Dömping az energia-stratégiák terén

Zöldinfo

Nemrég jelent meg az EU 2020 európai energiastratégia program, hamarosan elkészül a hazai Energiastratégia, valamint a Megújuló Energia Nemzeti
Cselekvési Terv is. A lehetőség egyedülálló: még sosem állt az energia (és elsősorban a zöld energia) ennyire a figyelem középpontjában.
Az eddig széttagolt minisztériumi struktúra múlt hét végi egységesítését pozitív üzenetként értelmezik a gazdasági szereplők is - súlyának és
stratégiai szerepének megfelelő keretet kap az államigazgatásban is az energetika. A készülő Új Széchenyi Terv minden egyes fejezete foglalkozik a
zöldenergiával. Ráadásul a jövő félévben esedékes soros EU elnökségünk egyik kiemelt témája is épp az energia kérdése, jövője, a fenntarthatóság.
A nagyszabású és hosszútávú tervekhez azonban számolni kell a gazdasági realitásokkal. Az EU  által biztosított pénzügyi források jóval
szerényebbek, mint azt a kormány hivatalba lépésekor remélte - jelenleg a támogatási intenzitás nagyarányú csökkentése sajnos a terv. A beruházási
kedvet a kormány energiavállatokat sújtó különadója (és főleg annak hosszú távú lebegtetése) visszavetette. Szakértők szerint legalább 5-8 évre lesz
szükség a befektetői bizalom újraépítésére. Magyarország kitörését meggátolhatja a bizonytalan világgazdasági helyzet, illetve az EU gazdasági
nehézségekkel küzdő tagországainak állapota - így egy vállalat sem lehet biztos, hogy jövőbeli megszorítások nem terhelik majd. A zöld gazdaság              megvalósításában a szűk keresztmetszetet a támogatási lehetőségek és a beruházási hajlandóság fogják jelenti, ezért fontos a szabályozási
környezetet a rendelkezésre álló forrásokra optimalizálni. Az energiahatékonyság az egyik, időarányosan a legnagyobb megtérülést hozó
és aránylag kevés tőkét igénylő beruházási terület. Minden energiahatékonyságba fektetett forint két forintot takarít meg azáltal, hogy
a fel nem használt energiához nem kell erőművet építeni. A kormány jelenlegi stratégiájában (ÚSZT) kizárólag a lakossági
energiahatékonysági programok támogatása szerepel. Holott legalább ilyen fontos az ipari energiahatékonyság is, hiszen az energiafogyasztás 1/3-áért
a vállalati szektor felel. Energiahatékony termeléssel nem csak a vállatok járnak jól. Csökkenő költségeik miatt versenyképesebbek lesznek a nemzetközi
piacokon (ahol épp az energia-kiadásaik miatt jelenleg versenyhátrányban vannak a legtöbb európai ország vállalataival szemben). Erősödő stabilitásuk
miatt lehetőség nyílik a gazdasági válság okozta export-bezuhanás miatt nagy arányban elbocsájtott munkaerő újrafelvételére. Komoly segítséget
nyújtanának a kormány által meghirdetett egymillió új munkahely teremtésében is, ráadásul elsősorban vidéken, ahol a legnagyobb szükség van erre.
Az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés célja, hogy a hazai iparvállalatok számára fórumot biztosítson párbeszédre, a közös
érdekek megfogalmazására, képviseletére. Az IPENERG törekvése, hogy az Energia 2020 implementálása, az ÚSZT és az energiastratégia változtatásai
megfelelő irányba mutassanak, fenntartható fejlődést biztosítva mind a hazai ipar, mind az egész gazdaság és a munkavállalók szempontjából.