.png)
Energiatakarékosságra kötelezné tagországait az EU
Energiatakarékosságra kötelezné tagországait az EU Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy kötelezővé teszi a tagországok számára az energiafelhasználás meghatározott mértékű csökkentését. Az Európai Unió tagországai tavaly decemberben abban állapodtak meg, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990. évihez képest, 20 százalékra emelik a megújuló energia részarányát a termelésben, és 20 százalékkal csökkentik az energiafogyasztást.
Míg a CO2 kibocsátásra és a megújuló energia részarányára vonatkozó vállalás betartása kötelező a tagországok számára, a felhasználás csökkentésére vonatkozó ígéret nem. Az Europolitique internetes lap által megszerzett dokumentum szerint a bizottság ezt a vállalást is kötelezővé akarja tenni.
A bizottság azt is tervbe vette, hogy kezdeményezi mintegy 15 millió lakóingatlan korszerűsítését az unióban az energiahatékonyság növelése céljából. A lakásokra jut az európai energiafogyasztás 40 százaléka, és a széndioxid-kibocsátás 36 százalékáért felelősek. (MTI)
Kezdődik a harc az európai főbankári posztért
Komoly nemzetállami vetélkedést hozhat az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjáért folyó küzdelem. A legtöbb esélye a német Bundesbank elnökének van arra, hogy a francia Trichet-től átvegye a stafétát, de az olasz jelölt is képbe kerülhet. A jelölésig még több mint egy év van hátra, de már megindult a spekulálás, hisz az Európai Unió egyik legbefolyásosabb posztjáról van szó. Korai még erről találgatni - a londoni Financial Times (FT) és az amerikai Bloomberg hírügynökség szerint mind a német kormány, mind pedig az eurózóna vezetője, Jean-Claude Juncker így reagált arra a felvetésre, hogy valóban a német jegybank első embere, Axel Weber lehet az Európai Központi Bajk (EKB) következő elnöke. Az európai jegybank elnöki széke jövőre üresedik meg, addig tart ugyanis a francia Jean-Claude Trichet mandátuma.A találgatás valóban korainak tűnik, hisz a jelölésig is még több mint egy év van hátra, de semmiképp sem meglepő, hogy megindult a spekulálás, hisz az Európai Unió (EU) egyik legbefolyásosabb posztjáról van szó. A találgatásokban mindig központi szerepe van az adott bankár nemzeti hovatartozásának, ami arra utal, hogy a nemzetállami logikán alapuló nagypolitika dönti majd el, kinek a vezetésével hozzák majd 2011-től a kamatdöntéseket Frankfurtban.
Német lesz-e a frankfurti bank?
A legesélyesebb jelöltnek valóban a német Bundesbank feje, Axel Weber tűnik. Az EKB-nak eddig nem volt német vezetője, pedig a frankfurti központtal működő bank sokak szerint az egykori német központi pénzintézet alapjain jött létre - legalábbis abban az értelemben, hogy a kontinensen azt a szigorú és mindenek előtt az infláció leszorítására koncentráló politikát, amit az EKB alapokmánya is tartalmaz, korábban csak a német központi banknál lehetett látni.
Az EKB-t korábban a holland Wim Duisenberg, majd pedig a francia Jean-Claude Trichet vezette, a kinevezések ha kimondva nem is, de áttételesen mindenképp a túlzott német befolyás látszatának elkerülését szolgálták. A jelek szerint azonban Berlinben úgy ítélik meg, hogy ideje véget vetni a látszatokra figyelő politizálásnak, és bár még nincs hivatalos álláspont, de egyre több jel utal arra, hogy Weber mögé állhat a német politika egésze.
