek csomagolóanyagba 31, autókba 16,5, más közlekedési eszközökbe 5,5, építési anyagokba 19, villanydrótba 10 százaléka jutott. Európában ugyanekkor csak alumíniumfóliábó! 523 ezer tonnát használtak fel!

A celofán és a papír

Megújuló Archívum

 A cellofán márkanév a viszkózfóliát jelöli. Vegyipari szempontból a műanyagok közé tartozik, valójában mesterséges cellulózrostokból áll. Elsősorban csomagolóanyagként használják, műbelet, csillogó textilszálat is készítenek belőle, ragasztószalag hordozója lehet. A cellulóz mikrobiológiai úton könnyen lebontható, környezetbarát termék, de viszonylag gyenge. A cellofán vízben megduzzad, ezért, hogy a vízgőz iránti érzékenységét csökkentsék, cellulóz-nitrát-oldattal, polietilénnel, vagy poli-vinilidén-kloriddal vonják be. Újabban polipropilénnel helyettesítik.

Dioxin

Megújuló Archívum

Mi is az a dioxin? Olyan kémiai vegyületcsoport (legveszélyesebb közülük a 2,3,7,8-tetra-kloro-dibenzo-para-dioxin), amely szerves klórvegyületekből keletkezik vegyigyárakban, égetőművekben. Az eddig ismert legveszélyesebb vegyi anyag, amely az embernek "kö­szönhető". Főképp az élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe, de felszívódhat a bőrről, vagy bejuthat a levegőben lévő porral is. Már 0,01 milliomod grammját belélegezve is károsodá­sokat okoz. Töménységétől függően bőrkiütést, klóraknét, spontán vetélést okoz, befolyá­solja az immunrendszert, a hormonháztartást. Valószínű, hogy felelős bizonyos születési rendellenességekért és rákért. A háztartási szemétben vannak szerves kötésben lévő kloridok. PVC fóliát, vagy bizonyos -triklór-fenol, pentaklór-fenol származékokat tartalmazó - növényvédőszerek hulladékát elégetve dioxin is képződik. Á válogatatlan háztartási szemetet ezért sem meggyújtani! Ha a PVC-t 1200 Celsius-fokon, különleges kemencében égetik, akkor nem keletkeznek dioxinok és furánok. A magyar rendeletek szerint a hulladékégető mű kéményén legfeljebb 0,1 mikrogramm (0,0000001 g) dioxin távozhat légköbméterenként. Az égető finom pernyéje, pora leülepszik a talajra és a növényekre. A környéken legelő állatok szöveteiben, így a tehenek húsában és a tejben felhalmozódik a dioxin. Nyugat-Európában, ahol sokkal több szemétégető működik, mint nálunk, erre már több példa van. A holland hatóságok a tejzsír dioxintartalmát grammonként 6 pikogrammban (0.000000000006 g) állapították meg. Ennél szennyezettebb tejet nem lehet forgalmazni. A dioxin vegyszergyári balesetek miatt is a szabadba kerülhet. Az elmúlt negyedszázadban számos, kisebb-nagyobb baleset történt. A legismertebb közülük az 1976-os sevesói tömegszerencsétlenség. A helyi gyárban triklór-fenol-gyártás közben eltörött egy biztonsági szelep, és emiatt 2-5 kg dioxin jutott a levegőbe. Sok emlősállat elpusztult. A veszélyeztetett lakosságot kitelepítették, a helyben termett növények fogyasztását betiltották, mégis nőtt a vetélések és a születési rendellenességek gyakorisága. Az olaszok a vietnámi kormány tanácsait, segítségét kérték. (1969-ben az amerikai légierő dioxint tartalmazó lombtalanító szereket szórt a vietnámi esőerdőkre.) A szabadba jutott dioxin mennyisége a'becslések szerint tíz évenként csökken a felére. A világban, szétszórt dioxin sokunkra és sokáig lesz hatással.

Mit lehet tenni?

