Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs Konferencia és Kiállítás

Zöldinfo

November 18-19-én Balatonalmádiban került megrendezésre az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs Konferencia és Kiállítás a Piac és Profit megrendezésében. Neves előadókkal és izgalmas előadásokkal , kiállítókkal találkozhattunk. A kormány is képviseltette magát, úgymint az üzleti és civil szektor, valamint a tudós társadalom.
Bencsik János energiaügyi államtitkár felvázolta a kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai elképzeléseit. Az állam szerepe olyan szabályozás megalkotása, ami érvényesíti a természet pusztításából, az erőforrások mértéktelen felhasználásából származó költségeket. A tudatformálás fontossága a közoktatásban, zöld szakképzés fejlesztése, zöld gondolkodás terjedését elősegítő szervezetek támogatása. 2011. január 15-én indul az Új Széchényi Terv, a 2011-2020 közötti időszakot öleli át, 1000 milliárd forintról szól, aminek keretében kulcsszerepet játszanak a gyógyulást elősegítő projektek, a zöld gazdaságfejlesztés, az otthonteremtés, a vállalkozásfejlesztés, a tudomány-innováció-növekedés, foglalkoztatás, a közlekedés. Mindegyik alappillér tartalmaz olyan pályázati lehetőségeket, amely közvetve vagy közvetlenül a fenntartható fejlődést szolgálja. A munkahelyteremtéshez az út kizárólag a zöld gazdaság fejlesztésén keresztül vezet.
Olajos Péter klíma és energiapolitikai helyettes államtitkár beszélt a tervezett támogatási, szabályozási kedvezményekről. Tervbe van véve a zöld közbeszerzés, a zöld bank, a zöld adórendszer, vagyis a zöld gazdaság. 20Ezer középületet vizsgálnak meg energetikai szempontból, majd alakítanak át, hogy legalább 10%-val csökkenjen a az energiafelhasználásuk. Kiemelt mintaprojektek lesznek, mint a 260 kórház, sportlétesítmények és termálfürdők. Szeretnék megoldani, hogy egy honlapon belül legyen egy zöld adatbázis az érdekgazdáknak és a társadalomnak célozva, ellátva őket információval az adatbankok, ábrabankok, térképbankok, esettanulmányok, technológia, finanszírozás és háttéripar terén. Szót ejtett még a Duna Stratégiáról, ami 14 Duna-menti ország együttműködését foglalja magába, valamint a 10:10 Magyarország kezdeményezésről, aminek célja, hogy évi 10%-os szén-dioxid csökkenést érjünk el. A mintaprojektek mellett megvalósítanának smart girdeket és intelligens városokat is. Szentendrén építik meg a Fenntartható építés tudásközpontját, ahol bemutatnák a zöld építési módszereket és technológiákat. A Hulladékból energia program a magyarországi évi 70 millió tonna hulladék újrahasznosítását célozza meg. A Vidékfejlesztési projekt energia függetlenné tenné a városokat, falvakat, tanyákat. A jelenlegi technológiai szinten már most is kb. 1000 település tudna önellátóvá lenni Magyarországon. A zöld háttér kiépítésében szerepelne az energetikai szaktanácsadói hálózat, energetikai szakképzés, szemléletformáló és tudatosító kampány, zöld gazdasági adatbázis és online platform.
Üzleti oldalról a teljesség igénye nélkül Kapusy Pál, a MOL Fenntartható Fejlődés vezetője beszélt a fenntarthatóság és az üzleti érdek kettősének kapcsolatáról, Kriza Máté a BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) igazgatója szerint el kell jutnunk oda, hogy a termelés folyamán ne keletkezzen hulladék, és nem egy-egy szegmensre koncentráljunk az energiahatékonyság területén, hanem komplex programokra gondoljunk, például intelligens városok létrehozása.
A tudományt képviselték többek között Dinya László rektorhelyettes (Károly Róbert Főiskola), aki szerint el kellene oszlatni az emberek tudatából azt a 30-40 babonát, aminek alapja nincs, viszont annyira közszájon forog, hogy az emberek igazságnak fogadják el, Juhász Árpád geológus, aki beszélt a visszafordíthatatlan pusztulásokról. Gyulai Iván az Ökológiai Intézet a Fenntarthatóságért igazgatója elmondta, hogy erőforrás-válság van, ezen belül elértük az olaj-, talaj-, víz-, foszforcsúcsot. Szükség lenne arra, hogy a tévhitektől megszabaduljunk, mint a növekedés lehetősége végtelen, a hatékonyság csodaszer, a verseny javítja a hatékonyságot, valamint a növekedés szétválasztható a környezeti terheléstől. Említett egy uniós statisztikát, miszerint az elmúlt 20 évben a folyamatos gazdasági növekedés ellenére az erőforrások kiaknázása nem nőtt. Ez a statisztika viszont nem számol be arról, hogy az ilyen jellegű import nagymértékben növekedett. A környezeti terhelés ugyanúgy növekedett mint a gazdaság, csak éppen nem az unióban, hanem a szegény országokban a kihelyezés miatt.
Összegezve, a program hasznos volt, és reméljük eredménye is lesz. Mindenesetre megtudtuk, hogy a fenntartható fejlődés nem egyenlő a fenntartható növekedéssel.