.png)
Szélerőmű-park épült Sopronkövesd térségében
Huszonhárom megawatt teljesítményű szélerőmű-parkot létesített a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. 100 százalékos tulajdonában lévő Hungarowind Kft. Sopronkövesd határában.
A beruházás összegéről az ügyvezető igazgató nem nyilatkozott, csupán annyit közölt, hogy a ráfordítás több mint egy évtized alatt térül meg. A beruházáshoz a Raiffeisen bank nyújtott hitelt - mondta Lendvay Péter, a Hungarowind ügyvezető igazgatója az MTI-nek kedden.
Közlése szerint gazdáktól bérelt területen nyolc széltornyot emeltek, miután két éven át, különböző magasságban végzett szélsebesség-mérések alátámasztották, hogy a területet szélviszonyai alkalmassá teszik szélerőmű-park létesítésére.
A 105 méter magas, 90 méter átmérőjű lapátkerékkel felszerelt turbinákat a dán Vestas cégtől vásárolták. A berendezésektől évente több mint 50 millió kilowattóra termelést várnak.
A beruházás új munkahelyet nem teremt, viszont az iparűzési adó az önkormányzatok bevételét növeli. Az adóból Sopronkövesd mellett Nagylózsnak is jut, mivel négy széltornyot az egyik község, négyet a másik területén helyeztek el. A park próbaüzeme megkezdődött. Az első két torony már elindult, a többi turbina folyamatosan kapcsolódik be a rendszerbe. A megújuló energiát az E.ON közcélú hálózatán keresztül juttatják el a villamosenergia-rendszerbe.
Lendvay Péter kitért arra, hogy a tavaly év végén meghozott rendeletek nehézségek elé állítják a szélenergia területén tevékenykedőket. Példának hozta fel azt az előírást, amely szerint minden hónap 10-ig prognosztizálniuk kell, hogy a következő hónapban mennyi villamos energiát termelnek. Sőt naponta reggel 9 óráig a MAVIR számára jelenteni kötelesek, hogy másnap negyedórás lebontásban mennyi lesz a termelés. Az ügyvezető igazgató rámutatott: a meteorológiai szolgálat az időjárás előrejelzést csupán valószínűsíti, a megadott és a tényleges termelés közötti eltérést viszont jelentősen bírságolják. Eltérést már kis szélsebesség- különbség is előidéz: 1 méter/másodperces meteorológiai tévedés több tízszeres teljesítmény eltérést okoz - magyarázta a szakember.
Lendvay Péter tájékoztatása szerint a szakmai szervezetek most azon dolgoznak, hogy meggyőzzék az illetékeseket a vonatkozó rendelkezések módosításának szükségességéről.
A Hungarowind tulajdonosa a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft., amelyet a Raiffeisen Bank Magyarország és a Raiffeisen Lízing Ausztria tulajdonában lévő Raiffeisen Lízing Magyarország alapított.
forrás: mti
Spirál alakú szélturbinák Nigériának
A függőleges tengelyű szélturbinák technológiája igen érdekes, viszont a legtöbb ember még mindig keveset tud róla. Alapvetően a vízszintes tengellyel rendelkező turbinákhoz vagyunk szokva.
A Helix Wind, mely egy amerikai gyártó, néhány függőleges tengelyű szélerőművet hozott létre, mely a nyugat-afrikai távközlési hálózatok berendezéseit hivatottak összekötni a széllel. Ez lehetővé teszi a tornyok működését önállóan, távvezetékek vagy dízel generátorok nélkül.
Függőleges tengelyű turbinák alkalmasak zsúfolt városi környezetben, mert jóval csendesebben tud működni, mint hagyományos társai. A Helix Wind bejelentette, hogy az ELTEK NSG rendszereit már teszteli a nigériai távközlési társaság. Ha minden a tervek szerint alakul, több száz hasonló installáció létesül a régióban.