Követelni kell, hogy a legkorszerűbb pernyeleválasztókat, illetve nedves gázmosókat építsék be az égetőművekbe. Drasztikusan csökkenteni kell az elégetendő szemét mennyiségét, és válogatva kell gyűjteni a háztartási szemetet is! A műanyagfajtákat külön-külön gyűjtve megoldás kínálkozna az újrahasznosításra. Ehhez legalább arra lenne szükség, hogy a különféle műanyagoknak más-más színe legyen, vagy egyezményes, kötelező rövidítés jelezze minden terméken, hogy milyen anyagból készült. Amíg az újrahasznosítás feltételei nincsenek megteremtve, amennyire csak tudod, kerüld a műanyagokat! Mondani persze könnyebb, mint megvalósítani. Lássuk, mit tehetsz! A legfontosabb, hogy kerüld a PVC alapú műanyagokat. Ne vásárolj PVC flakonban árult italokat, mert a PVC ezek jóvoltából kerül leghamarabb a szemétbe. A kiürült polipropilén alapú margarinos dobozokat, a bolti tejfölös és joghurtos dobozokat legalább használd tovább. Szendvicskrémek, körözött, saláta kerülhet bele. Palántázáshoz is kiváló. A polipropilén 0 Celsius-fok alatt törékennyé válik, mélyhűtőben ne használd a kimustrált dobozokat. A mélyhűtésre leginkább bevált műanyag a polietilén zacskó.

A műanyagolk

Megújuló Archívum

A Műanyagipari Kutatóintézet adatai szerint Magyarországon az egy lakosra" jutó műanyag-felhasználás 1970-ben 13 kg, 1980-ban 34 kg, 1989-ben 45 kg volt. A legnagyobb mennyiség 1989-ben polietilénből és polivinil-kloridból fogyott.  Sajnos mi fogyasztók nehezen igazodunk el közöttük. A leggyakrabban használt csomagolóanyagok a polietilén (PE), a polipropilén (PP), a polisztirol (PS), a polivinil-klorid (PVC), és a polietilén-tereftalát (PET). A hőre lágyuló műanyagok, ahová a felsorolt anyagok is tartoznak, újrahasznosíthatók. Hőre keményedő műanyagból készülnek például villásdugók, játékok, edényfogók, mikrohul­lámba tehető műanyagok, ezek viszont nem hasznosíthatók újra. A műanyagok többsége nehezen bomlik le, a lerakókban évszázadokig állnak változatlanul. A műanyagokban különféle veszélyes és kevésbé veszélyes segédanyagok is vannak. Ezek lehetnek antioxidánsok, stabilizátorok, lágyító és csúszást elősegítő szerek, töltő és erősítő adalékok, színezők, égésgátló anyagok, habosítók, és még folytathatnánk. Használat közben e segédanyagok némelyike kiléphet a műanyag szerkezetéből. A műanyag-színezékek némelyike rezet, vasat, kadmiumot tartalmaz. Ezek egy része -mivel nem teljesen oldhatatlan - beoldódhat a műanyagban tárolt élelmiszerbe, majd azzal az emberi szervezetbe juthat. A műanyag játék, főképp, ha a gyerek szájában köt ki, szintén veszélyes lehet. A műanyagok különgyűjtése csak akkor lehetséges, ha megkülönböztethetőek. A jelképek országonként változóak, de a rövidítések vagy sorszámok alapján megtudod, mivel van dolgod. A polietilén (PE, HDPE, LDPE) monomerje - az etilén - nem mérgező. E műanyag mégis tartalmaz veszélyes anyagokat; krómtartalmú katalizátort, nikkeltartalmú fényvédőszert, antioxidánsként butil-hidroxi-toluént. Az égésüket a rákkeltőnek bizonyult antimon-trioxid, vagy a rovarölőszerként is ismert halogén-alkil foszforsavészter gátolja. A polietilénből készült tejeszacskó és mezőgazdasági fólia újrahasznosítható, de a szennyezett, feldolgozásra nem alkalmas polietilén fóliákat elégetik. A polietilén-tereftalátból (PET) könnyű, ütésálló palack készül. Nem mérgező. Textilszálakat és fóliákat is készítenek belőle, és alkalmas tartós termékek, például ablakkeretek, vízvezeték-csövek előállítására is. A polietilén-tereftalát újrahasznosítható, ezt Hollandiában meg is teszik. Németországban kísérleteznek a PET palackok begyűjtésével, újratöltésével. Idehaza megjelent a visszaváltós palack, amely azonban csak néhányszor tölthető újra, mert karcolódik. A PET nem aroma semleges, a benne tárolt anyag íz- és szagnyomait csak hosszadalmas, drága tisztítással tudják többé-kevésbé eltávolítani. A PET a természetben nem bomlik le. Polipropilénből (PP) készülnek a joghurtos, margarinos dobozok, az eldobós poharak, egyes cipősarkak, mosógépek burkolata és alkatrészeik. Ez a műanyag is újrahasznosítható. A polisztirol (PS) gyártási alapanyagai a benzol, az etilbenzol és a sztirol veszélyes méreg. A sztirol maradványai a szervezetbe jutva mérgező sztirol-epoxiddá alakulnak. Ez a vegyület gátolja a sejtosztódást, károsítja a vesét és a májat, ráadásul még növeli a mutációk létrejöttének esélyét is. A polisztirol a savaknak és a lúgoknak ellenáll, de a legtöbb szerves oldószer megtámadja, és a fényre is érzékeny. Gyulladás ellen a gyártása során belekevert antimon-trioxiddal védik. Freonnal habosított polisztirol tálcákon árulnak nagyon sok előre csomagolt élelmiszert. Habosított polisztirol a hungarocell is, ebből készülnek többek közt a virágtartók, a hő- és hangszigetelő lapok és a hűtőtáskák. Polivinil-klorid (PVC, V) alapanyaga a vinil-klorid, amelyhez ólomtartalmú stabilizátorokat, ftalátokat, foszforsavésztereket és halogénezett szénhidrogéneket is adagolnak a gyártás során. A vinil-klorid növeli a mutációk gyakoriságát és a születési rendellenességeket, embernél agyrákot okoz és rombolja az immunrendszert. A PVC elégetésekor veszélyes klórozott vegyületek (például dioxin) szabadulnak fel, valamint sósav is eltávozik, ami hozzájárul a savas csapadékok keletkezéséhez. A PVC által okozott környezeti károkat újrahasznosítással mérsékelni lehet, de megszüntetni nem. Szinte minden flakon, demizson, kozmetikum-csomagoló, konyhai műanyag edény, olajos, hypós és kristályvizes flaska, minden kupak PVC-ből készül, csakúgy, mint a kábelek szigetelése, vagy a vízvezetékcsövek.

