Passzív ház

Első magyar passzív sorház

Passzív ház

 Már írtunk tavaly a Dunakeszin épülő négylakásos passzív sorházról, amit azóta átadtak. A vezető tervező Sinóros-Szabó Balázs, minősített passzívháztervező építész. Egy saroktelken épült, mindegyik 125 négyzetméteres, két szintes. Természetesen déli fekvésű, itt helyezkedik el a nappali, északon pedig a bejárat és a konyha. Mivel a telek nem ideális tájolású, a nappali üvegfelületét déli irányba ki kellett fordítani, ami jelentősen megnöveli az épület benapozottságát. A passzívházak első számú ismérve az energiafelhasználás minimalizálása. Évente 15kW/h áramot használhat fel, ami jelenleg körülbelül 23 ezer forint évente. A tervező arra törekedett, hogy az épületgépészeti rendszerek, mint a hővisszanyerős szellőztető, mini hőszivattyú, spirálszonda minimális energiaigényű legyen. A vasbeton szerkezetbe épített felületfűtés temperálja a lakásokat. A rendszer ki van egészítve egy szén-dioxid érzékelővel. A központi porszívó is a tiszta levegőről gondoskodik. Nyáron a hűtésről a megfelelő vastagságú és szigetelt falak mellett az árnyékolás is nagy szerepet kapott, így a klíma használata feleslegessé válik, ami szintén energia megtakarítással jár. A mennyezetfűtés rendszerét kis többlet költséggel felülethűtésre is tudják használni. Újrahasznosított anyagok, például a cellulóz használata is megjelenik az épület hőszigetelésében a homlokzatnál és a zárófödémnél. Az épület alatt pedig habüveg granulátum a szigetelés, ami teherhordó funkciót is ellát, újrahasznosított üvegből készült. Az egyik lakásnak a tetején fotovoltaikus panelek vannak elhelyezve, az itt lakóknak a háztartási gépek és a LED-világítás energiafogyasztását kell fizetniük. Az épület megkapta a Darmstadti Passzívház Intézet minőségellenőrzött passzívház tanúsítványát. 

Minősített Passzívház Tervező képzés

Passzív ház

Aktív ház

Passzív ház

A passzív házak évente maximum 15kW/h energiát fogyasztanak négyzetméterenként. Az aktív házak viszont megtermelik a saját fenntarthatóságukra a szükséges mennyiségű energiát, vagy akár többet is. Ezt a felesleget az áramszolgáltató átveszi, feltéve, ha ki van építve a megfelelő ad-vesz rendszer, aminek a költsége nem olcsó. Igénybe veszik még az építésnél a napenergiát, szélenergiát, földenergiát is. A megfelelő szellőztető rendszer pedig kötelező. Egy ilyen aktív ház kivitelezési költsége kb. 240-250ezer Ft négyzetméterenként. EU támogatás igénybe vehető 25ezer Ft/nm-ig, maximum 3250000Ft. Egy passzív ház most már annyiból is megépülhet mint egy hagyományos. Érdemes meggondolni, hogy megéri-e a 25%-os többlet költség  az aktív ház javára. Másik oldalon viszont az energia várható emelkedése is nyom a latban. Valószínűleg a pénztárca dönti el, hogy ki mibe fog bele, de az biztos, hogy már nem az a kérdés, hogy hagyományos vagy alternatív építkezés, hanem alternatívon belül passzív vagy aktív. A törvénykezés területén is jól látszik az irány, hiszen az EU-ban 2019-től a középületek, 2021-től a lakóépületek is kizárólag passzív ház technológiával épülhetnek.

Tanulságos passzívházas levelezés!

Passzív ház

Megéri-e a napkollektor?

Passzív ház

Milliós beruházást jelent, ha egy családi ház meleg vizét napenergiával állítjuk elő úgy, hogy még a fűtés havi költségét is csökkenteni akarjuk. A HVG Ingatlanmenedzser kiszámolta, hogy egy átlagos napkollektoros rendszer mennyi idő alatt térül meg.
 

A vákuumcsöves szerkezetben a vákuum a kollektor hőszigetelését javítja, ezért ugyanannyi napsütésből - mivel kisebb a vesztesége - többet energiát képes hasznosítani. Van olyan típusa, amelyik csak csővel szigeteli a belső gyűjtőfelületet, és olyan is, amelyik kettős üvegfalú csővel (a termoszhoz hasonlóan) szigetel. Ez utóbbiak jobb minőségűek, ám egyben drágábbak is.

