A kutatás során, reprezentatív mintán 8 vidéki fókuszmegyében a 15 évesnél idõsebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. A Magyar Természetvédõk Szövetsége - a Környezet és Energia Operatív Program keretében - e 8 fókuszmegyében szervezte klímatörvény kampányát. A kampány célja a lakosság klímatudatosságának növelése és egy szociálisan igazságos, hosszú távú megoldást kínáló klímatörvény igényének népszerûsítése volt. A tájékoztató kampány eredményeként a vizsgált megyékben a 15 év feletti lakosság 12%-ának emlékezetében hosszú távon is megmaradt a klímatörvény fogalma.

Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik az éghajlatváltozásnak, a megkérdezettek spontán módon szinte kizárólag közvetlen természeti következményeket említenek, mint például a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (23%), az átlaghõmérséklet emelkedése (21%) és az elsivatagosodás, tartós aszályok (19%). Azt is jól mutatja a felmérés, hogy a környezeti változásokból fakadó további következmények (fajok kihalása 5%, gazdasági és társadalmi következmények, mint például éhínség és vízhiány 2%) alig fogalmazódnak meg az emberekben.

„Meglepõ jelenség, hogy 2008-ban még reális veszélynek tartották az emberek a klímaváltozás következményeként bekövetkezõ energiaár növekedést, továbbá a szegények és gazdagok közötti különbségek növekedését, ez 2009 végén már nem tûnik számukra annyira aggasztónak.” – értékelte az eredményeket Gergely Ferenc, a kutatást végzõ Cognative Kft. ügyvezetõ igazgatója.

A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé fenyegetõnek egy új népvándorlást (éghajlati menekültek) és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartják az emberek.
A lakosság klímatudatosságra törekvése a megkérdezettek saját bevallása szerint olyan kis költségvetésû újításokban mutatkozik meg jelentõsebben, mint például a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje (48% számolt be errõl), a nyílászárók kicserélése (39%) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatása (36%).

A felmérés során az is világossá vált, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak a hazai zöld civil szervezetek felé. Az emberek egyre inkább a környezetszennyezõ vállalatokkal szembeni határozott fellépést, az egyre szélesebb körû tájékoztatást és felvilágosítást várják el a zöldektõl, továbbá azt, hogy képviseljék a megújuló energiaforrások támogatásának ügyét a hazai politikai életben.

„Mi évek óta intenzíven figyeljük a Magyarországon tevékenykedõ cégeket és szükség esetén radikálisan lépünk fel ellenük. 2010 elsõ negyedévében egy éghajlatvédelmi törvény megszületését szeretnénk elérni, a lakosság széles körû tájékoztatásával és a parlamenti politikusokra gyakorolt hatással – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédõk Szövetségének éghajlatvédelmi programvezetõje.

 

Civil Hírügynökség