Atomenergia

Megújuló Archívum

 A radioaktív urán szabályozott hasadásával nyert energia az atomenergia. Ha az eddigi fogyasztási ütemet tartjuk, 20-40 év múlva kimerülnek a Föld uránkészletei. Egy kilogramm uránból annyi energiát lehet előállítani, mint háromezer tonna szénből. Bármilyen tiszta energiaforrásnak számít is, az atomerőmű működése nagy kockázattal jár a reaktorbalesetek és a dolgozók egészségkárosodásai miatt. A baleseti kockázat az erőművek számának növekedésével egyre nő. Jelenleg 420 energiatermelő atomreaktor működik világszerte, ebből 112 az Egyesült Államokban, 56 Franciaországban, 47 a volt Szovjetunió országaiban. Nem működik atomerőmű Ausztriában, Olaszországban, Norvégiában, Dániában, Görögországban, Portugáliában, Luxembourgban és Írországban sem, mert népszavazáson a lakosság elutasította az atomenergiát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 8 fokozatba sorolja az atomerőművi eseményeket, az üzemzavarokat (0-3) és baleseteket (4-7). Csernobilban 7-es fokozatú baleset történt. A legkisebb fokozatú üzemzavarok a leggyakoribbak. A 380 paksi "nukleáris esemény"-ből egyelőre 60-at soroltak be: kettő 3-as, kilenc 2-es, a többi 1 -es vagy 0-ás fokozatú volt. A csernobili katasztrófa következményeinek felszámolására eddig 40 milliárd rubelt fordítottak, a tönkrement reaktor értéke néhány milliárd rubel volt. A mezőgazdasági termelésből akkora terület esett ki, mint Magyarország egyharmada. Az Ukrán Központi Tájékoztatási Szolgálat szerint 1,8 millió hektár erdő vált szennyezetté. Ez a terület 100 éven át alkalmatlan lesz emberi tartózkodásra. A gyerekkori rákos megbetegedések, a veleszületett fejlődési rendellenességek, a vér- és idegrendszeri betegségek száma 1986 óla két-háromszorosára nőtt. A Mama-86 nevű helyi asszonyegylet orvosai szerint Kijevben ma a gyerekeknek csak 5 százaléka egészséges. A sugárzó hulladék nem megfelelő kezelése, szállítása és tárolása a radioaktivitás kiszabadulásához vezethet. Eddig 120 ezer tonna fűtőelemet használtunk el. A kiégett fűtőelem minden tonnája mintegy 180 millió curie sugárzó anyagot tartalmaz. Egyelőre az erőművekben tárolják őket, remélve, hogy 20-30 év múlva valaki csak kiötli a megoldást.  A hulladékok évezredekig veszélyesek maradnak, aktivitásuk 10 ezer év alatt csökken 470 curie-re. A Nemzetközi Sugárzásvédelmi Bizottság ajánlásainak megfelelő kielégítően biztonságos tárolóhelyet azonban még sehol sem találtak. Az erőművi balesetek, a radioaktív hulladékok, a felrobbantott atombombák miatt sugárkárosodott emberek számát a tudósok 30 millió főre becsülik. Az utóbbi 47 évben 1800 atombombát robbantottak fel. Az erőművek, elsősorban az atomerőművek reaktorainak hűtésére nagy mennyiségű vizet emelnek ki a folyókból. Egy 100 megawatt (MW) teljesítményű kis erőmű naponta 48 ezer köbméter hűtővizet használ, melynek hőmérsékletét legalább 11 Celsius-fokkal emeli. Az erőművek csatornáinak torkolatánál általában 2-4 Celsius-fokkal melegebb a folyók vize, mint előtte. A hőmérséklet emelkedése miatt a kékalgák és egyes baktériumok gyorsabban szaporodnak. Mérgező anyagcseretermékeik elpusztíthatják a halakat. A melegedés hatására általában növekszik a szervesanyag-termelés üteme, s ez is hozzájárulhat az eutrofizációhoz. A melegebb vizek arányosan kevesebb oxigént tartalmaznák, pedig ez nagyobb mennyiségben kellene a felgyorsult életműködésekhez.