Ásványi energiahordozók

Megújuló Archívum

 A világ 1989-ben 10,9 milliárd megawattóra (MWh) villamos energiát termelt. Magyarország ez idő alatt 0,03 milliárd megawattórát. 1991-ben az egy főre eső energiafogyasztás 136 ezer megaJoule volt. Az ásványi energiahordozókból és alapanyagokból olyan mértékű és méretű a fogyasztás, amilyen az ipari országokban folyik, soha nem lesz elérhető a világ háromnegyedét kitevő, kevésbé tehetős országok számára. A Brundtland-jelentés szerint a Föld erőforrásainak négyötöde áramlik a fejlett országokba, ahol a népességnek mindössze 26 százaléka él. A világ energiafogyasztása 1988 és 1989 között 2,1 százalékkal nőtt. Az egy főre eső energiafogyasztás kőszénben számolva a világon átlagosan 1921 kg, Magyarországon 3819 kg, ennél kevesebbet fogyasztanak többek közt Japánban, Franciaországban, Olaszországban és Dél-Koreában; minálunk többet fogyasztanak például Németországban és a volt Szovjetunió országaiban. Az ásványi energiahordozók és az urán meg nem újuló energiaforrások: történelmi idő alatt nem képződik belőlük számottevő mennyiség a Földön. Készleteink végesek. A megújuló energiaforrások a mai körülmények között is újratermelődnek. Ilyen a Nap sugárzó energiája, a Föld hője, a természetes víz- és szélmozgásból nyerhető energia. Megújuló energiaforrás lehet az összes, élőlény által termelt, bomlásuk során keletkező szilárd és gáznemű szerves anyag. 
A külszíni szénbányászat rongálja a felszínt, a mély művelésű bányák veszélyeztetik a karsztvízrendszereket. Amikor elégetik, szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogénoxidok, és korom jut a légkörbe. Egyedül kén-dioxidból évente 100 millió tonna keletkezik a szén égetése révén. Csökkenteni lehetne a kibocsátást, ha az égetés előtt morzsolnák, mosnák a szenet. A világ bányáiból évente 5 milliárd tonna szenet hoznak a felszínre. Ha barnaszénből a fogyasztás változatlan marad, még 170 évre elegendőek a készletek. Magyarországon évente 20 millió tonna szenet bányásznak, lignitvagyonunkat 3 milliárd tonnára becsülik.
A világon évente 2,5 milliárd tonna olajat égetnek el. A tankhajó-balesetek, fúrótorony-robbanások, háborúk okán mintegy 3 millió tonna folyik el. Az olajjal szennyezett vizekben madarak, halak ezrei, planktonok tömege pusztul el. A nyersolajat a finomítókban frakciókra választják. E művelet közben szennyeződik a víz és a levegő. 200 ezer tonna olaj jut az óceánokba a finomítók szivárgása, balesetei miatt. Becslések szerint a Föld ismert kőolajkészletei 30-50 év múlva kimerülnek. Hazánkban valószínűleg már nem találunk újabb kőolaj- és földgázlelőhelyeket. Pedig az évezred végére kőolajból évenként 8 millióról 10 millió tonnára, földgázból 11,7 milliárdról 14-15 milliárd köbméterre nőhet a hazai fogyasztás.
Az összes ásványi tüzelőanyag közt ez a legtisztább, bár fő alkotója, a metán felelős az üvegházhatás fokozódásáért, és hozzájárul az ózonréteg bontásához is. Ez az energiaforrás sem egyenletesen oszlik el a Földön. Ha nem elektromos energia előállítására, hanem közvetlenül melegvíz-előállításra fordítjuk, jó hatásfokkal hasznosul. Egy háztartás egyéves melegvíz-szükségletét így mindössze 1 tonna szén-dioxid kibocsátása árán lehet megtermelni.