Ian Gardner, a Helix Wind vezérigazgatója szerint ez egy óriási lehetőség a cég számára, hiszen célja, hogy eljusson a legtöbb fejlődő országba. Jelenleg a tornyokat dízelaggregátorok működtetik, melyek nem tesznek túl jót a környezetnek, és rendkívül költséges megoldás.
A Helix Wind egyébként különböző kapacitású turbinákat készít, 300 wattól egészen 50 kilowattig. A rendszer saját fejlesztésű energia-felügyeleti rendszerrel van felszerelve, a szakemberek pedig számítógépen keresztül tudják követni a turbina működését.
A Szélenergia tárolására is megoldást adhat az ADELE
A szélenergia felhasználásának lehetőségeit is kitágíthatja az ADELE névre keresztelt kezdeményezés, amely nagy mennyiségű energia hatékony, biztonságos tárolását kívánja megvalósítani.
A projektnek köszönhetően az áramellátás akkor is folyamatos maradna, amikor a rendszerre kapcsolt szélturbinák nem termelnek energiát. Az RWE energia vállalat és a GE együttműködésével életre hívott projekt keretében a 2013-ban megépülő bemutató üzem tárolókapacitása elérné az egy milliárd wattórát (GWh). A sűrített levegős villamosenergia-tárolás módszerét felhasználó létesítmény 200 megawatt energia előállítására lesz képes. Az üzem szükség esetén rövid idő alatt biztosíthatná a tartalékáramot, mellyel öt órán keresztül negyven modern szélturbinát tudna kiváltani. A Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló projektbe a résztvevők összességében mintegy 10 millió eurót ruháznak be.
Az ADELE koncepció lényege, hogy azokban az időszakokban, amikor a villamosenergia-ellátás meghaladja az igényeket, a levegőt összesűrítik, a keletkező hőt átmenetileg egy hőenergia-tárolóban tárolják, a levegőt pedig földalatti üregekbe sajtolják. Amint a villamos energia iránti igény megnövekszik, a hőt visszavezetik és a sűrített levegő segítségével egy turbinán keresztül áramot fejlesztenek.
A sűrítési folyamatban igen fontos szerepe van a levegő hőmérsékletének, hiszen akár 600 °C fölé is emelkedhet, ami magas követelményeket támaszt a kompresszortechnológiával szemben. Annak érdekében, hogy megelőzzék a hő veszteséget, a hőt már a levegő tárolása előtt kivonják a sűrített levegőből, és a hőenergia-tárolóba vezetik. Amikor az áramtermelés szükségessé válik, a hőenergia-tároló ismét felmelegíti a sűrített levegőt, mielőtt az meghajtaná a turbinát. A rendszer ebben az esetben az adiabatikus (hőátadás nélküli változás) módszert használja fel, melyben a sűrített levegő hője nem vész el, hanem benne marad a folyamatban és így áramtermelésre használható. Ez a módszer elsősorban jóval nagyobb hatékonysága miatt különbözik a jelenlegi sűrített levegős tározóktól. Ezen túlmenően a sűrített levegőt nem földgázzal kell felmelegíteni, így elkerülhető a széndioxid-kibocsátás.
A GE a legmodernebb kompresszorok és légturbinák biztosításával támogatja a projektet, amelyek a sűrített levegős energiatároló berendezések magas fokú megbízhatóságáért és kiváló teljesítményért felelnek. A kezdeményezésben ugyancsak résztvevő Züblin, valamint DLR vállalat a magas hőmérsékletű hőenergia-tárolók megtervezésével járultak hozzá az ADELE projekthez.
A sűrített levegős tárolók számára a só telepek jelentik a legmegfelelőbb helyszínt, ahol földalatti üregek építhetők ki a nagy mennyiségű sűrített levegő tárolására. A megfelelő só telep kiválasztásánál kiemelt szempont, hogy azok szélturbinák közelében helyezkedjenek el. A helyszín kiválasztásához a földalatti tárolók tervezésében, üzembe helyezésében és működtetésében az RWE csoport leányvállalataként működő Erdgasspeicher Kalle GmbH nyújt szakértő segítséget a projekthez.
