A vízellátás és a csatornázás néhány energetikai és környezetvédelmi meggondolása

Zöldinfo

A vízellátás és a csatornázás néhány energetikai és környezetvédelmi meggondolása 

Mindenki, aki hozzászokott a vezetékes vízellátás kényelméhez, kialakított bizonyos vízhasználati szokásokat maga körül a háztartásában. Először meg kell ismerni a tényleges vízhasználati szokások következményeként jelentkező elhasznált víz mennyiségét, hogy mérhető legyen takarékoskodásunk eredménye. Ennek elmulasztása, az ellenőrzés elhanyagolása esetén a csőrepedésre sokszor csak akkor derül fény, ha a víz a felszínre tör, beáznak a falak vagy károsodik az épület alapja. Egy normál csap csöpögése vagy egy WC-öblítő tartályának folyása komoly vízpocsékolást jelent; akár naponta több mint száz liter víz elfolyását is eredményezheti. Egy átlagos csapból egy perc alatt (a víz nyomásától függően) 6-12 liter víz folyik ki. Gondoljuk meg, mennyi felesleges vízfogyasztást (pocsékolást) jelent, ha:

• Percekig folyatjuk a vizet, hogy friss hideg vízhez jussunk (hűtőben hűtve olcsóbb).
• A zöldségeket először nem álló vízben mossuk le, hanem folyó vízben. Csak az utolsó tisztítást végezzük folyó vízzel!
• A kézmosásnál folyamatosan, teljes csapnyitással folyatjuk a vizet.
• A zuhanyozás helyett teli kád vizet használunk a fürdéshez.
• A mosogatást folyó vízben végezzük.
• A mosógépet kis mennyiségű ruhával teljes programmal üzemeltetjük.
• A mosogatógépet pár edénnyel naponta többször beindítjuk.
• A WC-tartályból folyamatosan túlfolyik a víz.

A háztartásokban a vízhasználatok alapvetően a fürdőszobához és a konyhához kapcsolódnak.

A fürdőszoba berendezéseinek takarékossá tétele:

• A csapokra célszerű aerátos csapvégeket tenni. Ezek a vízhez levegőt kevernek, és így kevesebb víz is elég például egy kézmosáshoz.
• Az egykaros keverőcsap gazdaságosabb, mintha a hagyományos hideg-meleg csapokkal addig folyatjuk a vizet, míg nem sikerül a megfelelő hőmérsékletű keveréket beállítani.
• A kézi zuhanyra is érdemes víztakarékos rózsát, zuhanyváltót és áramláskorlátozót szerelni. Ezekkel a zuhanyzáshoz felhasznált víz mennyisége jelentősen csökkenthető anélkül, hogy a zuhanyozás vagy kézmosás komfortérzete romlana.
• Az úszóbólyás WC-tartályok úszója állítható úgy is, hogy kevesebb vizet fogyasszon egy-egy lehúzás. Ennél jobban ajánlható a víztakarékos WC-tartály. Ez lehet kétállású, ahol beállítható, hogy milyen intenzítású öblítést igénylünk; vagy lehet olyan, amelynél az öblítés időtartama attól függ, hogy milyen hosszú ideig működtetjük a tartályt (meddig húzzuk a láncot). Ahol elég magas a hálózati víznyomás, használjunk tartály nélküli vízöblítőcsapot!

A konyha berendezéseinél a víztakarékosság szempontjai szerinti választás elősegítése:

• A konyhában feltétlenül ajánlatos a többaknás és esetleg több vízvételezési helyű vizesblokk kialakítása. A legkisebb egy-két személyes háztartásban is vízmegtakarítást jelent, ha kétaknás a konyhai mosogató. Célszerű a mosogatásra váró edényzetet előáztatni álló vízben, de mindig alakítsuk ki a kétfázisú mosogatás (mosogatás és öblítés) feltételeit.
• Ha mosogatógépet használunk, akkor mindig gondoljunk arra, hogy a mosogatógépek 20-40 liter vizet fogyasztanak menetenként, és még jócskán energiaigényesek is. Ezért gyűjtsük össze a szennyes edényeket, és csak teli tálcával indítsuk el a mosogatógépet!
• A főzéshez felhasználandó alapanyagok (főleg zöldségek) tisztogatását is álló vízben célszerű kezdeni. Ha a tisztítás befejező fázisát folyó vízben kívánjuk megoldani, akkor a csap feltétlenül aerátoros csapvéggel legyen felszerelve vagy használjunk a kézizuhanyhoz hasonló víztakarékos öblítőfejet.

Komplex vízgazdálkodás a háztartásban

Az előző három fejezetben a vízzel való takarékoskodás lehetőségeit próbáltuk számbavenni és csak érintőlegesen említettük mindezeknek a környezeti hatásait.

A víz pocsékolása = környezetterhelés.

A modern emberi civilizáció, az emberek törekvése a minél nagyobb kényelemre azt eredményezi, hogy az emberiség lassan feléli környezetét és egyre több maradandó sérülést okoz abban.

Ha új házat építünk vagy lakásunkat felújítjuk, ne sajnáljuk a pénzt és a fáradságot, hogy a háztartás vízgazdálkodásának takarékossá tételéhez a lehetőségeket megteremtsük. Gondoljunk arra is, hogy a vízhasználatok szennyvizet eredményeznek, és a szennyvíz kezelése energiaigényes, költséges folyamat. Ma, a magyarországi háztartásokban a felhasznált ivóvízzel gyakorlatilag azonos a kibocsátott szennyvíz. A háztartási szennyvíz a tisztálkodás (fürdés, mosdás, kézmosás stb.), a takarítás, a mosás, a mosogatás és a WC-öblítés során keletkezik. A vízöblítéses WC elterjedése a higiénia területén egyedülállóan fontos lépés volt. Akkor nem gondoltak arra, hogy éppen a vizet fogjuk sajnálni egyszer. Megoldás lehet ez ellen a komposzttoalett. Főleg a nem csatornázott területeken ajánlható ez a módszer, de a komplex vízgazdálkodás szerves részének is tekinthető.

A komposztálás alapelve régóta ismert, és a tapasztalatok alapján kifejlesztett szükséges berendezések ma már megvásárolhatóak. A fekáliából és a háztartási szerves hulladékból álló trágyát a megfelelő hőmérsékleten tartott és folyamatos szellőztetéssel a kívánt szén-nitrogén arányt biztosító térben a szerves maradványokon jól szaporodó mikroorganizmusok átalakítják értékes és a mezőgazda-ságban hasznosítható humusszá. A folyamathoz folyamatos levegőztetés, szellőztetés, valamint a szagok megkötését célzó “szűrő” (szalmatörek vagy homok) szükséges. A berendezés elhelyezése a pincében ajánlatos. A berendezés elvi vázlata a 30. ábrán látható.

A mikrobiológiai bomlás eredményeképpen egy 3-4 fős háztartásban a fenti méretekhez hasonló berendezésben 1-3 év alatt szagmentes és fertőzésveszélyt nem jelentő termőtalajjal azonos értékű pár m³mennyiségű humusz képződik, melyet a kertünkben talajjavításra tudunk hasznosítani.

Környezetkímélő, a természettel összhang-ban dolgozó szennyvíztisztító rendszer kialakítható ma már a kereskedelemben is beszerezhető berendezésekkel. Egy ilyen berendezés a tangenciális oldó medence (31. ábra), melyből a kezelt szennyvíz a természet erőit felhasználó biológiai szennyvíztisztítókba érkezhet, ahol a mechanikailag teljesen és a biológiailag részben kezelt szennyvizek utótisztítási eljárása biztosítható:

• szikkasztással,
• talajszűrővel,
• telepített nyárfás erdőterülettel,
• levegőztetett szennyvíztisztítóval.