Nyári, erősen napos időszakban a vákuumcsöves és a síkkollektorok energiatermelésében nincs jelentős eltérés. A különbség főként ősszel és télen mutatkozik, vagy ha szórt a sugárzás, felhős az idő, mondja Véghely Tamás villamosmérnök, a Gaiasolar ügyvezetője. A mérleg ekkor általában a vákuumcsöves kollektorok javára billen, mivel ezek ilyen körülmények között, típustól és felülettől függően, 8-20 százalékkal hatékonyabbak. Az ökölszabály szerint éves használatra jobb a vákuumcsöves kollektor, míg nyári, szezonális célra kiválóan megfelel a síkkollektor is.

A legtöbbet akkor spórolhatunk a kollektorokkal, ha a villanybojlert váltjuk ki velük, szögezi le Nagy Péter, a Wagner Solar Hungária szakembere. Egy 200 literes villanybojlert 2-3 síkkollektorral vagy 16-32 csövet tartalmazó, vákuumcsöves kollektorral helyettesíthetünk. A méretezésnél az dönt, hogy hány fős család használja a meleg vizet: egy vákuumcső nagyságrendileg 10 liter víz melegítésének megfelelő feladatot tud elvégezni. Kettőnél kevesebb kollektort nem érdemes fölszerelni, mert minimum ennyi szükséges ahhoz, hogy 2-3 ember melegvízellátása folyamatos legyen. Ha fűtésrásegítés is szükséges, már legalább 6-12 kollektort kell a tetőre helyezni. A darabszám természetesen a ház energiaigényétől függ, így a méretezés mindig az egyedi igények figyelembevételével történik, magyarázza Véghely Tamás (lásd még Megtérülés: 15 év című keretes írásunkat).

A fűtés marad

A vákuumcsöves kollektorok árában már jóval nagyobb a szórás, mivel az a csövek és a regiszterek számától is függ. Egy német gyártmányú, jó minőségű, 10 éves garanciával árult, 16 csöves kollektor például 115-125 ezer forintba kerül, egy 20 csöves, kínai csőrendszerből összeállított kollektort pedig 110 ezer forintért vehetünk meg. Vásárláskor mindig az ár/éves energiahozam arányt kell szem előtt tartanunk.

A működéshez kiegészítők, köztük szivattyúk, keverőszelepek, érzékelők, hőszigetelők, csővezetékek és tartályok is szükségesek. A 2-3 főt használati melegvízzel ellátó rendszerek szerelés nélkül 360-600 ezer forintba kerülnek, szereléssel pedig 600-940 ezer forintba. Ha a fűtésrásegítés is rájuk van bízva, már 1,5-2,5 millió forintot kell költeni. Napkollektorral a mi klímánkon fűtést kiváltani nem lehet, mert a nyári hozamokhoz képest télen mindössze ötöd-, hatodannyi energiát tudunk csak hasznosítani.

Megtérülés: 15 év

Kiszámoltuk, mennyi idő alatt takarít meg annyi energiát egy napkollektoros rendszer a földgázzal és villanyárammal működő kazánokhoz képest, hogy megérje a beruházás. Családi ház használati melegvízkészítő rendszerét vettük alapul, 6 négyzetméter napkollektor-felülettel, két hőcserélős, 300 literes melegvíztárolóval, minden egyéb szükséges tartozékkal, csővezetékrendszerrel, kivitelezés munkadíjjal. Az egyszerűsített megtérülési időt úgy lehet meghatározni, ha a napkollektoros rendszer beruházási költségét elosztjuk a rendszer révén elért, éves megtakarítással. A kalkuláció végeredményén változtat az energiárak esetleges emelkedése.

Teljes napkollektoros rendszer

(6 m2) ára: 950 ezer forint.

Egyébként szükséges tároló ára: 150 ezer forint.

Fajlagos bruttó rendszerár kivitelezéssel: 133 ezer forint/m2

Éves energiatermelés: 600 kW/év.

A gáz

bruttó ára (nem támogatott): 97,632 Ft/m3

1 m3 gázból 70 százalékos hatásfokkal előállítható hőenergia: 6,61 kW.

A gázból előállított hőenergia ára kerekítve: 15 Ft/kWh.

A villamos energia

ára évi 1320 kWh fogyasztás felett: 39,36 Ft/kWh.

"B" lakossági vezérelt (úgynevezett éjszakai áram): 22,92 Ft/kWh.

A fémet is megolvasztja az új napkollektor!

