Szelíd energiaforrások

Megújuló Archívum

 Napenergia
A legkevésbé szennyező, biztonságos és folyamatos forrás. Földünk felszínét a Nap teljes energiájának csupán 0,01 százaléka éri el. Mégis mi mindent tud éltetni, táplálni, működtetni! Évente olyan mennyiségű energia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak 1 százalékát hasznosítanánk, csupán 5 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint ma egy amerikai állampolgár. A Nap első számú energiaforrássá válhat. Közép-Európa kihasználható területeit véve számításba, ott nyolcvanszor több energiát lehetne befogni, mint amennyire szükség van. A passzív napenergia hasznosítás az, amikor napnak kitett üvegfelület mögött felmelegedett vizet, levegőt használunk. Az üvegfelület beengedi a napsugarakat, a felmelegedett levegő viszont nem távozik. Az aktív napenergia hasznosítás során a hőnyeréshez gépészeti berendezéseket is használnak, illetve napelemek segítségével villamos áramot állítanak elő. A Nap energiáját legegyszerűbben vízmelegítésre lehet felhasználni. A lakóházak melegvíz­ellátását Cipruson 90 százalékban, Izraelben 60 százalékban napenergiából fedezik. A Nap energiáját elektromos energiává alakító napelemek egyelőre igen drágák, bár áruk gyorsan csökken: 1976 és 1986 között a nyolcadára esett. Japánban több millió napenergia­-hasznosító létesítmény van.

Geotermikus energia (földhő)
A Nap után a második legnagyobb energiaforrás maga a Föld. A viszonylag vékony földkéreg alatt bolygónk izzó magmából áll. A napenergiához hasonlóan ez is nagyjából egyenletesen oszlik el. A geotermikus energiát legkönnyebben termálvíz formájában hasznosíthatjuk. Izlandon majdnem minden házat termálvízzel fűtenek. Ha a termálvíz elég forró, villamos energiát is elő lehet állítani vele. Közép-Amerikában a felhasznált energia 6 százaléka hőforrásokból ered.

Biomassza
A Nap nevelte növény - legyen az fa, cukornád, a gabonamagvak pelyvája - alkalmas energianyerésre. A belőlük származó szerves anyagok, főképp alkoholok energiát szolgáltatnak különleges erőművekben, járművekben. Égés közben persze ezekből is szén­dioxid szabadul fel, viszont kéntartalmuk jóval kisebb, mint az ásványi tüzelőanyagoké. Magyarország energiaigényének 1,5 százalékát biomassza elégetésével fedezik. Az Ener­giagazdálkodási Intézet szakembere szerint ez a tüzelőanyag 3-4 százalékos részesedést is elérhet a közeli jövőben. A Tatai Fűtőmű Vállalat már üzemeltet egy faapríték-kazánt, amely telente, amíg a hőmérséklet egy-két fokkal fagypont felett van, kétezer lakást fűt. Az olajrendszerű kazánt csak akkor indítják be, amikor fagypont alá csökken a hőmérséklet.

Szélenergia
Úgyszintén tiszta energiaforrás, amelyet régtől hasznosítanak. Az 1973-as olajválság óta több mint 50 ezer villamosenergiát termelő szélerőművet helyeztek üzembe. Tengerparto­kon, magas hegyeken, ahol az állandó szélsebesség nagyobb, mint 25 km/óra, érdemes szélmalmokat telepíteni. A kaliforniai szélturbinák évente 2 milliárd kilowattórát termelnek, miközben 2 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a hasonló teljesít­ményű szélerőművek. Kaliforniában a század végére az elektromos áramnak legalább 8 százalékát szélkerekek által hajtott dinamók termelik. A világ teljes hasznosított szélenergiá­jának 6 százalékát Dániában állítják elő. Anglia tervei szerint 2020-ra energiájának egyötödét "légből kapja". Indiában 2000-re 15 millió embernek elegendő energiát akarnak így termelni. Magyarországon a lassú járású, főleg vízmozgatásra alkalmas szélkerekek váltak be eddig.

Vízerő
A víz megfelelő körülmények között helyzeti energiájából adódóan alkalmas energiatermelésre. Tiszta energiaforrás, mert nem szennyezi a levegőt és a talajt. Ha a világon az összes, vízturbinák által termelt villamos energiát fosszilis energiaforrásokból állítanánk elő, évente 2 milliárd tonnával több szén-dioxidot bocsátanánk ki. Nagy esésű folyószakaszokon és kis erőművekkel lehet hatékonyan energiát termelni. Síkföldi vízerőműveket már nem építenek, mert hatásfokuk nem kielégítő. Az óriásgátak mögül pedig nemcsak nagy víztömeg, de sok veszély is leselkedik ránk. A gigantikus betonépítmény önmaga növeli a földrengésveszélyt, a víz elszabadulhat, a talajvízszint lesüllyed, fontos vízforrások vesznek el, termőföldekről és élőhelyekről nem is beszélve. A tengeri ár-apály erőművek a jövő energiatermelői. Angol számítások szerint a Severn folyó torkolatánál olyan ár-apály erőművet építhetnének, amely a Királyság teljes villamosenergia ­igényének 5 százalékát fedezné.