A passzívházak magyarországi terjedését segítheti a Zöld Beruházás Rendszeren belül meghirdetett Klímabarát Otthon program, amely a tervek szerint  október 30-ig pályáztatható - tudta meg a Napló a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület munkatársaitól.

 

Egy-egy sokkoló fűtési számlát kézhez kapva ki ne gondolkozna el azon, miként lehet ezeket a költségeket (és ezzel szén-dioxid-kibocsátásunkat) csökkenteni. Ha körülményeink adottak, lehetőségeink is korlátozottabbak: alacsonyabbra vehetjük a termosztátot, utólagosan szigetelhetjük a falakat, kicserélhetjük a nyílászáróinkat. (a Bautrend felújítási workshopját 2010 őszén tartjuk) Ha építkezésbe fogunk, újabb lehetőségek tárulnak fel előttünk, ha hosszú távon, takarékosan és egyben környezettudatosan gondolkodunk. Ezek egyike az úgynevezett passzívház, amely hagyományos (aktív) fűtési és hűtési rendszer nélkül is folyamatosan biztosítja a kellemes hőmérsékletet a bentlakóknak.

 

Az első passzívház 1990-ben épült fel a németországi Darmstadtban, és itt működik ma is az a passzívházminősítő intézet, amely a Magyarországra is érvényes szabványokat kidolgozta. Az intézet minősítő rendszere előírja, hogy egy passzívház évente négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra energiát használhat fel fűtésre.

 

Hagyományos technológiával épült házak esetén ez az érték négyzetméterenként 250-400 kilowattóra évente - mondta el Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke.

A passzívházak tervezésekor figyelembe veszik a benne működő elektromos berendezések és az ott lakók hőkibocsátását is.

 

Már a tervezéskor sokat tehetünk azért, hogy házunk minél hatékonyabban hasznosíthassa a Nap energiáját. A ház tájolása, a napszögek kiszámítása, az épület formája és főleg a déli oldalon elhelyezett nagy ablakfelületek, amelyek napcsapdaként működnek segíthetik a fenti cél elérését.