Passzív ház

Az InsideTech weboldal értesülései szerint napjainkban az úgynevezett fotovoltaikus technológia a legelterjedtebb; ez lényegében a hagyományos napelempaneleket jelenti. Ám egyre-másra bukkannak fel új fejlesztések, amelyek hatékonyabban aknázzák ki a Nap sugarait.

Ilyen a parabolikus napkollektor is, egy parabolaantennához hasonló szerkezet, amellyel a sugarakat egyetlen pontba fókuszálva rendkívül magas hőmérséklet érhető el. A kollektor fókuszába helyezett vízzel vagy egyéb folyadékkal az energia tárolható és továbbítható, majd a rendszerbe iktatott turbina és generátor segítségével elektromossággá alakítható.

Ez a technológia viszonylag újnak számít, s valós potenciálja egyelőre ismeretlen. A Massachusetts Institute of Technology nemrégiben betekintést engedett a lehetőségek tárházába, ugyanis a diákok által fejlesztett parabolikus napkollektor a jelenlegi, napenergiát kiaknázó technológiákat lendületesen maga mögé fogja utasítani.

Az új fejlesztés kulcsa egy több mint 3,5 méter átmérőjű tányér, amelyet a csapat tagjai több hét alatt építettek meg. Tükrökből álló belső felületét alumínium csövekhez rögzítették. Az eredmények megdöbbentőek: a fókuszpontban annyi energia koncentrálódik, ami megolvasztja a tömör fémet. Az átlagos napsütés energiáját ezerszeresére erősítő eszköz bemutatóján alkalmából az egyik diák egy táblát emelt a fókuszpontba, ami egy pillanat alatt darabokra égett.

Ha ugyanezt az energiát fekete csöveken át vezetett vízre irányítják, azonnal gőz képezhető, amivel nagy mennyiségű energiát lehet gyorsan mozgósítani, vagy akár épületek fűtéséről gondoskodni.

A módszert kiötlő diákok már létre is hozták a RawSolar nevű céget, amellyel népszerűsíteni szeretnék meglepően hatékony és rendkívül olcsó eszközüket. Terveik szerint ezerszámra árusíthatják majd a napkollektorokat az elkövetkezendő években.

Spencer Ahrens, a csapat egyik tagja szeirnt egyetlen tányér néhány éven belül behozza az árát, szemben a fotovoltaikus napcellákkal, amelyek megtérülési ideje tíz vagy több év is lehet. Ez a tény kulcsfontosságú lehet a technológia elterjesztésének szempontjából.

"Évek óta foglalkozom napenergiával, s eddig ez a legolcsóbb megoldás, amit láttam" - dicsérte tanítványait David Pelly, aki segített a diákok munkájában. "Óriási előnye, hogy kizárólag olyan anyagokból áll, amelyek szinte a világ minden pontján olcsón hozzáférhetőek. A napenergiát kiaknázó eddigi megoldások közül egyiket sem lehetne ilyen egyszerűen és olcsón elterjeszteni globális méretekben."

Forrás: www.hvg.hu

Napenergia: mennyi támogatás igényelhető?

Passzív ház

Bagi István, a napelemek és napkollektorok forgalmazásával foglalkozó német AS-Solar cég magyarországi képviselője szerint a jelenleg lakásonként igényelhető 25 százalék, maximum 1 millió forintos támogatás jóval kevesebb, mint más nyugat-európai országokban. A szakember szerint így legalább 10 évet kell várni arra, hogy a napenergia felhasználásának részaránya elérje a 10 százalékot.

Muzamel Ákos, az úgynevezett koncentrált napenergia-hasznosító berendezést (solar parabola) forgalmazó Élő-energia Kft. tulajdonosa is hasonló véleményen van, szerinte Magyarországon nem használják ki azt a helyzeti előnyt, hogy a napsütéses órák száma eléri az évi 2100-at, ami megfelelő adottság a napenergia alkalmazására.

Benoit Lespagnol, a Bosch Termotechnika Üzletág vezetője is úgy nyilatkozott, hogy a szolár technika elterjedése hazánkban nagyban meggyorsítható állami támogatások bevonásával. A már elérhető NEP 2008 - 5 programnak feltétlenül egyszerűsödnie kell, hogy a fogyasztók jobban megértsék, illetve az is lendítene az elterjedésen, ha lehetőség lenne olyan állami szabályozási rendszer kialakítására, mint ami Olaszországban és Spanyolországban is van, ahol kikötik, hogy az új beruházások energiafelhasználásának 20 százalékát szolár rendszerből kell kiépíteni.

