Gázfüggőség vagy ?...

Zöldinfo

Tények és tervek megfelelő egyensúlyban voltak Günther H. Öttinger német biztosjelölt csütörtöki európai parlamenti meghallgatásán – hangzott az általános vélekedés a többórás reggeli program után. Komoly fenntartásokat csak a szociáldemokrata frakció (S&D) egyik képviselője fogalmazott meg, aki „csalódottságának” adott hangot, amiért az energiabiztosi posztra szánt jelölt „nem készült fel alaposabban” az alkalmassági vizsgára. Bár óvatosan bánt az ígéretekkel a német jelölt az EP ipari és energetikai szakbizottsága (ITRE) előtt, mégis sikerült a három órán át kérdező képviselők zömét meggyőznie arról, hogy jó kezekben lesz nála a következő öt évben az Európai Unió energiapolitikája.

 

Claude Turmes zöldpárti képviselő elismerően nyilatkozott arról, hogy a jelölt környezetvédelmi szempontból is felelős energiapolitikát kíván folytatni, aminek részeként minél több forrást szeretne kiharcolni az unió következő hétéves költségvetése során a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági programok számára. Ugyanakkor óvta a leendő biztost attól, hogy hazájának nagy energiavállalatai „elfedjék előle az európai célokat és érdekeket”.

Gyürk András néppárti (EPP) képviselő szerint Öttinger személyében felkészült és kellő tapasztalattal rendelkező politikus foglalja el az energetikai biztosi széket. „Bár a német politikus hozzáértéséhez nem fér kétség, a parlamenti meghallgatás mégis hiányérzetet hagyott bennünk” – áll Gyürk csütörtöki nyilatkozatában. „Öttinger ugyanis nem szólt arról, hogy az Európai Bizottság milyen konkrét lépéseket tervez a jövőben az aggasztó mértékű uniós energiafüggőség mérséklésére, különös tekintettel az alternatív gázvezetékekre. A magánbefektetők szerepvállalásán túl az Európai Bizottságnak kezdeményezőbb szerepet kell játszania a függőséget jelentősen enyhítő Nabucco gázvezeték megépülése és a cseppfolyósgáz-import elősegítése érdekében.”

Óvatos ígéretek

A pozitív megítélésen az sem változtatott, hogy Öttinger a képviselők ismételt nyomására sem volt hajlandó ígéretet tenni arra, hogy kötelező energiahatékonysági célszámokat vezessen be a tagállamok számára a következő néhány évben.

Miközben nemet mondott a rövidtávú szabályozásra, Öttinger kifejtette: a tagállamok 2008 végén kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ig 20 százalékkal növelik az Unió energiahatékonyságát. „Én túlságosan demokratikus felfogású vagyok ahhoz, hogy rögtön és mindenképpen szabályozással próbáljam biztosítani a hosszú távú célok elérését. Az én filozófiám az, hogy előbb meg kell próbálni piaci eszközökkel célba jutni, és csak ha ez nem bizonyul elégségesnek, akkor kell speciális előírásokhoz folyamodni. Addig pedig inkább a környezetet kell kedvezővé tenni az üzleti szféra számára ahhoz, hogy megérje ilyen céllal beruházni” – fejtette ki a német politikus.

Mindazonáltal sikerült a képviselőket megnyugtatnia azzal, hogy 2012-ben felül fogja vizsgálni az energiahatékonyság alakulását az Unióban, és ha az eredmények alapján veszélyben látja a 2020-as célokat, a rákövetkező két évben ki fog dolgozni rövidtávú sztenderdeket is.

Ugyanígy nem volt hajlandó ígéretet tenni arra sem, hogy kötelező fenntarthatósági kritériumokat vezessen be az Unió területén, villamos energia előállítására használt biomasszákra. Azt azonban – a felkészültségét bíráló Kathleen Van Brempt szociáldemokrata képviselő kérdésére válaszolva – leszögezte, hogy a portfoliójához tartozó uniós források nagy részét a megújuló energiaforrások használatának, az energiahatékonyságnak és az energiabiztonságnak a növelésére kívánja fordítani. Egyúttal megígérte, hogy fél éven belül visszatér a parlamenti szakbizottsághoz egy, a mezőgazdasági földhasználat változását elemző jelentéssel.

Nukleáris energia

Öttinger programbeszédében hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak a saját hatásköre eldönteni, hogy milyen forrásokból biztosítja az energiaellátását. Így tehát energia biztosként nem kíván majd befolyás gyakorolni az egyes országokra azt illetően, hogy építsenek-e vagy sem atomerőművet az energiamix zöldítése érdekében. Arra azonban nagy hangsúlyt fog fektetni, hogy minél több forrás jusson az olyan technológiák kutatására, amelyek elősegítik a nukleáris energia biztonságos használatát és a radioaktív hulladék kockázatmentes végleges elhelyezését. „Idén fog javaslatot tenni az Európai Bizottság a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló irányelvre. Feltett szándékom, hogy a legmagasabb elérhető technikai színvonalat vegyük alapul az irányelv összeállításánál” – közölte a német jelölt.

Szociális aspektus

Lena Ek, az egyesült baloldal (ALDE) képviselője, arról faggatta a biztosjelöltet, hogyan kívánja megelőzni, hogy egyes emberek anyagi helyzetüknél fogva kiszoruljanak az energiaellátásból. Válaszában Öttinger kifejtette, hogy a 2008 végén elfogadott energiapiaci szabályozói csomag erős eszközöket ad az energiabiztos kezébe többek között azáltal, hogy az árak leszorítása érdekében versenynövelő intézkedéseket tesz, mint például a termelői és kereskedelmi tevékenységek szétválasztása a piaci dominanciával bíró nagy, integrált energiavállalatoknál. „Nem feltétlenül arról van szó, hogy egy vállalatnak mindenképpen le kell választania magáról bizonyos tevékenységeket, hanem arról, hogy teljes vertikumában átláthatóvá kell tennie a működését, hogy láthassuk: nem akadályozza piaci versenyt” - fejtette ki elképzelését Öttinger. Hozzátette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nyilvános konzultáció során kidolgozzanak az energiacégek számára egy egységes viselkedési kódexet, amely kizárná, hogy embereket nemfizetés miatt azonnal kirekesszenek az energiaszolgáltatásból. „Az energia ugyan egy árucikk, de annak nagyon sajátos formája: alapvető szociális jogok kapcsolóknak hozzá, és ezt a cégeknek, amelyek ezen a területen működnek, tudomásul kell venniük” – vélekedett a német politikus.

„Európaizált” szerződések

Lena Kolarska-Bobińska és Arturs Krišjanis Karinš néppárti képviselők energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseire válaszolva Öttinger kifejtette, hogy a balti államokhoz hasonló energiaszigetek (amelyek nem kapcsolódnak semmilyen európai hálózathoz) megszüntetése a prioritási listája elején szerepel. „Alapvetően szeretném, ha ez piaci mechanizmusokkal oldódna meg, de ahol erre nincs mód, ott nem zárom ki a közvetlen támogatás lehetőségét sem” – közölte a jelölt.

Azt is fontosnak tartja Öttinger, hogy új gázvezetékek építésével és új gázforrások (pl. azerbajdzsáni) bevonásával csökkenteni lehessen Európa függőségét az orosz gázellátástól. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jövőben nem bilaterális, hanem egyre inkább európai szerződésekben kellene gondolkodni, amely egyforma feltételekkel engedne hozzáférést az európai országoknak a létfontosságú energiahordozókhoz.