Az amazóniai aszály karbonkibocsátása

Zöldinfo

Az amazóniai esőerdőben a tavalyi aszálynak nagyobb mértékben lehet hatása a globális felmelegedésre, mint az USA éves üvegházgáz-kibocsátásának. 2005-ben történt már egy hasonló eset, akkoriban 1,9 millió négyzetkilométer erdőt érintett a cspadékhiány, amire kutatók azt mondták, hogy évszázadonként egyszer fordul elő. Rá öt évre azonban egy még súlyosabb környezeti probléma következett, 3 millió négyzetkilométert érintett, 3 epicentruma volt és intenzívebben hatott. Az elpusztult fák következtében 5 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátás keletkezett, és ha hozzászámítjuk azt a veszteséget is, hogy ezek a fák már nem tudnak karbont elnyelni, összességében 8 milliárd tonna szén-dioxidot tesznek ki. Összehasonlítva, az Egyesült Államok 2009-ben 5,4 milliárd tonna karbont bocsátott ki a fosszilis üzemanyagok felhasználása által. Kutatók kiszámolták, hogy a két aszály együttes hatása semlegesíti az amazóniai őserdő tízévnyi karbonelnyelését. Simon Lewis a Leedsi Egyetem ökológusa nyilatkozta, hogy ha ilyen események sűrűbben megtörténnek, akkor az esőerdő nemhogy karbonelnyelő lenne, és ezáltal lassítaná a klímaváltozást, hanem üvegházgáz-forrássá válna és így felgyorsítaná azt. Ha ez egy tendencia és a klímaváltozás az oka, akkor egy ördögi kör alakul ki, mert a klímaváltozással gyakoribbá válnak az aszályok, amik maguk is gyorsítják a felmelegedést. Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a 21. század közepére az esőerdő nagy része szavanna típusú ökoszisztémává alakulna át. A lényeg, hogy semmiképpen nem jó irányba haladunk, és ezen változtatnunk kell.