Rövidebb lehet az alternatív energia beruházások megtérülési ideje – a Panasonic magyarországi képviselete szerint ez az egyik következménye az idei gázáremelkedésnek. A japán gyártó kész elvégezni azokat az energetikai számításokat ügyfelei részére, amelyek segítségével a megtérülés viszonylag nagy pontossággal kiszámítható.
Idén januárban tíz százalékkal emelkedett az orosz importgáz ára, amely a forint dollárhoz viszonyított árfolyamának mintegy húszszázalékos gyengülésével együtt – szakértők szerint – mintegy harminc százalékos gázáremelést tett volna indokolttá. A földgáz és a távhő ára végül 4,2-4,2 százalékkal emelkedett januárban. A romló költségvetési kilátások azonban hosszú távon egyre kevésbé teszik fenntarthatóvá még a mostani, megemelt gáztarifákat is. A sávos áremelés miatt a többet fogyasztó háztartásoknak már tavaly is nagyobb áremelést kellett elviselniük. Az Energiaklub felmérése szerint a vezetékes gázszolgáltatást igénybe vevő háztartások többsége (59%-a) csak úgy volt képes a kedvezményre jogosító 1200 köbméteres éves gázfogyasztást tartani, hogy nem csak gázzal fűtött.
Mivel a magasabb gázár az alternatív energiaforrások telepítésére irányuló beruházások megtérülését lényegesen lerövidíti, a Panasonic-nál a hőszivattyús technológia fokozottabb elterjedésére számítanak nemcsak a háztartások, hanem a „nagyfogyasztók” esetében is. Amellett, hogy a berendezés telepítésével a gáz bevezetése szükségtelenné válik, a beruházás megtérülési mutatóit tovább javítja, hogy az áramfogyasztást az energiaszolgáltatók – a hőszivattyú használatára való tekintettel – kedvezményes GEO- vagy H-tarifával számolják el.
„Egy hőszivattyú-beruházás megtérülését kizárólag az adott természeti viszonyok és építési technológia ismeretében lehet elfogadható pontossággal meghatározni. A Panasonic ezért tartózkodik attól, hogy erre vonatkozóan szakmailag megalapozatlan becslésekbe bocsátkozzon. Ehelyett mi készek vagyunk a hozzánk forduló ügyfelek részére részletes energetikai számítást készíteni a várható fogyasztásról, így felelősséggel nyilatkozhatunk a megtérülésről is.” - mondta el Falvi József, a Panasonic Marketing Europe GmbH klíma üzletágának kelet-európai műszaki tanácsadó mérnöke.
A Panasonic márciusban kezdi meg legújabb generációs Aquarea levegő-víz hőszivattyúi és korszerű, elektromos és gázüzemű hőszivattyús VRF rendszerei értékesítését. A japán gyártó a hazai kínálatból ma még hiányzó, kis teljesítményű (3-5 kW-os) Aquarea T-CAP típusú levegő-víz hőszivattyúkat hoz forgalomba, amelyek kifejezetten alacsony energiaszükségletű vagy passzív házak fűtésére, hűtésére használhatók fel. Piacra kerül kivételesen nagy (akár 71 kW) kapacitású levegő-víz hőszivattyú is, amely üzemcsarnokok, irodaházak fűtésére alkalmas.
2012. február 16., csütörtökEmlékeznek tavalyi konferenciánkra? Hogy mi is a passzívház? (video) Milyen anyagokat használunk? Hogyan épül? - többek között ezekre a kérdésekre próbáltunk választ adni és az előadásokat gyakorlati bemutatókkal is fűszereztük a 2011. február 17-én, a Tetők-Falak-Homlokzatok+Energetika kiállítás keretében megrendezett IV. Magyar Passzívház Konferenciát, melyre közel négyszázan voltak kíváncsiak.
2012. évi konferenciánkon is törekszünk érdekességek, újdonságok bemutatására, tovább fűzve a tavaly megkezdett gondolatsort. Megígérhetjük: nem fognak csalatkozni!