A helyettesen is múlik
Az elnökválasztás nagypolitikai vonalára utal az is, hogy Weber esetleges jelölése már az EKB elnökhelyettesének választásakor is felmerült. A legesélyesebb jelölt Vitor Constancio, a portugál jegybank első embere, akit állítólag a németek is támogatnak - az ok egyszerű: ha Constancio lesz az alelnök, akkor a déli államok olyan pozíciót kapnak, ami mellé már nem pályáznák meg az elnöki széket, így az egy északi tagállamhoz kerülhetne (Lucas Papademos alelnök utódjáról a végleges döntést márciusban hozzák meg, a jelölés pedig február közepén esedékes).
Az észak-déli párharc azért fontos szempont, mert Axel Weber nagy ellenfele az EKB-elnökségért folytatott harcban az olasz bankár, Mario Draghi lehet, akinek így az esélyeit jelentősen csökkentené egy portugál alelnöki poszt. Constancio esélyeit amúgy az is növeli, hogy Franciaország (amelynek most Trichet nyolc éves elnöksége miatt most biztos nincs esélye elnököt adni) szintén támogatja a jelöltet.
A két fő rivális: Mario Draghi és Axel Weber
Weber esélyei mellett szól továbbá, hogy a luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncker lett újra az eurót használó tagországok pénzügyminisztereiből álló eurócsoport vezetője. Ez azért jó hír a német kandidáló számára, mert az uniós aritmetika szerint így a Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) szintén kiestek az alelnököt adók sorából, vagyis így sem a luxemburgi jegybank elnöke, Yves Mersch, sem pedig a belga bankár, Peter Praet nem állhat majd áttételesen sem Weber útjába.
A két fenti bankár nem csak országuk földrajzi elhelyezkedése miatt jelenhetne problémát Webernek, hanem azért is, mert Merschet ugyanolyan "héjának" tartják, mint Webert, szemben a "galambok" közé sorolt és növekedéspártinak gondolt Constancióval. A fenti logika alapján enm is meglepő, hogy Olaszország Merschet támogatja, az ő megválasztása ugyanis épp az olasz Draghi esélyeit javítaná.
A franciák is beleszólnak
Az ugyan bizonyos, hogy nem francia lesz az EKB következő elnöke, de a francia politika így sem hagyja majd szó nélkül az elnöki szavazást. A Financial Times arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben Weber lesz a jegybank elnöke, akkor két német bankár is helyet kapna az EKB igazgatótanácsában, Weberen kívül ugyanis a testület tagja Jürgen Stark, az EKB vezető közgazdásza is. Az szinte bizonyos, hogy ezt Párizs nem fogadná el, így ha Weber lesz a befutó, akkor Starknak jó eséllyel távoznia kell - a helyét pedig természetesen egy francia bankár foglalhatja el a párizsi tervek szerint.
Az EKB vezetőinek megválasztását a nemzetállami osztozkodási logikán túl az is bonyolítja, hogy a lisszaboni szerződés értelmében az alelnöknek és az elnöknek is meg kell kapnia a tagállamok minősített többségét (16 tagállamból 11), illetve az egyes államok szavazatainak minősített többségét is (209 szavazatból 155). Az első kitétel miatt a kisebb államok favoritja is képbe kerülhet (hisz sok kis államból hamar összejön a szükséges 11 szavazat), míg a második szerint szükséges a nagy tagországok támogatása is (mivel minél nagyobb egy állam, annál több szavazata van).
Zöld raktárt nyitott a SPAR
Az üllői logisztikai központ kiépítésénél fontos szempont volt a fosszilis energiaforrások kerülése és a környezetbarát megoldások alkalmazása.
A környezeti ártalmak csökkentésének szándékával építette meg második üllői logisztikai központját a SPAR Magyarország. A 47.000 m2-es raktár energiatakarékos épületgépészeti megoldásokat alkalmaz, hűtése-fűtése fosszilis energiaforrás felhasználása nélkül valósul meg, így direkt módon az épületből nem történik káros CO2 kibocsátás.
