A papír természetes alapú csomagolóanyag: a természetben húsz-harminc év alatt teljesen lebomlik. A vadonatúj papírlapok azonban sok fa élete árán születnek. A papírgyártás több szennyeződést okoz, mint például a polietiléné. Amíg a farostokból tiszta cellulóz lesz, rengeteg víz, energia és vegyszer fogy el. Mennél fehérebb a papír, gyártása közben annál nagyobb mértékben károsodik a környezet. Egy kiló papír előállításához 440 liter friss víz szükséges. Ebből a folyamat végére zavaros szennyvíz lesz. A papírgyártás céljából telepített puhafaerdők monokultúrája tájromboló és környezetkárosító hatású. A gyorsan növő nyárfaültetvény kiszipolyozza a talajt, más fajoknak nem ad, teret, rengeteg műtrágyát, és növényvédő szert igényel. A hulladékpapírból készült csomagolóanyag előállításához nem kell fát ültetni, kivágni, feldolgozni és szállítani. A szürkepapír - ezt mondják németül környezetbarát papírnak - a begyűjtött papírhul­ladékból készül  egyszerű  pépesítéssel.  A gyártás folyamán a víz 90 százaléka körfolyamatban mozog, így kevés szennyvíz terheli a folyókat és a tengereket. A vízben oldhatatlan festékmaradványok miatt a környezetbarát papír színe jellegzetesen szürke. A valódi környezetkímélő papírt ezért nem lehet korlátlanul felhasználni. Többszínnyomásos technikával nehézkes rá nyomtatni, mert a színek eltompulnak. Elsősorban nyomó-, írópa­pírként, jegyzetfüzetként, iskolai füzetként vagy csomagolópapírként használható. Az úgynevezett újrahasznosított papír, vagy újrapapír, annyiban különbözik a környezet­barát papírtól, hogy szélesebb körű felhasználása érdekében színtelenítik. Ehhez vegyszereket használnak, festéktartalmú szennyvíz is keletkezik, tehát kevésbé környezetbarát. Elsősorban újságpapírt, kartont, irodai fehér papírt lehet újrahasznosítani. A színes magazinokat sokkal kevésbé értékelik a visszaváltóhelyek. Műanyaggal bevont papírok, jégkrémes papír, kombidoboz, papírzsebkendő újrafeldolgozására nincsenek bevált módszerek. A régi papír helye a papírgyárakban van. A papír eladása, visszavásárlása mostanában nem nagy üzlet. Papírgyáraink nagy része Ausztriából, az ott szelektíven gyűjtött, ingyen szállított papírt veszi át. Az érdekviszonyokat úgy kéne szabályozni, hogy a gyáraknak megérje idehaza megszervezni a konténeres papírgyűjtést. Jelöld a postaládádon, ha nem tartasz igényt a kérés nélkül érkező reklámirományokra, például így: Reklámokat nem kérek! Ha nevedre érkezik a felesleges küldemény, a feladónál mondd le azt! Papírhulladék gyűjtésére egy sarokban vagy szekrény tetején tarts egy nagy kartondobozt! Leveleidet késsel vagy ollóval bontsd fel! Az üres borítékokat használd fel újra! Hollandiában már árusítanak olyan papírlapot, amely lehetővé teszi a boríték újracímzését. Amíg nálunk ez nem kapható, ragaszd le a régi címzést egy levelezőlap méretű lappal, erre írd rá az új címet. Első ránézésre talán furcsa az ilyen boríték, de ha ráírod: Használd újra a borítékot, hogy kevesebb fa pusztuljon el!, akkor nem azt gondolják, hogy sóher, hanem tudják, hogy környezetvédő vagy. A papír újrahasznosításának aránya Mexikóban 50%, Japánban 45%, Hollandiában 43%, Ausztráliában 28%, Fülöp.szigeteken 16%, Nigériában 2%, Magyarországon 50% a papíripar adatai szerint. Ha teheted, végy már eleve újrahasznosított papírárut. Van már papír zsebkendő, toalettpapír, bevásárlótáska és szalvéta is ilyen. Ha amúgy is kicsi a lakásod, könyvtárba járj könyvesbolt helyett. A betű nem kopik el attól, hogy többen olvassák! A napilapokat is oszd meg barátaiddal, munkatársaiddal, hogy ne kelljen mindenkinek megrendelnie. A munkahelyen, vagy az öregek otthonában hálás olvasókra találnak, s nem lesz belőlük idő előtt szemét. 1988-ban a világban összesen 31 millió tonna újságnyomópapírt használtak föl.