A konferencia regisztrációs felületét ITT érheti el
Magyar Passzívház Szövetség www.mapasz.hu
BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszéke
BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke
Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Magasépítési Tanszék
A Magyar Építész Kamarai tagok részére 2011/277 számon: 2,5 pont, valamint a szakkiállítás 2011/271 számon 1 pont
A Magyar Mérnöki Kamarai tagok részére akkreditáció folyamatban
|
Kedvezményes részvételi díj: (2012. január 31-g történő jelentkezés esetén)
|
Bruttó 12 000 Ft |
|
Részvételi díj diákok részére: |
Bruttó 4 000 Ft |
| Részvételi díj a helyszínen fizetve: | Bruttó 16 000 Ft |
A konferencia résztvevők a COMFORT szakkiállítást és társkiállítását a BURKOLATTECHNIKA 2012 rendezvényt díjmentesen tekinthetik meg, és a konferencia részvételi díja tartalmazza az ebédet és a kávészünetekben felszolgált frissítőket. A szakkiállítások további konferenciái részvételi díjasak, ezekről kérjük tájékozódjon az érintett menüpontok alatt.
8.00-9.00 Regisztráció
9.00-9.30 Megnyitó előadás, bevezető
(felkérés alatt)
9.30-11.00 A termikus burok
9.30-10.15 Az épülettömeg és tájolás befolyásoló hatása a hőszigetelés vastagságára
Clemens Demacsek - E-EPS (EPS gyártók Európai Szövetsége)
10.15-11.00 Konzolos épületrészek hőhídjai
Stefan Kremer Dipl.-Phys. (D) A Schöck GmbH támogatásával
11.00-11.20 Kávészünet
11.20-12.50 A passzívház nyílászárói
11.20-12.05 Nyílászárók követelményei, műszaki megoldások
Rudolf Waldenberger (D) műszaki tanácsadó
Az Actual ablak támogatásával
12.05-12.50 Az üvegezett felületek szerepe – energianyereség
Szikra Csaba, BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
(egyeztetés alatt)
12.50-13.40 Ebédszünet
13.40-15.10 Légzárás a passzívházban
13.40-14.25 Passzívház építés külföldi eredményei
(egyeztetés alatt)
14.25-15.10 Párazárás helyett légzárás! - Épülethibák a légzárás hiánya miatt
Horváth Sándor, BME Épületszerkezettani Tanszék
15.10-15.30 Kávészünet
15.30-17.00 Az intelligens épületszabályozás
15.30-16.15 Automatikusan működik (szabályozás és monitoring)
(felkérés alatt)
16.15-17.00 A villanykapcsolótól az árnyékolóig
(felkérés alatt)
17.00-18.00 Összefoglalás, zárszó, majd Passzívház Fórum
17.00-17.15 (egyeztetés alatt)
Masterplast Kft.
17.15-17.30 (egyeztetés alatt)
17.30-17.45 Passzívház légkezelés
Nilan Légtechnika Kft.
17.45-18.00 Passzívházak tetőhőszigetelési megoldásai PIR táblákkal
Szatmári Zoltán, Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft.
A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják.
Gönczi Péter, aki hivatalosan online marketinggel foglalkozik, szabadidejében a kertet műveli. Mivel a termés mennyisége és minősége függ az időjárástól, volt olyan év, amikor a túl nagy meleg és a sok eső miatt gombabetegség vitte el a hőn áhított zöldségeket. Ekkor úgy döntött, hogy változtatni kell a módszeren és utána nézett az interneten a fóliasátraknak, aminek egy passzív szolár üvegház lett a vége. Méghozzá egy akvapóniás szolárház, ami azt jelenti, hogy a növények föld helyett kavicsba vannak ültetve és egy tartályban halak úszkálnak. De miért is? Ez egy zárt rendszer, amiben a tartályokban levő kavics vízben áll, a víz csöveken keresztül érkezik, a növények felveszik belőle a tápanyagot, megtisztulva alul távozik a vízgyűjtő rendszerbe, ahonnan az 50 hal 1000 literes medencéjébe kerül, amik megtrágyázzák és a csöveken keresztül visszajut a növényekhez és így tovább. Az akvapónia rendszert egy amerikai egyetem fejlesztette ki a 80-as évek közepén, főleg az afrikai és fejlődő országok, miatt, mivel ez egy rendkívül víztakarékos rendszer, 2700 liter víz kering benne. Gönczi Péter üvegháza 22 négyzetméteres, baráti segítséggel épült, főként újrahasznosított anyagokból. Csak a déli oldalon van üvegfelület, a többi rész szigetelt. Az északi oldalon belül feketére festett vízzel teli hordók vannak, ami a hőtároló közeg funkciót tölti be. Télen, amikor laposan süt a nap, melegíti a hordókat, nyáron, mikor magasan süt, nem melegíti. Laptop és USB kábel segítségével méri a páratartalmat, hőmérsékletet, és a belső napsütés fényerejét méri. Az induló kiadás után a havi költség 3500 Ft villanyszámla, ebből megy a szivattyú és a levegőztető, a haltáp körülbelül 800 Ft, és a vetőmag. Ezáltal a négyfős család télen-nyáron el van látva friss zöldséggel. A tápanyag ugyanaz, mint amit egy jó zsíros földben megkap a növény, sőt mivel nincs föld, hiányoznak a földhöz kötött betegségek, amit például a férgek is okoznak. Műtrágyát, növény védőszert nem lehet alkalmazni. A vetés abból áll, hogy rá kell szórni a magot a kavicsra. Nincs gaz, nincs gyomlálás. Az ízére azért kíváncsi lennék, mivel közvetlen napfény nem éri őket. Lehet követni a példát, várjuk a tapasztalatokat és a kóstolót!