Csomagoló anyagok

Megújuló Archívum

Az otthoni hulladék térfogatának csaknem a felét, súlyának egynegyedét a csomagoló ­anyagok teszik ki. A kommunális szemét térfogatának több mint egyharmada levegő, mert sok benne az üres doboz, flakon. A szállítandó térfogatot Te magad is csökkentheted azzal, ha a dobozokat, flakonokat összenyomod, mielőtt kidobnád őket a szemétbe. Az egyutas, eldobós csomagolásokkal a pénzt - szó szerint - a szemétbe dobjuk. A környezetbarát csomagolás egyféle anyagból készül, újratölthető vagy újrahasznosítható. Az újratöltés kevesebb energiát és nyersanyagot használ. Ha ez nem megoldható, legalább a csomagolás alapanyaga legyen újrahasznosított. Ha újratölthető, akkor nevezik többutasnak a csomagolást.

Újrahasznosítás

Megújuló Archívum

Az újrahasznosításnak is előfeltétele, hogy a hulladékokat ne keverjék össze. Már keletkezésükkor külön gyűjtsd a szemétféleségeket! A háztartásokból kikerülő szemét mennyisége és minősége erősen függ a család fogyasztói szokásaitól, és körülményeitől: például attól, hogy kertes házban, vagy bérházban laknak-e. Ezen is múlik, hogy mennyi és milyen szemét gyűlhet külön. Az újrahasznosító cégek sajnos egyre kevesebbet fizetnek a papírhulladékért. Az át nem vett papírhulladékot kisebb mennyiségben belekeverheted a komposztba, és ha végképp nem hasznosítható, a kályhában némi hőt termelve elég. A háztartási hulladéknak körülbelül egynegyedét teszik ki a különféle szerves anyagok. Ezeket, ha tudod, komposztáld! A konyhában a szokásos egy szemetes vödör helyett legyen legalább kettő. Az egyiknek legyen jól záró teteje, ebbe kerüljön a konyhai szerves hulladék, az ételmaradék, minden, ami komposztálható. A másik szemetesbe dobj mindent, ami nem hasznosítható egyébként! Karácsonykor az ünnep fénypontja legyen a jelképes fenyőág, csokor, vagy adventi koszorú melletti gyertyagyújtás. Ha kertedben van fenyőfa, azt díszítsd fel! Ha mégis kivágott fenyőfát állítasz, az ünnep után azt ne a szemétbe gyömöszöld, hanem gondoskodj komposztálásáról! Budapesten a Független Ökológiai Központ és a Fővárosi Kertészeti Vállalat szervezi a karácsonyfák komposztálását. 1993 elején 1200 köbméter karácsonyfát hasznosítottak így. A komposzttal a parkok földjét javítják. Az üveget szintén érdemes külön gyűjteni. A betéteset váltsd vissza, a törmeléket dobd az üveggyűjtő konténerekbe! Ha külön gyűjtik a színes és színtelen üvegeket, te se keverj bele mást! Egy alumínium sörös doboz gyártásához annyi energia szükséges, mint amennyit egy férfi egy év alatt elhasznál a villanyborotvája működtetéséhez. Egy tonna alumíniumfólia előállításához majd hattonnányi olajjal egyenértékű energiára van szükség, ha a bauxit a kiindulási alapanyag. A régi papír, a törött üveg, az üres sörös doboz nem szemét, hanem nyersanyag. A Föld anyagkészletei végesek. A természeti források tovább tartanak, ha újonnan kitermelt anyagok helyett egyszer már feldolgozottat használsz.