Bagi István kifejtette: egy kilowatt energia előállítására képes napelem ára 1,5 millió forint és körülbelül ugyanekkora összeget kell kifizetni akkor, ha a megtermelt energiát akkumulátorokban tárolni szeretné a felhasználó. Amennyiben nem elektromos áram, csak melegvíz előállítása a cél, abban az esetben egy átlagos családi ház igényének kielégítésére 700-800 ezer forint beruházás szükséges. Ebben a napkollektorok és a melegvíz-tároló ára is benne van - mondta. A mintegy egy éve Magyarországon működő cég 10-15, melegvíz előállítására szolgáló rendszert adott el.

Muzamel Ákos a solar parabolával kapcsolatban elmondta, hogy a berendezés egy 12,5 négyzetméter nagyságú tükörfelületből és egy 40 centiméter oldalhosszúságú hőcserélőből áll, a jelenleg elterjedt napkollektoroknál nagyobb hatásfokkal dolgozik, ugyanis a  kis hőcserélő felületen jóval nagyobb területről képes a napenergia egy fókuszpontba gyűjtésére.

A parabola folyamatosan követi a nap járását, így minden napszakban az optimális szögből képes a nap sugarait begyűjteni. Muzamel Ákos hangsúlyozta: a mintegy 8000 euróba kerülő berendezés ára a mostani energia árak mellett körülbelül 10 év alatt térül meg. A szerkezet energiahozama a napsugárzás intenzitásának függvényében óránként 4-9 kilowatt lehet.

Nyárády-Berzsenyi Győző, a Buderus Hungária Kft. értékesítési igazgatója szerint a szolárrendszerek hatékonysága akkor optimális, ha nagyobb társasházakban alkalmazzák, például melegvíz előállításra. Amíg egy családi házban a melegvíz fogyasztás csak a reggeli és az esti órákra korlátozódik, egy 50-60 lakásos társasházban szinte mindig folyik egy-egy csapból melegvíz. A szolárrendszerek akkor működnek optimálisan  ha a napenergiát folyamatosan melegvíz előállításra használják - magyarázta a szakember.

Példaként egy, a cég által megvalósított beruházást említett: egy 10 emeletes 56 lakásos panelház tetejére építettek 20 darab napkollektort. A lakásonként 200-300 ezer forintos bekerülési költség 8-10 év alatt térül meg.

Benoit Lespagnol elmondta: a Junkers 2007. júniusában kezdte el a napkollektorok forgalmazását Magyarországon. Az első fél évben a piaci részesedés 2 százalék volt 220 négyzetméter felülettel, 2008-ban 5 százalékos piaci részesedés elérése a cél Magyarországon, ez mintegy 300 darab napkollektor eladását jelenti, 700 négyzetméteres felülettel.

Kifejtette, hogy új építésű családi házak esetében körülbelül 15-25 százalék a becsült, napenergiát hasznosítók aránya. Egy-egy ilyen beruházáskor 4-5 négyzetméter napkollektor-felület kerül kihelyezésre.

A szakember véleménye szerint minden évben megduplázódik a megújuló energiát hasznosító berendezések száma. Az Európai Unió célja, hogy a tagországokban 2020-ig az energiafelhasználás átlagosan 20 százaléka származzon megújuló energiaforrásból. Mivel Magyarországon a napenergia kiválóan hasznosítható a magas napsütéses órák száma miatt, ezért ez lehet a legjobban kihasználható megújuló energiaforrás - tette hozzá.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlése szerint 2008. április 14-től lehet benyújtani a Nemzeti Energiatakarékossági Program energiatakarékossági pályázatait, amelynek keretén belül a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint a megújuló energiafelhasználás ösztönzését támogatják. 

Az idei évben rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintos keret közel kétszerese a tavaly pályázati úton szétosztott 821 millió forintos keretnek. A megújuló energiafelhasználást ösztönző pályázattal, amelynek része a napelemek és napkollektorok telepítése is lakásonként maximum 1 millió forint támogatást lehet elérni, a maximális támogatás 25 százalék. A felvehető maximális hitelkeret 3 millió forint, így a figyelembe vehető maximális beruházási költség (ha a beruházás ennél többe kerül, azt már saját erőből kell pótolni) 4 millió forint - közölte a minisztérium.

forrás: hvg.hu

Energiahatékony házak téglából

Passzív ház

Aki a jelenlegi gazdasági helyzetben építkezésbe kezd, annak jól át kell gondolnia, milyen anyagokat, technológiákat használ. Nem csupán azért, mert a komoly energetikai előírásoknak meg kell felelni, hanem saját érdekében is: a rövid távon versenyképes termékmegoldásoknak gazdaságos fenntartást kell biztosítani.