Az alternatív energiaforrást a természetből nyert rétegvíz jelenti. A rétegvízből kinyert hűtő- és fűtőenergiát, valamint a technológiai hűtés hulladék hőjét hőcserélők és hőszivattyúk segítségével hasznosítja a rendszer.
SPAR logisztkai központ
Az így előállított energia felhasználásával oldják meg több raktárrész - pl. mélyhűtő raktár, baromfi raktár, zöldség-gyümölcs raktár, frissáru raktár - ipari hűtését, az épület fűtését, klimatizálását, valamint az ott dolgozó 700 munkavállaló használati meleg víz ellátását. A rétegvíz a teljesen zárt rendszerű hasznosítást követően, összetételében változatlanul, szennyezettség nélkül, nyelető kutakon keresztül visszajut a talaj ugyanazon rétegébe, ahonnan kitermelésre került. A raktár energiaigénye - egy hagyományos rendszerű létesítményhez képest - 40%-kal alacsonyabb.
Az épületben a világítási rendszer kialakításánál is az energiatakarékosság volt a cél. Lehetőség van a fényforrások 30, 60 illetve 100%-os üzemeltetésére, így a megfelelő világítási százalék beállításával is energia spórolható meg. A raktár bizonyos részein felülvilágítós ablakok kerültek beépítésre, itt a természetes világítás az év nagy részében elegendő fényt biztosít.
Az épületben alkalmazott környezetbarát megoldások a jövőben további alternatív energiaforrásokkal, napelemes rendszerekkel bővíthetők.
Gázfüggőség vagy ?...
Tények és tervek megfelelő egyensúlyban voltak Günther H. Öttinger német biztosjelölt csütörtöki európai parlamenti meghallgatásán – hangzott az általános vélekedés a többórás reggeli program után. Komoly fenntartásokat csak a szociáldemokrata frakció (S&D) egyik képviselője fogalmazott meg, aki „csalódottságának” adott hangot, amiért az energiabiztosi posztra szánt jelölt „nem készült fel alaposabban” az alkalmassági vizsgára. Bár óvatosan bánt az ígéretekkel a német jelölt az EP ipari és energetikai szakbizottsága (ITRE) előtt, mégis sikerült a három órán át kérdező képviselők zömét meggyőznie arról, hogy jó kezekben lesz nála a következő öt évben az Európai Unió energiapolitikája.
Claude Turmes zöldpárti képviselő elismerően nyilatkozott arról, hogy a jelölt környezetvédelmi szempontból is felelős energiapolitikát kíván folytatni, aminek részeként minél több forrást szeretne kiharcolni az unió következő hétéves költségvetése során a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági programok számára. Ugyanakkor óvta a leendő biztost attól, hogy hazájának nagy energiavállalatai „elfedjék előle az európai célokat és érdekeket”.
Gyürk András néppárti (EPP) képviselő szerint Öttinger személyében felkészült és kellő tapasztalattal rendelkező politikus foglalja el az energetikai biztosi széket. „Bár a német politikus hozzáértéséhez nem fér kétség, a parlamenti meghallgatás mégis hiányérzetet hagyott bennünk” – áll Gyürk csütörtöki nyilatkozatában. „Öttinger ugyanis nem szólt arról, hogy az Európai Bizottság milyen konkrét lépéseket tervez a jövőben az aggasztó mértékű uniós energiafüggőség mérséklésére, különös tekintettel az alternatív gázvezetékekre. A magánbefektetők szerepvállalásán túl az Európai Bizottságnak kezdeményezőbb szerepet kell játszania a függőséget jelentősen enyhítő Nabucco gázvezeték megépülése és a cseppfolyósgáz-import elősegítése érdekében.”
Óvatos ígéretek
A pozitív megítélésen az sem változtatott, hogy Öttinger a képviselők ismételt nyomására sem volt hajlandó ígéretet tenni arra, hogy kötelező energiahatékonysági célszámokat vezessen be a tagállamok számára a következő néhány évben.