Alternatívenergia-bumm Tamásiban
Az már nem megy ritkaságszámba, ha egy-egy település új, környezetbarát utakat keres az energiájának megtermelésére, de itthon alighanem egyedülálló a tolna megyei Tamási vállalkozása, szélfarm, geotermikus- és bioerőmű beindítását is tervezik.
Tamási úttörő szerepre vállalkozott, amikor az országban elsőként a tolnai város kötött megállapodást a PannErgy Nyrt.-vel egy geotermikus erőmű létesítésére. A szerződés értelmében a fúrásoknak az év első felében állnak neki, hogy az előzetes kutatások során feltárt energiát a felszínre hozzák. Kiderült, 2000-2500 méter illetve 3000-3500 méter mélyen két víztározó bújik meg,. A felső rétegből 20-40, míg az alsóból 200 fokos víz nyerhető ki, amelyből a fűtéshez és az áramtermeléshez nyernek majd mintegy 8 megawattnyi energiát. „Ez szabadságot és függetlenséget jelent Tamásinak. Intézményeink százmilliós rezsije megszűnik, illetve az ide települő iparnak olcsón tudunk energiát szolgáltatni.
A húsz-huszonöt fokos vizet a harminc-negyven aranykoronás földeken üvegházas termeléssel tudjuk hasznosítani. A forró víz emellett a termálfürdőt is ellátja majd vízzel, így télen is működhet” - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Ribányi József polgármester.
A településen magánbefektetők is látnak fantáziát a megújuló energiák használatában, igaz ők nem a föld alatt keresgélnek. A drezdai GM Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Kft. a múlt héten adta át szerződés tervezetét a városnak. A német befektető 50 millió eurós beruházással, 14 egyenként két megawatt teljesítményű, Vestas típusú szélturbinát építene a várostól északra. Kezdetnek csupán egy szélmérő tornyot állítanak fel, hogy pontos adatokat kapjanak a helyi szélviszonyokról, de 2011-től már működő szélfarmot szeretnének látni. A megtermelt áramot Tamásiban kívánják értékesíteni, igaz ehhez az áramszolgáltatóval is megegyezésre kell jutniuk.
A melegvíz és a szél mellett, egy a mezőgazdasági, a faipari és a háztartási hulladékot feldolgozó bioerőmű is szolgáltatna energiát Tamásinak. A Bioweg Kft erőművében, egy öt megawatt teljesítményű turbina biogázt, és abból villamos- és hőenergiát állítana elő, a másik hét megawattos blokk pedig biomasszát, energiaültetvényből származó fát és más növényi hulladékot fog hasznosítani. Az erőművet 8-9 milliárd forintból építi meg a cég, és 2010 második negyedévében kezdené meg működését – közölte Bali Anna, a Bioweg ügyvezető igazgatója.
Az erőművel a környék mezőgazdasági termelői is jól járhatnak, az erőmű számára szükséges energianövényeket, füzet és nyárfát ők termeszthetik majd. A Bioweg mintegy ezer hektár földterületre kíván szerződést kötni. Bali Anna szerint a tervezett beruházás modell lehet a hazai mezőgazdasági vállalkozások számára, és a hasonló üzemeknek. Eddig ugyanis az országban csak biomasszaüzemek és biogázkazánok működtek különállóan, ebben az erőműben viszont az anyag- és az energiahasznosítás összefüggően történik majd. Fehér János
A szélerőművek még csak érdeklődnek a közös kockázatvállalás iránt
Van érdeklődés a szélerőműveket üzemeltetők részéről közös kockázatkezelési szerződések iránt, de a novemberben megkötött első szerződés óta nem kötött továbbiakat a villamosenergia-ipari rendszerirányító Mavir Zrt. - mondta el Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója az MTI-nek.
A társaság tavaly novemberben kötötte meg az első ilyen szerződést Hungarowind Kft.-vel, amely akkor került a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonába. A nyolc szélkereket üzemeltető cégé az összes magyarországi szélerőmű-kapacitás mintegy 18 százaléka, 23 megawatt.