Mit nevezünk aktív háznak? Olyan energiahatékony és egészséges belső klímát biztosító rendszer, ami a környezetre nem gyakorol negatív hatást. Sokan eleve elvetik a lehetőségét annak, hogy nekik is legyen aktív házuk, mivel nincs szándékukban vagy módjukban új építkezésbe fogni. Pedig meglévő házat is át lehet alakítani olyanná, ami nemhogy energiatakarékos, hanem több energiát termel, mint amennyit felhasznál. A többlet energiát bevezetik a meglévő elektromos rendszerbe., majd amikor szükségük lenne rá, költség nélkül visszaveszik.
Lássunk egy példát Hamburg külvárosából, ahol egy 1950-es években épült ikerház egyik felét újították fel, ami öt hónapot vett igénybe, de ebben benne volt az épület bővítése is. A nyílászárók összfelülete 18 nm-ről 60 nm-re nőttek a Fényaktív Házban. Mivel ez egy mintaprojekt volt, az adaptálhatóságot szem előtt tartva, a tervezők figyelembe vették az építkezni vágyók pénzügyi lehetőségeit, így az egyes lakrészeket három különböző modell szerint valósították meg. Az alap felújítás során a meglévő épületet teszik energiahatékonnyá külső hőszigeteléssel, napkollektorokkal, új ablakokkal. A közepes és a teljes megvalósítás során, annak arányaiban figyelembe vették az optimális térhasználatot a régi és az új részeken egyaránt.
A napfény szerepe meghatározó egy ilyen épületben. Nemcsak hangulatunkra, de kiadásainkra is hatással van. A nagyméretű ablakok és a fénycsatornák, valamint az árnyékolók révén a benapozás mértéke változtatható az évszaknak, napszaknak és a család igényeihez mérten. Egy fényaktív házban egy átlagos napon nem, vagy csak alig szükséges a mesterséges fény használata.
Nincs szükség légtechnikai csatornákra és aknákra, mivel automata nyitja és zárja a tetőablakokat, annak függvényében, hogy milyen a helyiség hőmérséklete, pára-és szén-dioxid tartalma. Mindezt egy napenergiával működő rendszer végzi. A legjobb hatékonyság akkor van, amikor a tetőtéri és homlokzati ablakok egyidejűleg vannak nyitva, mert ilyenkor a kéményhatás nyomán a levegő teljesen felfrissül.
Jelen épületünk esetében nem építettek be hővisszanyerős szellőztetőrendszert , mégis szén-dioxid semleges.
A ház fűtését és használati melegvíz igényét egy levegő-víz rendszerű hőszivattyú és 22,5 négyzetméternyi napkollektor szolgáltatja. Az elektromos áramot 75 négyzetméter polikristályos fotovoltaikus cella biztosítja.
Az esővizet gyűjtik, ami elegendő a mosáshoz, wc öblítéshez, öntözéshez.
Az épület egy évig nyitva áll az érdeklődők előtt, majd a benne lakók fogják tesztelni és az eredményeket a fejlesztők kiértékelik és a jövőben felhasználják.