Miközben nemet mondott a rövidtávú szabályozásra, Öttinger kifejtette: a tagállamok 2008 végén kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ig 20 százalékkal növelik az Unió energiahatékonyságát. „Én túlságosan demokratikus felfogású vagyok ahhoz, hogy rögtön és mindenképpen szabályozással próbáljam biztosítani a hosszú távú célok elérését. Az én filozófiám az, hogy előbb meg kell próbálni piaci eszközökkel célba jutni, és csak ha ez nem bizonyul elégségesnek, akkor kell speciális előírásokhoz folyamodni. Addig pedig inkább a környezetet kell kedvezővé tenni az üzleti szféra számára ahhoz, hogy megérje ilyen céllal beruházni” – fejtette ki a német politikus.
Mindazonáltal sikerült a képviselőket megnyugtatnia azzal, hogy 2012-ben felül fogja vizsgálni az energiahatékonyság alakulását az Unióban, és ha az eredmények alapján veszélyben látja a 2020-as célokat, a rákövetkező két évben ki fog dolgozni rövidtávú sztenderdeket is.
Ugyanígy nem volt hajlandó ígéretet tenni arra sem, hogy kötelező fenntarthatósági kritériumokat vezessen be az Unió területén, villamos energia előállítására használt biomasszákra. Azt azonban – a felkészültségét bíráló Kathleen Van Brempt szociáldemokrata képviselő kérdésére válaszolva – leszögezte, hogy a portfoliójához tartozó uniós források nagy részét a megújuló energiaforrások használatának, az energiahatékonyságnak és az energiabiztonságnak a növelésére kívánja fordítani. Egyúttal megígérte, hogy fél éven belül visszatér a parlamenti szakbizottsághoz egy, a mezőgazdasági földhasználat változását elemző jelentéssel.
Nukleáris energia
Öttinger programbeszédében hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak a saját hatásköre eldönteni, hogy milyen forrásokból biztosítja az energiaellátását. Így tehát energia biztosként nem kíván majd befolyás gyakorolni az egyes országokra azt illetően, hogy építsenek-e vagy sem atomerőművet az energiamix zöldítése érdekében. Arra azonban nagy hangsúlyt fog fektetni, hogy minél több forrás jusson az olyan technológiák kutatására, amelyek elősegítik a nukleáris energia biztonságos használatát és a radioaktív hulladék kockázatmentes végleges elhelyezését. „Idén fog javaslatot tenni az Európai Bizottság a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló irányelvre. Feltett szándékom, hogy a legmagasabb elérhető technikai színvonalat vegyük alapul az irányelv összeállításánál” – közölte a német jelölt.
Szociális aspektus
Lena Ek, az egyesült baloldal (ALDE) képviselője, arról faggatta a biztosjelöltet, hogyan kívánja megelőzni, hogy egyes emberek anyagi helyzetüknél fogva kiszoruljanak az energiaellátásból. Válaszában Öttinger kifejtette, hogy a 2008 végén elfogadott energiapiaci szabályozói csomag erős eszközöket ad az energiabiztos kezébe többek között azáltal, hogy az árak leszorítása érdekében versenynövelő intézkedéseket tesz, mint például a termelői és kereskedelmi tevékenységek szétválasztása a piaci dominanciával bíró nagy, integrált energiavállalatoknál. „Nem feltétlenül arról van szó, hogy egy vállalatnak mindenképpen le kell választania magáról bizonyos tevékenységeket, hanem arról, hogy teljes vertikumában átláthatóvá kell tennie a működését, hogy láthassuk: nem akadályozza piaci versenyt” - fejtette ki elképzelését Öttinger. Hozzátette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nyilvános konzultáció során kidolgozzanak az energiacégek számára egy egységes viselkedési kódexet, amely kizárná, hogy embereket nemfizetés miatt azonnal kirekesszenek az energiaszolgáltatásból. „Az energia ugyan egy árucikk, de annak nagyon sajátos formája: alapvető szociális jogok kapcsolóknak hozzá, és ezt a cégeknek, amelyek ezen a területen működnek, tudomásul kell venniük” – vélekedett a német politikus.