Az úgynevezett energiahatékony téglaházak koncepciója az energiaveszteséget hatékony hővédelemmel csökkenti, másrészt az energiaellátás terén a megújuló energiahordozókra épít.
A téglaépítésű, alacsony energiafelhasználású házakat a beépített tégla tulajdonságaiból adódó optimalizált fenntartási költségek és a megfizethető építési költségek teszik széles rétegek számára elérhetővé.

Az energiahatékony téglaházak megvalósítják az optimális energiafelhasználás, a környezetkímélő szemlélet, az építés és fenntartás során is lényeges gazdaságossági szempontok és az egészséges lakóklíma összhangját. A koncepció e négy tényező szempontjából vizsgálja az épületet.

Energiamegtakarítás

A fosszilis energiahordozók fogytán vannak, így indokolt komolyan fontolóra venni a megújuló energiahordozók használatát.

A Magyarországon rendelkezésre álló energiahordozók mennyiségét, a megújuló energiaforrások használatának elterjedtségét és a magyar építési szokásokat figyelembe véve az energiahatékony téglaépület külső falának ideális „U” értéke 0,30 - 0,35 W/m2K közé esik. Mivel a külső fal befolyása a primerenergia szükségletre az energiahatékony háznál igen alacsony, ezért ésszerűtlen a fal további hőszigetelése. Jobb beruházásnak tekinthető az olyan energiahatékony fűtési rendszer, amely eltekint a fosszilis tüzelőanyagok használatától. Így energiát takarítunk meg és a környezetet is védjük.

Ökológiai kérdések

Az épületek hűtése és fűtése a CO2 kibocsátás 7,9%-át okozza.

Az Európai Bizottság szerint az építési szektor rendelkezik (a viszonylag kis 7,9%-os részarány ellenére) a legnagyobb energia és CO2 megtakarítási potenciállal. Az építési koncepció és a fűtési mód szerinti különbségek óriásiak lehetnek, ám az energiahatékony épületeknél alacsony értékek tapasztalhatóak.

Gazdaságosság

Nem minden épületkoncepció, amely építési és energiatechnikai szempontból egyaránt kivitelezhető, egyben gazdaságos is. Az energiahatékony téglaházaknál az épület egészét figyelembe vevő megközelítésnek köszönhetően a hővédelem és az energiaellátás gazdaságilag optimalizált, így a megtakarításokhoz minden épületkomponens hozzájárul.

Az energiaköltségek értékelésénél a fűtési költségek mellett különösen a melegvíz-készítés és szellőztetés költségeinek van jelentősége. Házvásárlás esetén éppen ezeket szokás figyelmen kívül hagyni. Szélsőségesek lehetnek a használt energiahordozók árai a melegvíz-készítés területén. A szükséglet a használói szokásoktól függ, és nem kompenzálható hőszigeteléssel. Amennyiben itt a fűtés árammal történik, négyszer olyan magasak is lehetnek a költségek, mint pelletfűtés esetén.

Életminőség

Az építőanyagok komoly befolyással bírnak a beltéri levegő minőségére. Vizsgálatok bizonyították, hogy a tégla - mint természetes anyag - különösen jó tulajdonságokkal rendelkezik e téren is.

A téglafalak tárolják a légnedvességet, így szerepet játszanak az egészséges páratartalom fenntartásában. Hőtároló tömegük révén pedig tompítják a hőingadozásokat télen és nyáron.

Az energiahatékony téglaház kiváló lakókomfortot nyújt, a vakolt masszív téglafalak kellemes belső klímát biztosítanak egész évben.

Az energiamegtakarítás, klímavédelem és gazdaságosság befolyásolja az építészeti tervezést is. Az energiahatékony téglaház tervezése azonban a technikai követelmények mellett az esztétikai követelményeknek is maximálisan eleget tesz, építészeti szempontból minimális kötöttséget jelent.

A POROTHERM PROFI DRYFIX falazási rendszer, amelynek köszönhetően gyorsabb, gazdaságosabb és kiemelkedő hőszigetelő képességű falazat készíthető az Innovációs Nagydíj Pályázaton kiemelt elismerésben részesült. A POROTHERM téglák 2010. április 19-től visszavonásig a Wienerberger kereskedő partnereinél akár 40 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg.
 

Fórrás: www.ingatlanmagazin.com