A közös kockázatkezelésre azért van szükség, mert a magyar villamosenergia-rendszer meglehetősen rugalmatlan, a beépített mintegy 9.200 megawatt áramtermelő kapacitásnak mindössze egyharmada szabályozható. Márpedig ha fúj a szél, és termelnek a szélkerekek, ezt az áramot a Mavirnak kötelező átvennie, ráadásul a jogszabályban meghatározott “támogatott” áron. A szélenergia sajátossága a kiszámíthatatlan termelés, ami felboríthatná a pillanatonként változó fogyasztás és termelés egyensúlyát. Ezért a szélerőművek üzemelésekor más erőművi kapacitásokat kell átmenetileg visszafogni, azaz leszabályozni, aminek költsége van. Ez természetesen megjelenik a végfelhasználói árban is.
Tari Gábor magyarázata szerint a közös kockázatvállalás érdekeltté teszi a szélerőművet abban, hogy leállítsa szélkerekeit, ha erre a villamosenergia rendszer egyensúlya miatt szükség van. A kieső bevételt ugyanis a Mavir kompenzálja.
Az energiahatóság, a Magyar Energia Hivatal tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 200 megawatt a megépített szélerőmű kapacitás abból a 330 megawattból, amire korábban engedélyt adott. Az energiahivatal nemrégiben írt ki új pályázatot 410 megawatt szélerőmű kapacitásra.
A villamosenergia-rendszer optimális működéséhez, legalább 1.000 megawatt 15 percen belül igénybe vehető áramtermelő kapacitásra lenne szükség - mondta Tari Gábor. Hozzáfűzte: az import miatt a rendszert szabályozni képes áramtermelő blokkok egy része mindig üzemen kívül van.
Az MVM csoport a rendszer rugalmasságát jól szabályozható erőmű építésével is segíti. A korábbi tájékoztatás szerint a Bakonyi Kombiciklusú Kft. a villamosenergia-rendszer rugalmasságát javító, jól szabályozható erőművet épít 2010 végéig. A kétszer 58 megawatt teljesítményű áramtermelő társaságban az MVM 50,1, a Demján Sándor nevével fémjelzett Euroinvest pedig 49,9 százalékban tulajdonos.
Használjuk többször az energiát!
Az egyre emelkedő villany- és gázszámlák időről időre arra figyelmeztetnek minket, hogy a hagyományos energiahordozók kora a végéhez közeledik. Érezzük, hogy változtatnunk kell energiaelőállítási gyakorlatunkon: ebben segíthetnek a megújuló energiaforrások – energiatippek a FigyelőNeten.
A megújulókról általában a zöld legelőkön kiemelkedő hatalmas szélkerekek jutnak eszünkbe, azok is elsősorban Ausztrián keresztülvezető kirándulásainkról. Pedig sok esetben mi magunk, saját otthonunkban is előállíthatjuk a zöld energiát.
A megújuló energiát házunknál hasznosító legfontosabb technikák a napkollektorok és napelemek, a szélkerekek, a Föld hőjét hasznosító technikák és a különböző biomasszakazánok. A megújuló energiaforrások nem csak környezetbarát megoldások. Az is fontos előnyük, hogy a gyakorlatilag kimeríthetetlen energiát helyben előállítva hasznosítjuk, így azt nem kell messziről drágán szállítani, mint például a kőolaj vagy a földgáz esetében.
Mibe érdemes beruháznunk?
Az, hogy házunkhoz végül melyik berendezést is érdemes beszereznünk, az igényeink mellett függ attól is, hogy otthonunknál milyen környezeti adottságokat találunk. Napenergia hasznosítása esetében például fontos, hogy délre nézzen a tetőnk, szélkerék felszerelése előtt pedig érdemes szélméréseket végezni – ajánlja az Energia Klub. A ház típusát tekintve legideálisabb hely a megújulóknak természetesen egy kertes ház, de már Magyarországon is van példa napenergiát hasznosító panelházakra, társasházakra.