Néhány fémből, a jelenlegi felhasználási ütemmel számolva, az Egyesült Államok Bányászati Hivatalának adatai szerint az alábbi tartalékaink vannak:

alumínium                                                                                   78 év

króm                                                                                        398 év

réz                                                                                           14 év

vas                                                                                         218 év

ólom                                                                                          4 év.

Az újrapapír minden tonnája 10-17 öreg fát kímél meg a kivágástól. (Ennyi fa fotoszintézisével évente 112 kg szén-dioxidot köt meg.) Emellett 31,8 köbméter vizet, három köbméter lerakóhelyet, 4,1 MW áramot és 280 liter kőolajat takarít meg. Ha újrahasznosítasz, véded a földterületeket. Ha csökken a szemét  mennyisége, tovább működhetnek a mostani szemétlerakók, kevesebb új területet kell elfoglalni erre a célra. Ha újrahasznosítasz, csökkented  a munkanélküliséget.  A gyűjtés, válogatás, az újrahasznosított termékek előállítása és terjesztése munkahely-teremtő beruházás.

Másodlagos nyersanyagokat használva

százalékkal kisebb.

Hulladék a gyakorlatban

Megújuló Archívum

 Debrecenben 1992 telén, 12 helyen kísérletképpen külön üveg-, papír- és műanyaggyűjtő edényeket helyeztek el. A szelektív hulladékgyűjtés eredményesen működik, talán az edények átlátszóságának köszönhetően. A tárolókban 3 hónap alatt különgyűlt a fekete­-fehér (50 kg) és színes papír (3060 kg), a fehér (3740 kg) és színes üveg (6280), illetve a kemény és lágy műanyag (összesen 1801 kg). A kísérlet nem volt nyereséges, mert a közelben nincs olyan vállalkozó, aki az összegyűjtött anyagokat újrahasznosítaná. A különgyűjtés folytatódik. Budapesten a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat, a MÉH és a Fővárosi Önkormányzat 1992 áprilisától szeptemberéig szelektív hulladékgyűjtési akciót szervezett. A 300 gyűjtőkonténerben (többek közt Wekerle-telepen, Rózsadombon) összesen 300 tonna papír, műanyag, fém, színes és fehér üveg, szárazelem gyűlt külön. Az elemeket veszélyes hulladékként Aszódon lerakták. A papír-, fém- és üveghulladéknak csak egy részét értékesítették, mert a kukák nagy részébe vegyesen került a hulladék. Az eredménytelenség oka a tájékoztatás hiánya és a városlakók érdektelensége, figyelmetlensége volt. Az FKFV a Budapesti Önkormányzat segítségével ennek ellenére megszervezte 1993 első felében 486 iskolában a kimerült szárazelemek gyűjtését, és Aszódra szállítását. Az akció során az első félévben 143 ezer kg elem gyűlt össze. Az akciót az FKFV tovább folytatja. A lerakás és a szemétégetés is erőteljesen terheli a környezetet. Addig, amíg a környezetben okozott kár nincs beépítve a termékek és a szolgáltatások árába, az újrahasznosítási technológiák működtetését csak adókedvezmények, kedvezményes hitelek tehetik gazdaságossá. E döntések meghozatala a kormányra vár egy ideje.