A passzívház légkomfort szellőztetése

Passzív ház

Mindenki találkozik rossz minőségű levegővel a napi élete során. Számtalan fogalmat alkottunk erre a jelenségre. Ilyen esetben egy hagyományos épületben sarkig tárjuk az ablakot és kiszellőztetünk. Egy ilyen jellegű szellőztetés során a passzívház alapkoncepcióval kerülünk szembe. Emlékeztetőül: az épületben bent lévő és keletkező hőmennyiséget meg kell őrizni! Akkor most hogyan szellőztessünk? Legyen mindig friss levegőnk, de ugyanakkor ne engedjük ki a meleget a lakásból a szellőztetés során.
A passzívház központi gépészeti egysége a komfort szellőztető berendezés. Ez logikusan adódik a passzívház definíciójából, miszerint egy passzívház fűtése csakis a szellőztetésen keresztül zajlik. Azaz nincs gázkazán, radiátor, de még padló- vagy falfűtés sem. Vannak gyártók, akik kifejezetten a passzívházak kiszolgálására gyártanak berendezéseket. Ezen rendszerek evolúciója a következőképp alakult.
A hővisszanyerős szellőztető berendezés a kifújt levegőben lévő hőenergia nagy részét (85-93%) - egy keresztirányú hőcserélő segítségével - átadta a beszívott friss levegőnek. Egy ilyen hőcserélős szellőzető berendezés 120 m3/h légcserénél évi kb. 12.000 forintnyi elektromos áramot fogyaszt. Ez a hővisszanyerés egy átlagos házban 70-80%-kal csökkenti a fűtési költségeket, azonban teljes egészében még nem fedi le egy passzívház szükséges fűtési energiaszükségletét.
A hőcsere hatásfokán javít a talajba fektetett légvezeték. A talajfelszín közelében, 1,5 m mélységben a talaj hőmérséklete közel állandó, nyáron 14-16 °C, télen pedig 9-12 °C. Ennek oka, hogy nyáron a napsugárzás során jelentős mennyiségű "szoláris energia" kerül eltárolásra a nagy hőkapacitással rendelkező talajban. A tárolt energia ugyan a tél során sugárzás útján jelentősen csökken, de mint közismert, hazánkban a legnagyobb hidegben sem fagy át a talaj mélyebben, mint 0,6-0,8 méter (fagyhatár). A másfél méter mélységben a nyár során betárolt hőmennyiség télen nem tud hűlni, mivel a föld magja felől szintén jelentős hőmennyiség halad a földfelszín felé. Ezt a megújuló energiát hasznosítjuk akkor, ha a talajba fektetett légvezetékkel (talajkollektor) előmelegítjük a téli hideg levegőt. Nyáron éppen fordítva működik a folyamat, a hőségben nem melegedni fog a talajkollektorban a levegő, hanem hűlni. Ezért ugyanez a rendszer minden átalakítás nélkül, közvetlenül alkalmas az épületeink nyári hűtésére is amellett, hogy pormentes, oxigéndús levegőt biztosít. Így szükségtelené válik a klímaberendezés beépítése.
A hőcserélős szellőztető berendezés utáni lépés az volt, hogy a gyártók a hőcserélő után beépítettek még egy hőszivattyút is, mely a távozó levegőtől további energiát vont el, mely energiával tovább fűtötték a befúvandó levegőt. Harmadik lépésként sikerült elérni azt, hogy a már említett hőszivattyú annyi energiát nyerjen a távozó levegőtől, amivel még a használati melegvizet is elő lehet állítani. Ez a berendezés egymaga megoldja egy passzívház fűtését és használati melegvíz-előállítását is. A HMV-tartályra párhuzamosan van kapcsolva egy kollektoros napenergia-hasznosító rendszer is. Ha e két hőforrás nem volna elegendő a HMV-termelésre, egy biztonsági villamos fűtőtest is installálva van.
A negyedik lépésben a gyártók lehetővé tették ezen technológia felhasználását a passzívháznál magasabb energiaszükségletű épületek számára is. Ezt úgy érték el, hogy a berendezésbe integráltak egy föld-hőszivattyút, mely a szükséges többletenergiát szolgáltatja, és amivel pl. padló- vagy falfűtést lehet kiegészítő fűtésként üzemeltetni.

Bérces Balázs
forrás: ezermester.hu