„Európaizált” szerződések
Lena Kolarska-Bobińska és Arturs Krišjanis Karinš néppárti képviselők energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseire válaszolva Öttinger kifejtette, hogy a balti államokhoz hasonló energiaszigetek (amelyek nem kapcsolódnak semmilyen európai hálózathoz) megszüntetése a prioritási listája elején szerepel. „Alapvetően szeretném, ha ez piaci mechanizmusokkal oldódna meg, de ahol erre nincs mód, ott nem zárom ki a közvetlen támogatás lehetőségét sem” – közölte a jelölt.
Azt is fontosnak tartja Öttinger, hogy új gázvezetékek építésével és új gázforrások (pl. azerbajdzsáni) bevonásával csökkenteni lehessen Európa függőségét az orosz gázellátástól. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jövőben nem bilaterális, hanem egyre inkább európai szerződésekben kellene gondolkodni, amely egyforma feltételekkel engedne hozzáférést az európai országoknak a létfontosságú energiahordozókhoz.
Zöldülő óvodák és iskolák
A zöld óvoda címre január 29-éig, az ökoiskolai rang elnyerésére március 1-jéig lehet pályázni. A megszerzett elismerés háromévente újítható meg. Ebből következik, hogy a pályázatban felvállalt programoknak legalább három évre kell szólnia.
Ez idáig az országban 230 óvoda és 443 iskola vált a mozgalom elkötelezettjévé. A környezetvédelmi minisztérium tavaly több hónapon át tartó kampányt folytatott zöld kréta roadshow néven, hogy minél több újabb iskolát és óvodát nyerjenek meg az ügy érdekében. Az országos megmozduláson 24 ezer diák és pedagógus vett részt. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangsúlyozta:
— Szeretnénk, ha minél több oktatási és gyermekintézmény tűzné ki a képzeletbeli zöld zászlót. Meggyőződésünk, hogy a jövőnk a felnövekvő generációk gondolkodásán múlik. Az pedig, hogy a gyerekek hogyan gondolkodnak a természetről, a környezettudatos életről, rajtunk, mostani felnőtteken áll. Azon, hogy mit tanítunk, és milyen példát mutatunk nekik.
Tavaly mindössze egy óvoda nyert zöld címet Békés megyéből: a szeghalmi D'Orsay-kastélyban működő napközi otthonos óvoda. Divicziné Nagy Ildikót és Ardai Sándorné óvónőket arról kérdeztük, hogyan változott meg életük az oklevél megszerzése után.
— Mi vagyunk az óvoda pályázatfigyelői, így találtunk rá erre a lehetőségre — avattak a részletekbe. — Láttuk, hogy intézményünk minden feltételnek megfelel. Van sókuckónk, majdnem egy évtizede erdei ovizunk, és minden nálunk dolgozó képes a zöldügy érdekében együtt dolgozni. Vállaltuk az óvodakert létrehozását, a tavaszi egy család — egy virág akciót, a folyamatos faápolást és madárvédelmet, kirándulásokat, a városunk megismerését, az energiatakarékos életre nevelést. Utóbbi jegyében mozgásérzékelős lámpákat szereltünk fel az intézményünkbe, de tervben van a fűtéskorszerűsítés, az ablakok cseréje és az energiatakarékos csapok felszerelése is.
Azt mondhatjuk, sokkal környezettudatosabb életet élünk, mióta zöldek vagyunk, másoknak is javasoljuk, használják ki ezt a lehetőséget!
A békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola is tavaly lett hivatalosan zöld: 2009-ben kapták meg a kitüntető ökoiskola címet. Kőrösi Tibor biológiatanár, a környezeti munkacsoport vezetője így emlékezett a kezdetekre:
— Iskolánkban már ötödik éve működik környezetvédő csoport Jankay zöldjei néven. Kezdetben úgy gondoltuk, számunkra nem fontos az „öko” rang, hiszen nem ettől leszünk jobbak. Aztán rájöttünk, mégsem butaság próbálkozni, hiszen nomen est omen, vagyis a név kötelez. Ha már megszereztük ezt a címet, kötelességünk ennek megfelelően élni az iskola minden területén.Gyakran lépünk ki a tágabb környezetünkbe is. A Vasárnapi Iskola program keretében járunk Erdélybe, jó a kapcsolatunk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságával, folyamatosan részt veszünk az Élővíz-csatorna takarításában. Biztos vagyok benne, a mi gyerekeink már sokkal tudatosabban gondolkodó és élő felnőttek lesznek.
Éghajlatváltozás: rövid távon gondolkodunk
|
A globális éghajlatváltozás lényegével és fogalmaival a hazai lakosság tisztában van, azonban az emberek nagy többsége ezt természeti veszélynek tekinti és a sokkal inkább húsba vágó gazdasági és társadalmi következményekre kevesen gondolnak – derül ki a Magyar Természetvédõk Szövetsége és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. legfrissebb kutatásából.
A kutatás során, reprezentatív mintán 8 vidéki fókuszmegyében a 15 évesnél idõsebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. A Magyar Természetvédõk Szövetsége - a Környezet és Energia Operatív Program keretében - e 8 fókuszmegyében szervezte klímatörvény kampányát. A kampány célja a lakosság klímatudatosságának növelése és egy szociálisan igazságos, hosszú távú megoldást kínáló klímatörvény igényének népszerûsítése volt. A tájékoztató kampány eredményeként a vizsgált megyékben a 15 év feletti lakosság 12%-ának emlékezetében hosszú távon is megmaradt a klímatörvény fogalma.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik az éghajlatváltozásnak, a megkérdezettek spontán módon szinte kizárólag közvetlen természeti következményeket említenek, mint például a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (23%), az átlaghõmérséklet emelkedése (21%) és az elsivatagosodás, tartós aszályok (19%). Azt is jól mutatja a felmérés, hogy a környezeti változásokból fakadó további következmények (fajok kihalása 5%, gazdasági és társadalmi következmények, mint például éhínség és vízhiány 2%) alig fogalmazódnak meg az emberekben. „Meglepõ jelenség, hogy 2008-ban még reális veszélynek tartották az emberek a klímaváltozás következményeként bekövetkezõ energiaár növekedést, továbbá a szegények és gazdagok közötti különbségek növekedését, ez 2009 végén már nem tûnik számukra annyira aggasztónak.” – értékelte az eredményeket Gergely Ferenc, a kutatást végzõ Cognative Kft. ügyvezetõ igazgatója. A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé fenyegetõnek egy új népvándorlást (éghajlati menekültek) és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartják az emberek. A lakosság klímatudatosságra törekvése a megkérdezettek saját bevallása szerint olyan kis költségvetésû újításokban mutatkozik meg jelentõsebben, mint például a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje (48% számolt be errõl), a nyílászárók kicserélése (39%) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatása (36%). A felmérés során az is világossá vált, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak a hazai zöld civil szervezetek felé. Az emberek egyre inkább a környezetszennyezõ vállalatokkal szembeni határozott fellépést, az egyre szélesebb körû tájékoztatást és felvilágosítást várják el a zöldektõl, továbbá azt, hogy képviseljék a megújuló energiaforrások támogatásának ügyét a hazai politikai életben. „Mi évek óta intenzíven figyeljük a Magyarországon tevékenykedõ cégeket és szükség esetén radikálisan lépünk fel ellenük. 2010 elsõ negyedévében egy éghajlatvédelmi törvény megszületését szeretnénk elérni, a lakosság széles körû tájékoztatásával és a parlamenti politikusokra gyakorolt hatással – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédõk Szövetségének éghajlatvédelmi programvezetõje. |
Kaposvár, az energiatudatos város
390 millió forintot költ idén Kaposvár energia-megtakarítást célzó beruházásokra - jelentette be Szita Károly polgármester hétfőn délelőtt. A közvilágítási rendszer részbeni cseréjével, illetve a cukorgyári biogáz felhasználásához szükséges vezeték megépítésével évente 75 millió forintot takaríthat meg a somogyi megyeszékhely – közölte az Önkormányzati Sajtószolgálat.