Ipolyszakállos és Nagysáp közös pályázati úton szeretne egy naperőművet és egy törpe vízerőművet létrehozni. Ez utóbbi az Ipolyon lévő duzzasztógátra épülne, és a megpályázott 526 millió forint egyharmadát igényelné. A naperőmű Európában egyedülálló módszerrel egy Vanádium Redox Battery elnevezésű elektrokémiai energiatárolási rendszerhez kapcsolódna. A 450 KWh teljesítményű telep fedezni tudná a falu egyharmadának energia igényét, függetlenül az időjárástól. A település önkormányzati intézményeinek áram és közvilágítás költségei 20-25 éven keresztül megoldottak lennének, mivel a napelemek élettartama ennyit tesz lehetővé. Ezzel nem csak megtakarítást érnének el, hanem jelentős szén-dioxid csökkentést is. Milyen jó látni, hogy van olyan program, amiben közösen tudunk részt venni Szlovákiával!
Mindenki támogatja a megújuló energiaforrások használatát. Sokféle ilyen energia létezik, a legismertebbek a nap-, szél-, víz-, hullám-, ár-apályenergia. A széleskörű, ipari elterjedésük gátja, hogy a megtermelt energia tárolásának nincs megfelelő technológiája. Mivel a termelés kapacitása és a felhasználási igény nem függ össze, a fölösleg energiát raktározni kell valamilyen módon. Ezt általában akkumulátorokkal oldják meg, de ennek költsége igen magas, vagy szuperkondenzátorokkal, sűrített levegővel kísérleteznek, illetve kémiai tárolásban, vagyis valamilyen tüzelőanyaggá történő átalakításban gondolkodnak. Német kutatók szerint az energia hosszú távú és nagy mennyiségű tárolására az utóbbi ötlet a legmegfelelőbb. Tehát elképzelhető, hogy ez a probléma most megoldódik mégpedig az Audi támogatói közreműködésével nemrég bemutatott koncepció, az „e-gas” kapcsán. Első lépésként az Audi zöldáram-termelésbe kezd, mégpedig négy tengeri szélerőmű által, aminek éves áramtermelése egyenként 53 GWh. Ez várhatóan több tízmillió euró beruházást jelent. Második lépésként a többlet energia tárolásának megoldása, az „e-gas” projekt, vagyis a szintetikus földgáz előállítása lenne. Ennek lényege, hogy az adott energiát vízbontásra használnák, majd a keletkező hidrogént szén-dioxiddal vegyítik, így metánt, szintetikus földgázt hoznak létre, amit minden további nélkül be lehet táplálni a meglévő földgáz-rendszerbe, ahol nagymennyiségben és hosszútávon tárolható. Ez az átalakítás a 60%-os hatásfokot is meghaladja. Összehasonlításként a szivattyús-tározós erőművekkel, ami 0,04 TWh-ás tárolóképességűek, ez kevesebb, mint egy órás tartalékot jelent, míg az e-gas 200 TWh-ás kapacitása több hónapra elegendő lenne. Az üzem évi 1000 millió tonna e-gas termelést tesz lehetővé, ami egyben 2800 tonna szén-dioxid semlegesítését is jelenti. Az előállításhoz szükséges szén-dioxidot egy biogázerőműből fedezik. A gázt fel lehet hasznélni a háztartások fűtésére-hűtésére, elektromos áram előállítására és közlekedési hajtóanyagként is. Természetesen az Audi ez utóbbiban érdekelt leginkább, mivel az autói gyártásához, és az üzemeltetésükhöz is zöld energiát kíván felhasználni. A tervek szerint sorozatgyártásban lesz elektromos autó, az A1 e-tron, és földgáz-meghajtású autó, az A3 TCNG. Mindenképp örvendetes, hogy ilyen komplex módon történik a fejlesztés, remélhetőleg ez a koncepció kiterjed egyéb irányokban is, így olcsóbbá és széleskörűvé válik a megújuló energiák használata.
A németországi négy legnagyobb átvételi hálózatot üzemeltető társaság előrejelzéséből ugrásszerű emelkedésre lehet számítani a zöld termelők kapacitását illetően. Eszerint 2012-2016 között 45 százalékkal növekedhet a termelésük, ami 31,2 százalékos állami támogatásnövekedést vonhat maga után a 2012-es évhez képest. Ez annyit tesz számokban, hogy 65,4 gigawattról 93,9 gigawattra nőhet a német zöldkapacitás és ugyanezen időszak alatt a támogatás 18 milliárdról 23,6 milliárdra növekedhet.
A Bajnok Cukrászati és Kereskedelmi Bt. 8.183.592.- Ft uniós támogatást nyert a „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében.
2. oldal / 29
A friss hírek szállítója a Hir.ma hírportál.