Megoldás-e a megújuló energia?

Zöldinfo

Dr. Kiss Károly egyetemi docens Megváltás vagy illúzió című írásában annak a véleménynek adott hangot, hogy nem olyan egyértelmű az az elgondolás, amit sokan vallanak, hogy 2050-re meg lehet oldani az előttünk álló energiahiányt, valamint az energiafüggőséget. 2007-ben Brüsszelben is támogatták ezt az elképzelést, feltéve, ha elegendő támogatást kapnak a megújuló energiaforrásokra épülő termékek  gyártására és telepítésére a vállalkozások, akkor minden rendben lesz. Ezzel azt akarják sugallni, hogy nem kell változtatnunk az a pazarló életmódunkon és a fogyasztás maradhat a jelenlegi szinten. Ennek alátámasztására hoztak adatokat: a napenergia potenciálja 2850-szer, a szélenergiáé 200-szor, a biomasszáé 20-szor, a geotermikusé 5-ször, az árapályé 2-szer, a vízenergiáé pedig 1-szer akkora, mint az éves energiaszükségletünk. Ez viszont mind elméleti adat, hiszen a kivitelezési idő határt szab a fosszilis energiaforrások helyettesítésének. Jelenleg a világ energiafelhasználása 14 terrawatt, ebből a nukleáris és a megújuló energiatermelés kevesebb, mint 3 terrawatt. 2050-re (az elméleti helyettesítés időpontjára) a lakosság körülbelül 9 milliárdra nő, a mostani 7 milliárddal szemben, az energiaigény pedig 45 terrawattra emelkedik, ebből 10 terrawatt lesz a megújuló energia. Ez olyan klímakatasztrófát idézne elő, ami végzetes lenne az emberre nézve. A feladat a következő: 2050-ig évente 1%-val kell csökkenteni a gazdaság fajlagos energiaigényét, így a 45 helyett csak 28 terrawatt energiára lenne szükség, viszont ebből 26,5 tw-ot a megújuló energiáknak kell előállítani a széndioxid csökkentésének fontossága miatt. A mai közgazdasági körülmények között ez lehetetlen, mert ezek drágák és a koncentráltságuk alacsony. Ahhoz, hogy a 26,5 tw-ból 10-et nukleáris energiával állítunk elő 2050-re, 10000 reaktorra lenne szükségünk, vagyis másfél naponta egyet kellene építeni, de a legjobb tudomásunk szerint egy atomreaktor 10 évig épül. A szélenergiát tekintve 3 tw energiához 1 millió turbinát kellene telepítenünk, de az energiatárolása még nincs megoldva, és a szárazföldünk 6 % -át igénybe venné. A napenergia az, amiből a legtöbb van. Ha 10 tw-ot szeretnénk kinyerni belőle 2050-re, akkor 40 éven át, minden nap 1 millió háztetőt kellene felszerelni napelemekkel. A geotermikus energiával kapcsolatban sem jobb a helyzetünk, hiszen egy hőforrás teljesítménye századrésze egy olajkútéhoz és maximum 5 évig használható. A biomassza felhasználása komoly vitákat generál, mivel a szegény országokban emiatt kivágják az őserdőket, ami további klímaváltozáshoz vezet. Ráadásul a hatékonysága is alacsony. Ebből 3 tw energiához kb. 70 Magyarországnyi területre van szükség. Összegzésképpen tehát látjuk, hogy igazán a megújuló energiaforrások sem képesek megoldani majd az energiahiányt. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell gőzerővel azon dolgozni, hogy minél jobban elterjedjen a használata, eközben pedig a kutatóknak munkálkodni a hatásfokok emelésén és egyéb megoldások után nézni. Mindenesetre abból baj nem lehet, ha egy háztartás fel van szerelve minél több megújuló energiával működő készülékkel.