Idén a közvilágítási lámpatestek eddig visszamaradó negyedét is energiatakarékosra cserélik, 2254 korszerű lámpát szerelnek fel április végéig, 124 millió forintból. Emellett elektromágneses átalakító berendezéseket is telepítenek 170 millió forintból, ezek használatával további 25-35 százalékkal csökkenthető a közvilágítási költség. E két intézkedéssel évi 54 millió forintos megtakarítás érhető el, a megtérülés ideje a lámpatestek cseréje esetében 6,2 év, az átalakítóknál pedig 4,5 év.
Kaposvár mindkét beruházás támogatását kérve pályázatot nyújtott be, előbbinél 25 millió forintot ítéltek meg, utóbbinál még nem döntött az állam, ám legfeljebb 20 százalékos lehet a támogatás mértéke. Szita Károly szerint ez rendkívül alacsony, ezért a hasonló korszerűsítéseket csak az erős városok tudják végrehajtani. A polgármester szerint a jövőben el kell érni a legalább 50 százalékos támogatási arányt, és még több település tudna pályázni.
Ugyancsak az energiaköltségek csökkentését szolgálja a cukorgyárral kötött megállapodás. Ennek értelmében a város jelentősen olcsóbban juthat az biogázhoz, mint amennyiért most vásárolja a földgázt. A 95 millió forintért megépítendő gázvezeték 4 év alatt térül meg. A tervek szerint idén már ezzel fűtik a Virágfürdő vizét.
Szita Károly a jövőt érintő beruházásokról elmondta: tavasszal megkezdődhet a Füredi II-es laktanya melletti volt lőtéren a biomassza üzem építése. Elkészülte után, várhatóan 2011 őszén a távfűtés díjainak további csökkenése várható.
Akkumulátor beépített alternatív töltővel
A Song Teaho és Hyejin Lee által tervezett ujj körül forgatható akkumulátor bárhol és bármikor tölthető. A telefonok akkumulátorának töltésére eddig is számtalan alternatív megoldás született, melyek közül a beépített napelemek használata az elmúlt évben komoly virágzásnak indult. A napenergia mellett a mozgási energia kiaknázására is több megoldás született, melyek közül a ruhákba szőhető piezo-elektromos szálak és a karórákhoz hasonló beépített kinetikus mini generátorok egyelőre csak papírtigrisek, míg a kurblis megoldások már hosszabb ideje elérhetőek. A Song Teaho és Hyejin Lee által tervezett ujj körül forgatható akkumulátor egyelőre még szintén csak koncepció, de az egyszerűen és bárhol használható beépített töltő a becslések szerint 130 teljes fordulattal 2 percnyi beszélgetésre vagy üzenet küldésre elegendő energia előállításra lesz képes.
További cikkeink...
- A klímaváltozás tíz meglepő következménye
- Drasztikus klímaváltozás az Egyesült Királyságban
- 600 turbinás ausztrál szélfarm
- Mitől lesz zöld a kütyü és a számítógép?
- Szélből jeget, az energiatárolás új módja
- Lesz magyar energia
- Egy mozdulattal az energiatakarékosságért, az éghajlatváltozás ellen
- Zöld hálózatot!
28. oldal / 29
A friss hírek szállítója a Hir.ma hírportál.