A megújulók a közvélemény szemében nemcsak környezetbarát, hanem high-tech, és egyre inkább divatos technikának számítanak. Elterjedésüket azonban egyelőre korlátozza, hogy kezdetekkor komoly befektetésre van szükség. Ebben segíthetnek azok a pályázati lehetőségek, amelyekkel állami támogatást és kedvezményes hiteleket kapunk a megújuló energia berendezésünkhöz.
Hosszú távon megéri
A kezdeti befektetésért cserébe hosszú távon jól járhatunk. Az, hogy ez az időszak hány év múlva kezdődik, azaz mikortól kezd pénzügyileg is nyereséget termelni a napkollektorunk vagy szélkerekünk, az alapvetően a kiválasztott berendezéstől, otthonunk adottságaitól, valamint a földgáz- és villanyárak növekedésétől függ.
Itt a jó hír: olcsóbb lehet a szélenergia
A cirkuláció vezérlés aerodinamikai technológia segítségével a szélturbinák nagyobb teljesítményt tudnak elérni ugyanakkora szélsebesség esetén, mint a jelenlegi berendezések. A kutatást, amelynek célja, hogy adaptálják a technológiát a szélturbina lapátokhoz, a kaliforniai Pax Streamline vállalat vezeti a Georgia Technológia Kutató Intézettel (Georgia Tech Research Institute - GTRI) együttműködésben. A két éves projektet 3 millió dollárral támogatja az Amerikai Kutatási Projektügynökség energia tagozata. A tervek szerint két év múlva megépülhet az első bemutató szélturbina.
„Célunk, hogy a szélturbinák által termelt elektromos áramot olcsóbbá tegyük azzal, hogy kiküszöböljük a jelenlegi turbinákban használt bonyolult és drága lapát kialakításokat és mechanikus irányító rendszereket.” - mondta Robert J. Englar, a Georgia Technológia Kutató Intézettől.
„Mivel az új lapátok hatékonyabban fognak működni alacsony szélsebességek esetén is, fenn áll a lehetőség, hogy új földrajzi területeket nyissunk meg a szélturbinák számára.” - tette hozzá Englar.
A cirkuláció vezérlés technológia az üreges lapátok kilépőélén lévő réseken kifújt sűrített levegőt használja a lapátok aerodinamikai tulajdonságainak megváltoztatására. Repülőgépek esetében a cirkuláció vezérléssel ellátott szárnyakon nagyobb felhajtó erő ébred, ezért a gép alacsonyabb sebességgel is repülhet, jobbak lesznek a le- és felszálló tulajdonságai. A technológia a helikopter forgószárnyaknál is ismert.
A projekt ezt a technológiát fogja alkalmazni a szélturbina lapátok aerodinamikai tulajdonságainak vezérlésére, hogy mindig az optimális energiát tudják kinyerni a szélből. Ezt jelenleg bonyolult lapát kialakításokkal és összetett irányító mechanizmusokkal valósítják meg.
A legfőbb kérdés az, hogy mennyi energia szükséges a sűrített levegő előállításához. Az előtanulmányok szerint a cirkuláció vezérléssel ellátott turbinák 30-40%-kal több energiát termelnek ugyanakkora szélsebesség esetén, mint hagyományos társaik. Ez még akkor is igaz, ha a sűrített levegő előállításához szükséges energiát levonjuk az összes energiatermelésből.
A Pax Streamline képviselői úgy látják, hogy a cirkuláció vezérlés technológiája a kulcs az új generációs turbinák fejlesztésében, amelynek köszönhetően jelentősen csökkenthetik a szélenergiából előállított elektromos áram költségeit.
„A támogatással felgyorsíthatjuk a kutatási programokat és két éven belül előállhatunk a prototípus turbinánkkal, amely megváltoztathatja a játékszabályokat a szélenergia piacon.” - mondta John Weblex, a Pax Streamline vezérigazgatója.
www.mernokbazis.hu
4. oldal / 4
A friss hírek szállítója a Hir.ma hírportál.